Irodalomtörténet, 2014. 95. évfolyam

2014 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Laczházi Gyula: Az érzelmi hatás változatai Csokonai költészetében

150 TANULMÁNYOK tűnik, mert Csokonai a magyar költészet egyik legfilozofikusabb alakja, s költészete szervesen illeszkedik az európai felvilágosodás gondolatvilágába. A következőkben mégis arra teszek kísérletet, hogy a Bíró Ferenc és Debreczeni Attila által vázolt pályaképre nagy mértékben támaszkodva, de némiképp más pers­pektívából közelítsek Csokonai költészetének alakulásához: nem annyira a művek programos filozófiai tartalmát, hanem a versek funkcióját, hatásmechanizmusát he­lyezve előtérbe. Aligha meglepő állítás, hogy a vidám természetű poéta programján alapuló művek nemcsak megfogalmazzák a boldogság absztrakt eszméjét, hanem maguk is derűs érzéseket keltenek. Mégis érdemes lehet alaposabban megvizsgálni, mit is jelent az, hogy a szóban forgó költeményekben a derűs életfilozófia nemcsak tematikus tartalom, hanem e versek — legalábbis potenciálisan — a boldogság meg­valósításában is szerepet játszhatnak. Ebből a nézőpontból tekintve nem az az elsőd­leges kérdés, hogy milyen filozófiai tartalma van a költő boldogságfogalmának, és hogy ez hogyan változott a pálya alakulása során, hanem arra irányuló kérdéseket tehetünk fel, hogy a költemények milyen módon viszonyulnak a boldogság igényé­hez, hogyan viszik színre azt, hogyan járulhatnak hozzá annak létrehozásához. Az eszmei tartalom helyett tehát inkább a befogadás módja, a versek keltette érzelmi hatás, és az ezt létrehozó poétikai megoldások kerülnek az érdeklődés homlokteré­be. A művek befogadási módjára, szándékolt hatására vonatkozó észrevételek nem hiányoznak a Csokonai-szakirodalomból, összességében mégis inkább az eszme­­történeti és az egyes költeményeket, pályaszakaszokat az életrajz összefüggésében bemutató és elemző megközelítések túlsúlya tapasztalható, ezért talán nem ha­szontalan arra tenni kísérletet, hogy a hatás, a befogadás szempontjának vizsgálatát elmélyítsük.­ Az érzelmi hatás szempontja nemcsak a Csokonai-szakirodalomban, de általá­ban az irodalomtudomány és az irodalomtörténet fő irányzataiban sem kapott he­lyet az elmúlt évtizedekben, sokkal inkább az volt jellemző, hogy a tudományosság fokozott igénye e szubjektívnek tekintett szempont mellőzésével járt.­ Az érzelmi hatás léte - különösen 18. századi irodalmi művekről szólva - aligha kérdőjelezhető meg. A barokk hagyományokat folytató alkalmi költészet különböző változatai a poé­tikai előírások retorikai jellegénél fogva a közönség, a befogadók érzelmeit is céloz­zák, s­­ mint az olvasmányélményeik hatására elérzékenyülő, sőt gyakran könnyeket . Ismeretes, hogy a korai, a kollégium világában születő költészet társas-szórakoztató jellegű, s hogy az alkalmi, valamilyen eseményre, konkrét funkcióval készült alkotások a későbbi műveknek is jelentős részét teszik ki. Szilágyi Márton a Csokonai-művek társas jellegére vonatkozó megállapításokat azzal egészítette ki, hogy rámutatott az életműben általában elhanyagolt erotikus versek társasági-közössé­gi szórakoztató jellegére, valamint az alkalmi versek néhány csoportjának (névnapi versek, bordalok, priaposzi ihletű versek) különböző hatásmechanizmusára és terjedési módjára. Szilágyi Márton: Az erotika mint hagyomány és funkció. Csokonai, Arany és a közköltészeti hagyomány, http://webfu.univie. ac.at/texte/szilagyil.pdf. Uő., Csokonai Vitéz Mihály pályafutása. Társadalomtörténeti kontextusok és írói életpálya, Akadémiai doktori értekezés, 2010, kézirat (MTAK), 199-217. 3 Az érzelmek irodalomtudományi megítélésének történetéről áttekintően lásd Simone Winko, Kodierte Gefühle. Zu einer Poetik der Gefühle in lyrischen und poetologischen Texten um 1900, Erich Schmidt, Berlin, 2003, 9-28.

Next