Irodalomtörténet, 2013. 94. évfolyam

2013 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Török Zsuzsa: Az Aranyfüst és a kulcsregény műfaja a modernizmus magyar irodalmában

364 TANULMÁNYOK A modernizmus központi gondolatának, az esztétikai autonómia kérdésének kon­textusában a műfaj újabb kihívást jelentett a kor írói számára. A Joyce-kutatók már évtizedek óta vitatkoznak Stephen Dedalus és a regény szerzőjének kapcsolatáról, a téma kapcsán pedig fikció és autobiográfia határainak pontos körvonalazásáról. Az Oscar Wilde erkölcstelenségével kapcsolatos első, 1895-ben lezajlott törvény­­széki tárgyalás során pedig éppenséggel a szerző művének, a Dorian Gray arcképének autobiografikus olvasatát használták fel alkotója bűnösségének bizonyítására.52 A 20. századi Párizs avantgárd szalonkultúrájának környezetében számos modernista író­nő, mint például Diana Barnes és Hope Mirrlees is használta a műfajt a korban fur­csának tűnő, a domináns társadalmi identitásoktól eltérő közösségek bemutatására.53 Noha a lexikonok és szótárak apróbb értelmezésbeli eltérésekkel tartalmazzák a műfaj meghatározását, leírását,54 a magyar irodalomtörténet-írásban nemigen van gyakorlata sem a műfaj általános jellemzői, sajátos poétikája ismertetésének, sem pedig a konkrét művekhez kapcsolódó elemzéseknek. Ráadásul, a magyarországi szakirodalomban az arisztokrácia és a kulcsregény fogalma sokszor különvált. Az arisztokrata kultúrával foglalkozó regényekhez általában a szalonregény elnevezés kap­csolódott. Az említett kifejezést használta Justh Zsigmond is Wohl Stephanie regé­nyének ismertetése során, de ugyanezt a műfaji besorolást érvényesítette Barta János Kemény Zsigmond regényei, elsősorban a Férj és nő értelmezésében. Barta szóhasz­nálatában a szalonregény előkelő olvasóknak, főként nőknek szánt társadalmi erkölcs­rajz az arisztokráciáról.55 Elemzésében az említett meghatározás játszott központi szerepet, ő maga tehát csak érintőlegesen említette a műfajhoz kapcsolódó kulcssze­rűséget.56 A kulcsregény fogalma legtöbbször Tolnai Lajos és Szabó Dezső műveivel 52 Vö. Latham, I. m., 5. 53 Vö. Boyde, I. m., 156. 54 Révai Nagy Lexikona Kulcsos regény címszó alatt ismerteti a műfajt, konkrét példákat is felsorolva: „Kulcsos regény, francia műszóval roman a clef, olyan regény, mely költött nevek alatt valóságos sze­mélyeket léptet föl. Kulcs-nak nevezik azt a jegyzéket, mely a regény költött neveit megfejti. A K.-ek divatját Sannazaro Arcadia c. pásztorregénye (1495) kezdte meg; legismertebb példái a francia iroda­lomban d'Urfé Astrée-je, a latin nyelvű Argenis (Barclay regénye), nálunk Dugonics Etelkája (1788), aki egy Árpád-kori mesét használ föl, hogy II. József önkényes uralkodását támadhassa, továbbá Kisfaludy Sándor hátrahagyott levélregénye, a Két szerető szív története, amelyben saját életének ese­ményeit örökíti meg.” Révai nagy lexikona, XII., Révai Testvérek, Budapest, 1915, 339. Az Uj Idők Lexikona már a kulcsregény kifejezést használja: „Kulcsregény, a regénynek az a fajtája, amely egy v. több alakját élő személy után mintázza. Csak a beavatottak tudják, hogy ki volt az író modellje. A magyar irodalomban Tolnai Lajos, a franciában Daudet írt híres K.-eket; Daudet elméletileg meg is okolta módszerét.” Uj Idők Lexikona, XV-XVI., Singer és Wolfner, Budapest, 1939,4054. A Magyar Nyelv Értelmező Szótárának meghatározása szerint pedig: „Kulcsregény, olyan rendsz. támadó élű, szatirikus regény, amelyben az író, kitalált nevekkel leplezve, élő és ismert alakokat szerepeltet, s amely­ben az olvasók számára lehetséges a személyek azonosítása. Szabó Dezső, Tolnai Lajos —ei.” Magyar Nyelv Értelmező Szótára, IV., Akadémiai, Budapest, 1965, 496. 55 Barta János, Élő és holt elemek a Férj és nő című regényben , Uő., A pálya ívei. Kemény Zsigmond két regényéről, Akadémiai, Budapest, 1985, 52. 56 „A regény fő motívumai: dacból és meggondolatlanul kötött házasság, tiltott szerelmi viszony, játék a férfi- és női partnerekkel, viszonyok keletkezése és szétbontása, olyasmi, amitől maga a szalonvilág leginkább fél, de ami legfőbb fűszerét adja: a botrány, hol komikus, hol tragikus mellékzöngével. Kas­télyok, szalonok és birtokok világában így folyik a játék, amelynek a kortársak számára még külön

Next