Izraelita Tanügyi Értesítő, 1888 (13. évfolyam, 1-12. szám)
1888-01-01 / 1. szám
TANÜGYI ÉRTESÍTŐ. Felelős szerkesztő: SZÁNTÓ ELEAZÁR. XIII. évfolyam. 1. szám. Budapest, 1886. január hó 1. IZRAELITA Megjeleli havonkint egyszer. — Kiadja az ״ Orsz. magy. izr. tanitá־ egyesületit. — Előfizetési ár: Nem tagok számára egész évre 2 frt.— Az egyesület tagjainak dijmentesen jár. — Az előfizetési pénzek és tagsági dijak Ózer Zsigmond egyleti pénztárnokhoz Klauzál-utcza 4. szám küldendők. — Szerkesztői iroda: Sip-utcza 12. sz. A természettudományok oktatása a népiskolában A népiskolának, mint a nemzeti művelődés egyik legfontosabb közegének, nagy horderejű működését csak a legújabb időben látták be. Innét van, hogy oly tantárgyak, melyek, mint némelyek állították, a népiskola láthatárán kívül állanak, nem is vétettek föl a tantervbe. Ily tárgyak a természettudományok is. Míg egyrészt fejletlenségük folytán csak a szellemileg előrehaladottabbak művelték, másrészt a népiskola, mint az egyház legközvetlenebb szolgája annak befolyása alatt nem igen törődött a tudományok újjászületésével kapcsolatosan járó vívmányokkal és iparkodott a serdülő ifjúságot a természettudományok terén felállított ,eretnek“ tanoktól elterelni az egyedüli üdvözlés útjára. S igy az irás és olvasás mellett úgyszólván csak a hittant oktatták, a mely befolyása alá vette a többi tantárgyakat is, így volt ez a legujabb korig.— Tekintettel ezekre, a természettudomány a legalárendeltebb szerepet játszotta a népiskolában Az emberiség végre ama belátásra ébredt, hogy léte minden mozzanatában a természettel más és más viszonyba jön, hogy onnét veszi eledelét, mely physikai erejét fenntartja, s ruházatát, mely az elemi változások elől védi , belátta, hogy élete minden tekintetben a természet törvényeitől tétetik függővé s csak ekkor kezdte ápolni a természettudományokat s bevezetni a népiskolába is. Az illetékes körök nem maradhattak közönyösek ama ténynyel szemben, hogy a természettudományi ismeretek a népre nézve is szükségesek, hogy csak az veheti legjobban elejét a babonának és álhitnek, ha a gyermeknek már elemi tanulmányaiban van alkalma megismerkedni a természetnek szabályszerű működésével s az emberhez való viszonyával. Az újabb kor iskolája emanczipálta magát az egyház befolyása alól s ennek annyit enged át, a mennyi joggal megilleti: belátták, hogy az egyén nem élhet egyedül az egyháznak, hanem, hogy a polgári élet is kivan derék férfiakat; hogy az ifjúságnak nem csak szivét kell képezni, mint ez eddig történt, (nem hiába szólnak a régi ״ jó időkről) hanem oda is kell hatnunk, hogy az értelem kezet fogjon az érzelemmel. S erre mi is látszhatott ezélszerűbbnek, mint a természetre, e ״ szelíd erőre״, venni figyelmét, mely oly csodálatos módon egyesíti az ész és szív világát. E nem jelentéktelen vívmány, a természettudományok bevezetése a népiskolába, mely a népiskola jogainak és lényegét tisztázta, a legújabb kornak eredménye. Nem akarjuk itt azt felhozni, amiről már ezren szóltak t. i. mily befolyással van a természettudományok itatása agyér-