Irodalomtörténet, 2020. 101. évfolyam
2020 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Kiss A. Kriszta: Jókai Mór önéletrajzi elbeszéléseinek kanonizálódása: az önéletrajzi novelláskötetek és az életrajzok kialakulása
410 TANULMÁNYOK A három válogatás szövegeinek önéletrajziként való kanonizálódása részben talán azzal is magyarázható, hogy míg az Életem (amely tehát a Tarka élet és az Emlékeimből tartalmából építkezett) kilenc kiadást ért meg, addig Az én életem regénye — amely többségében nem a korábbi három kötet tartalmát vette alapul, hanem újabb szövegeket válogatott be — csupán négyet. Az életutat autobiografikus szövegek által rekonstruálni kívánó irodalomtörténészek is a fent felsorolt okok (az önéletrajzi tartalomra utaló címek, illetve a szövegek egyik kötetből a következőbe való átemelése) miatt nyúltak előszeretettel e három kötet elbeszéléseihez. Ugyanakkor Beöthy és Hegedűs is átvett néhány szöveget Az én életem regényéből,19 továbbá beválogattak egyéb, később megjelent, egyértelműen önéletrajzinak szánt és azóta is akként kezelt 20 szöveget (például Negyven év visszhangja, Önéletírásom, Solitude), amelyek csak azért nem kerülhettek bele egyik Jókai által szerkesztett válogatásba sem, mert jóval később, élete végén születtek, amikor ő maga már nem állított össze hasonló gyűjteményeket. Az Életem legtöbb kiadásában szereplő (a későbbiekben: legstabilabb) - vagyis önéletrajziként kanonizálódott, Beöthy és Hegedűs által is annak olvasott, válogatásukba beemelt - szövegek kiszűréséhez különböző csoportokba soroltam az elbeszéléseket. Az első ilyen szövegcsoport az alkalmi szövegek korpusza, amelyek egy bizonyos alkalomra és csakis arra az alkalomra íródtak. Ennek egyik alcsoportja az alkalmi beszédek (vagy ahogyan az Emlékeimben Jókai nevezi, „szózatok”21), amelyek egyegy hivatalos eseményen hangzottak el, és ezek írott, rögzített változatai közvetlenül utána jelentek meg különböző lapokban, például a Pesti Hírlapban, a Vasárnapi Újságban, az Üstökösben, a Nemzetben, de többnyire A Honban, a Jókai tulajdonában levő és általa szerkesztett politikai napilapban. Ezek közé tartozik például a Köszönet a pesti nőknek vagy A magyar néphumorról. A Köszönet a pesti nőknek hírlap- és kötetbeli megjelenésekor is ugyanazzal az alcímmel olvasható — Az 1848. feliratú ezüst díszserleg átnyújtása alkalmával, amely még egyértelműbben mutat rá a szöveg alkalmi voltára. A szöveg funkciója és jelentősége, ahogyan egyre távolodunk az adott eseménytől, folyamatosan csökken, halványul, ezt bizonyítja az is, hogy a legelső kiadás után az Életemből egyik későbbi kiadásába sem került át. Ide sorolható többek közt a Jókainé jubileuma díszlakomáján című beszéd, amelyben - szóbeli kontextusát megőrizve - még a közönség reakciói is szerepelnek, mint például: „Tetszés.”, „Taps és derültség.”, „Hosszan tartó tetszés.”22 A látvány, a hanghatások és a hangulat leírása 19 Beöthy Zsolt a következő novellákat emelte be válogatásába Az én életem regényéből: Az első arany, 1848-1849. Hegedűs Géza pedig: Az első ősz hajszálak, Az én dolgom a Pesti Naplónál, A méltóságos főrendek között, Solitudo (mely azonban csak az 1912-es kiadásban jelent meg, tehát Jókai halála után, mikor értelemszerűen már csak a kiadó válogatott be újabb, az eredeti tartalmon túlmutató elbeszéléseket). 20 Lásd: „Jókai terjedelmesebb önéletrajzait az alábbi címeken közölte (a már idézetteken túl) a jubileumi kiadás 100. kötete: Jókai a maga irodalmi munkásságáról (korábban: Negyven év visszhangja, 1883), Önéletírásaim (Tíz évvel később)" Fried István,Jókai Mór életrajzai, II. 2017/1., 21.; „[...] napjai csendes és eseménytelen egymásra következéséről számot adó Solitudo című írásában Jókai még rezignált belenyugvással vette tudomásul az öregkorral járó kényszerű magányosságot’’. Szajbély Mihály, Jókai Mór (1825-1904), Kalligram, Pozsony, 2010, 326. 21 Vö. „Több szóból álló mondat, vagy beszéd, melynek czélja különös figyelmet gerjeszteni vagy benyomást kelteni." A magyar nyelv szótára., szerk. Czuczor Gergely — Fogarasi János, Emich, Budapest, 1437. 22 Jókai, Életemből, I., 166—167.