Irodalomtörténet, 2013. 94. évfolyam
2013 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Török Zsuzsa: Az Aranyfüst és a kulcsregény műfaja a modernizmus magyar irodalmában
TÖRÖK ZSUZSA: AZ ARANYFÜST ÉS A KULCSREGÉNY MŰFAJA... 351 talán legjelentősebb hozadékára, a magyar irodalomban hiánypótló jellegére hívta fel a figyelmet: arra, hogy annak a társadalmi rétegnek, az arisztokráciának, ahogy Justh maga is említi, a „felső tízezerének a világát mutatta be, amely exkluzivitása okán is általában elérhetetlen volt a magyar írók számára.5 A Nemzet k. t. szignójú recenzense a jellemrajzok és a jelenetek drámai színezése méltatásával sorolta a munkát a kortárs szépirodalom jelentős darabjai közé.6 7 A Budapesti Híradók.d. jelű méltatója Justhhoz hasonlóan a regénynek a felsőbb társadalmi réteg rajzolásában nyújtott szerepét hangsúlyozta, a könyvet a szalonregények műfajába sorolta, és ő is kiemelte a társadalmi-politikai regények tekintetében való hiánypótló jellegét a magyar irodalomban. A korabeli bírálatokon és méltató kritikákon túl azonban egyáltalán nem lehet beszélni a regény bármiféle befogadástörténetéről. Noha német és angol nyelvű fordításban is megjelent, és külföldön állítólag nagy sikernek örvendett, az irodalomtörténet-írásban teljesen nyoma veszett. A magyar írónők történetét feldolgozó öszszefoglaló munka 10 tesz csupán említést róla, és újabban az írónői életművek iránti megújult érdeklődés kontextusában jelent meg a fiatalabb generáció egyes elemzéseiben.11 Péterfy kritikájának valószínűleg nem kevés szerepe volt a regény hiányzó fogadtatástörténetének ilyetén alakulásában, a 19. század uralkodó kritikai állásfoglalásának pedig az írónői életművekben rejlő irodalom- és társadalomtörténeti lehetőségek máig ható kiaknázatlanságában. A (szép)irodalmi szövegek befogadásának, értelmezésének és magyarázatának az olvasástörténeti kutatások inspirálta egyik legizgalmasabb problematikája a nem professzionális, egyedi vagy meghatározott közösséghez köthető, alkalmi, társadalom- és kultúrtörténeti kontextusoktól alapvetően meghatározott irodalomhasználat különböző vonatkozásainak a feltárása. Az interdiszciplináris szempontokat sem nélkülöző elemzések sok esetben adhatnak magyarázatot olyan irodalomtörténeti jelenségek, esetünkben egy adott műfaj keletkezésének, alapvető műfaji jellemzőinek, poétikájának, a műfajok rendszerében elfoglalt helyének és befogadásának különböző aspektusaira, amelyek egy esztétikaelvű értelmezés horizontjában csupán értetlenkedést és elutasítást váltanak ki. Az irodalmi műveknek nagyon sok esetben megvan . Justh Zsigmond, „Aranyfüst’’, Fővárosi Lapok 1887/139., 1017-1019. 6 b. t., Aranyfüst, Nemzet 1887/153., 1. 7 -k -d., Aranyfüst, Budapesti Híradó 1887/168., Mell., 1. 8 Stephanie Wohl, Rauschgold. Roman aus der ungarischen Gesellschaft, I—II., Hermann Costenoble, Jena, 1889.; UŐ., Sham Gold, ford. Stephen Louis Simeon, Ward and Downey, London, 1890. 9 A német nyelvű sajtó (Neue Freie Presse, Wiener Zeitung, Berliner Tagblatt, Fremdenblatt, Uber Land und Meer, Hausfrauen Zeitung, Wiener Tagblatt) recenzióiból a Fővárosi Lapok közölt kivonatokat: Az „Aranyfüst’’-ről, Fővárosi Lapok 1889/8., 51-52. A Magyar Bazár mint a Nők Munkaköre szerint a következő angol lapok közöltek recenziókat a regényről: Westminster Review, Pall Mall, Manchester Examiner, Weekly Herald, St. James Gazette, Galignani's Messenger, The Scotsman, Catholic Examiner. (Magyar Bazár mint a Nők Munkaköre 1891/3., 23.) 10 Fábri Anna, „A szép tiltott táj felé". A magyar írónők története két századforduló között (1795-1905), Kortárs, Budapest, 1996, 147. 11 Mészáros Zsolt, Az apa felszámolása Reviczky Gyula és Wohl Stefánia regényeiben, Ex Symposion 2012/77., 62-65., Mészáros Zsolt: Szalonkabát és fűző találkozása a sminkasztalon, avagy a férfiasság vizuális megalkotottsága a 19. század végén, TNTeF 2013/1., http://tntefjournal.hu/vol3/issl/meszaros.pdf