Iskolakultúra, 2011/1 (21. évfolyam, 1-7. szám)
2011 / 1. szám - SZEMLE - Bukus Beatrix: A migráns hátterű tanulók körére vonatkozó fogalmak és az adatgyűjtés összefüggésrendszere
svéd anyanyelvű szülő esetén a gyermek családban használt nyelvi szintjének felmérése. A svéd rendszer ugyanis ez alapján tudja a migráns gyerekek anyanyelvi fejlesztését biztosítani. Svédországban a legnagyobb, adatokat összegyűjtő és rendszerező hivatal (Registrer over totalbefolkningen) egy személyre vonatkozóan a következő adatokat jegyzi: személyi szám, név, cím, nem, kor, családi állapot, állampolgárság, születés helye és ideje, rokoni kapcsolatok, jövedelem, a bevándorlás oka. 1998 óta ezen kívül bizonyos változásokat (állampolgárság megszerzése, házasodás és válás stb.) folyamatukban is vizsgálnak, hiszen az adatváltozás nem jelenti a korábbi adatok törlését. Ennek az adatbázisnak része egy migrációs adatbank is (migrationsverket), amely tartalmazza a bevándorlók jogi státuszára vonatkozó leírást, a bevándorlás dátumát és okát, a bevándorló anyanyelvét és az úgynevezett információ nyelvét, amely azt a nyelvet jelzi, amelyen a bevándorló hivatalos eljárások esetén a leghatékonyabban képes kommunikálni. Ez utóbbinak akkor van jelentősége, ha például a népszámlálás során alkalmazott kérdőívek kitöltésekor célravezetőbb nem a svéd nyelvet használni a megkérdezett alany esetében. Erre azonban csak akkor van mód, ha a népesség ilyen jellegzetességeire vonatkozóan hiteles felmérések vannak. Hollandia esetében is egy személyi szám az, aminek segítségével a különböző hivataloknál gyűjtött adatokat összefogják. A holland integrációs politikának jellemző sajátossága, hogy külön figyelmet fordít a különösen támogatásra szoruló bevándorló közösségeknek (például nem tartoznak ide a nyugati társadalmakból és az OECD-országokból érkezettek, kivéve Törökországot). Az iskolai adatgyűjtés része a szülők iskolai végzettségére, munkaerőpiaci helyzetükre, etnikai hovatartozásukra vonatkozó adatok gyűjtése is. Ezek alapján kapja meg ugyanis az iskola az államtól az egy fő után járó anyagi támogatást. A személyi szám a személyes adatok mellett a rokonok alapadataihoz való hozzáférést is biztosítja, így nyomon követhető a második generációs bevándorlók társadalmi integrációja is (Arbeitsstelle..., 2005). A fenti két példa is azt mutatja, hogy a közoktatásban részt vevő migráns hátterű tanulókról történő adatgyűjtés egy tágabb, több hivatal által végzett adatgyűjtési folyamat részét képezi. Közös vonás továbbá mindkét bemutatott rendszerben, hogy a közoktatásban részt vevő tanuló jellemzőit különböző kategóriák keresztmetszetében regisztrálja. Ilyen módon a rendszer törekszik az érintett célcsoportba tartozó egyének mindegyikére kiterjedően adatot gyűjteni, illetve olyan adatbázisként szolgálni, mely alapján az adatokat lehívó személy (például egy pedagógus) differenciált képet kaphat. A migránsok társadalmi részterületeken történő integrációját szolgáló politikai intézkedéscsomagok és rendszerek kidolgozásához a célcsoport több kategória mentén történő minél részletesebb ismerete szükséges. Analóg módon tehát ahhoz, hogy a migráns hátterű tanulói közösség igényeinek meg tudjon felelni a közoktatás, szükséges az érintett kör összetételének minél pontosabb ismerete. Összefoglalásként elmondható, hogy a magyarországi integrációs politika az integráció bármely értelmezése szerint is kerül kialakításra, az oktatás az a részterület, amely minden integrációs politikában központi helyet foglal el. Írásom ebből következően az oktatás területén történő integráció alapköveként szolgáló célcsoport-megjelölésre alkalmas fogalmak kialakításának és az ezekre épülő adatgyűjtési rendszer kidolgozásának szükségessége mellet érvel. A migráns tanulókra vonatkozó magyarországi adatgyűjtés jelenlegi helyzete Jelenleg Magyarországon a Nemzeti Erőforrás Minisztérium irányításával központilag, valamint az egyes oktatási intézmények szintjén kerül sor adatgyűjtésre. A két adathalmaz azonban nem áll interakcióban egymással, illetve nem illeszkedik egy átfogó adatgyűjtési eljárásba sem. A migráns gyerekek közoktatási integrációjáról való gondol 102