Iskolakultúra, 2016/2 (26. évfolyam, 7-12. szám)

2016 / 9. szám - TANULMÁNY - Bús Éva: Töredékes szövegképek: az élet- és átírás tropikus vetületei Laurence Sterne műveiben

20 ,,[T]he words on the page are synecdoches, the (...) reader expands and »finishes« their suggestive, uni­­finished forms” (Harries 1982, 38). 21 The Unfinished Manner (1994) című, a töredék hagyományának alapos és értő áttekintését nyújtó esszégyűjteményében Harries is kitér a Steme által több tekintetben is mintaként tisztelt és követett Rabelais és Cervantes hasonló eljárásaira (vö. 9-13). 22 Vö. „Implicit in the use of these techniques is the recognition that language is material” (Fanning 2009, 129). 23 ,,[W]e must read Sterne’s print both as text of mimetic verbal referents and as non-verbal object that communicates by means of its manipulation of the space on the page” (Fanning 2002, 180). 24 A minimum képmást Gombrich konceptuális kat­egóriaként tartja számon, mely a reprezentációnak az a módja, „ami többé-kevésbé közös a gyermekrajzo­kban, a primitív és primitivizáló művészet különböző fomráiban [...] a gyerek (és a primitív ember) nem azt rajzolja, amit »lát«, hanem amit »tud«” (Gom­brich 2003, 32-33). 25 ,,[W]hat I cannot help calling a very insipid and tedious performance: it is a kind of novel called, The Life and Opinions of Tristram Shandy” (Howes 2002, 55). 26 Ennek oka abban is gyökerezik, hogy a szó csupán a század végén állandósul műfaj jelölő minőségében az angol nyelvben, addig a románc, história, törté­net szavakkal jelölik a ma már regénynek tekintett írásokat. 27 Bár Sklovszkij formalista szemléletű kritikája érdemben nem foglalkozik a tárgyalt irodalmi művek történeti vagy kulturális kontextusával, tekintve hogy attól független entitásnak tekinti őket, Steme írói eljárására vonatozó megállapításait nehéz a regény, legalábbis az angol regény mint hangsúlyozhatóan kultúraspecifikus jelenség poétikájától különválasz­tani. Már a műfaj neve okán sem, hiszen az angol novel (újszerű) szó önmagában is egyértelműen jelöli, hogy az epikus műnem addig ismert megnyilvánulá­saitól eltérő, az adott korszak kultúrájában gyökerező, annak vetületeire reflektáló irodalmi közlésformáról van szó. 28 Ebből következően a jelen esetben nem alkalm­azom a metafikció vagy metanarratíva terminusokat, mert nem a narrációs eljárásokra való reflektálás taglalása a célom a Tristram Shandy kapcsán, hanem Steme szöveg- és könyvalkotó eljárása egészének a regény mint a narratív attitűd adott korban megny­ilvánuló formájához, formálódásához való viszonya. 29 Előnyben részesítette és külön kérte a kiadóitól a Caslon Pica betűtípus használatát, amit elsősorban versek nyomtatásához használtak. Bár nem ugyanaz a két betűtípus, a Word-ben elérhetőek közül az old English text hasonlít rá valamelyest. Ez a betűtípus a maga rendhagyó formáival a korabeli nyomtatási esz­közök adta lehetőségeket figyelembe véve is nehezen kezelhetőnek számított nyomdász és olvasó számára egyaránt. „Notice how these pages vibrate with life, their ever-surprising layout furthered by the fact that the text is hand-set in a letter which refuses to yield straight and uniform lines” (de Voogd 2006, 117). 30 From the very beginning Steme devoted almost excessive attention to matters of typographical detail. His letters to his publishers attest to his demands regarding format, quality of paper, type and layout (de Voogd 2006, 109). 31A változatosságot a gondolatjelek eltérő hosz­­sza jelenti. De Voogd megfigyelése szerint a hetedik könyvtől fogva a hosszabb gondolatjel használata a vessző vagy a pont helyett egyre gyakrabb (2006, 116). 32 Ahogy de Voogd fogalmaz, a Tristram Shandyben tanúi lehetünk, amint az időben létező írás egy térben létező könyvben megy végbe (In a word, in Tristram Shandy we witness the writing in time in a book in space, 118). 33 Vö. Genette 1997, 7. 34 Ugyanezt az eljárást Steme már alkalmazza egyik korábbi munkájában, a Rabelaisian Fragmentbent, amit többen, például Melwyn New is, a Tristram Shandy előképének tartanak. 35 „Ám a természet berői rohamosan apadtak: sze­mére visszatért a fátyolos homály, érvelése akadozott, meg-megállt, meg-megindult, megdobbant, megtor­pant, rebbent-megállt ... mondjak-e többet? Nem folytatom” (TS VI. 10.449). Mint látszik, az eredeti, Becket and Dchondt kiadója által 1762-ben megjelen­tetett angol szövegen alapuló kiadásban a magyartól eltérő, lényegesen hangsúlyosabb tipográfiai jegyek figyelhetők meg. 36 A kilencedik könyv vége / Vége a kilencedik könyvnek. Ez a sor nem szerepel a magyar fordítás­ban. 37 1766 júliusában egy levél szerint azt tervezi, hogy az Érzékeny utazás négy könyve után újult erővel folytatja a Tristam Shandyt. 1767 januárjában szin­tén a tizedik könyv tervét említi, míg Ralph Griffiths, a Monthly Review szerkesztője egy barátjának 1767 szeptemberében már azt írja, hogy nem lesz több foly­tatása a Tristram Shandynek (Booth 1951, 174-175). 17 „A művészi szöveg [...] bonyolult felépítésű értelem. Összes elemei értelmi elemek” (Lotman 1973, 21). 18 „Where does one begin the beginning?” (Iser 1988, 6). 19 Bobby Shandy élete szintén félberontott történet, bár halálának tényénél sokkal többel nem járul hozzá a történethez. Ugyanakkor — paradox módon - épp az ő halálát jelöli ki saját élettörténete kiindulópontjául, ahogy Iser fogalmaz: Bobby halála Tristram történe­tét a lehetőségek sokaságává robbantotta (Iser 1988, 8). 112

Next