Izraelita Tanügyi Értesítő, 1887 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1887-01-01 / 1. szám
Az 1885—86-iki tanévben hazánkban az összes tankötelesek száma 2.292,052 volt. Ezekből iskolába járt 1.836,451, azaz 80.12%. A múlt évhez képest 35,729 •vagyis 1.98% emelkedés mutatkozik. Aránylag a legtöbb tanköteles van a mézes hitvallásuaknál s pedig 116,233. Az országban lakó Wszr. vallási polgárok számához viszonyítva 18,59%. Ezek közül tényleg iskolába járt 90,266 tanköteles, azaz 77״66°־. A múlt évhez — ugyan e lapok hasábjain közhitt kimutatásom szerint — a zsidó tankötelesek száma a lefolyt tanévben örvendetesen gyarapodott s pedig 36,934-el, s igy az iskolát látogató izr. gyermekek száma is szép emelkedést mutat. A népiskolák száma 16,305 volt. Ezek közül volt: ׳ között pedig 3,14% az az, a lakossághoz viszonyítva 4,54%, az iskolák arány mutatkozik. Az iskolába járás tekintetéből I-ső helyen az ágost evang., II. helyen a r. kath. s a III-ik helyen a mózes vallásuak következnek. A zsidó iskolák száma — daczára a zsidó tankötelesek gyarapodásának — nemhogy nem emelkedett, hanem a megelőző évi jelentéshez képestakkor ugyanis 516 zsidó iskola volt 14 iskolával fogyott. Ez a jelentés szomorúan hat reánk, mert ebből az következtethető, hogy a zsidók lassanként feloszlatják jó felekezeti iskoláikat, s vagy az állami vagy a községi iskolákba küldik, sok helyütt a vallás-oktatást is nélkülöző csemetéiket. E szomorú jelenséggel számolnunk kell! Mikor ébrednek már fel a zsidóság sorsát intéző budapesti ״ két canceláriai letargiájukból ! Mikor világosítják már fel a zsidó híveket az iskola magasztos missiójáról ? Meddig várjunk! A zsidó népiskolák valamennyien magyar tannyelvűek voltak és ezt kimondhatatlan örömmel és büszkeséggel registráljuk. Csak előre! Ne féltsük a baglyok huhogását ! A tanítók száma 23,457 volt, az előző évhez képest 299 — 1869 óta pedig 5665 a szaporulat. Az 512 zsidó iskolákban alkalmazásban állott 947 tanító. A megelőző tanévhez képest — [akkor ugyanis a zsidó tanítók száma 979 volt] — a zsidó tanitók száma 32-vel apadt. Ez az apadás onnét származhatik, hogy tán a feloszlott zsidó iskolák tanitói államiakká vagy bírván, oklevél rákban koldusokká lettek ! Mert bizony még mindig akad ám zsidó mely tanítójától a falat kenyeret is irigyli, és ez megélni nem a vándorbothoz kénytelen nyúlni. Okleves tanító 20,215 volt, nélküli alkalmazott 3242, azaz 13,82%. A mózes vallású isko- 100 tanító közül 7 nek nem volt oklevele. Önművelődés és előretörekvés által oda kell a szakképezett tanítóknak hatni, hogy ez a szám minél előbb apadjon, s az évi jelentésekből egészen eltűnjék. A 947 zsidó tanitó közül 90 nőtanító volt. Mint e számokból kitűnik a női tanitók alkalmazása felekezetünknél soha sem fog gyökeret verni. Női tanítókat nálunk csak korlátolt számmal nagy és vagyonos hitközségek alkalmaznak és akkor is többnyire a kézimunka és kézműipari oktatáshoz. Nekem is׳ az a véleményem, hogy a nő maradjon csak a természetadta eredeti hivatásának, de azt töltse be tökéletesen! A magyar nyelvbeni jártasságra nézve, legtöbb magyarul nem tudó tanítói van az evang., gör. kath. s görögkeletiek iskoláiban. Legkevesebb70% 11.38% 0 ״/47.34 10.82% ״/״ 14.05 14.69% 8.15% 0.41% Állami jellegű népiskola 611 községi 1856 ״ ״ róm. kath. telek. 5347 ״ gör. kath. 2177 ״ ״ gör. keleti 1788 ״ ״ helv. hitv. 2336 ״ ״ ágost. evang. 1434 ״ ״ unitárius 45 ״ ״ Mózes hitv. 512 ״ . ״.