Izraelita Tanügyi Értesítő, 1889 (14. évfolyam, 1-14. szám)
1889-01-01 / 1. szám
iskolának egy hittani könyve volt és ez a Thóra, egyedül a Thora.*) Az eredeti szöveget tanulták nagyok és kicsik. Akik sokáig jártak az iskolába, többet karoltak föl, még a komentárokat Rasit és Biurt is tanul ták, akik rövid ideig jártak az iskolába kevesebbet tanultak, és amit tanultak, azt abból a könyvből tanulták, mely a czivilizált világban mindenesetre a legelső könyvnek tartatik. Ezt a könyvet meghamisítlanul tanulmányozták, ez adott hitet, ez teremtette meg a zsidó szent családi életét, ez vezette a zsinagógába, ez tette hitbuzgó, önérzetes zsidóvá. De mit látunk most? Kételyektől foszladozó meggyőződéssel oda áll a tanár oly hittani könyből tanítani, melynek belértéke kétes, melyet senki jóvá nem hagyott. Hogy az Isten a világot hat nap alatt teremtette, nem lehet tanítani, hiszen a tanár geológus, hogy az Isten a szivárványivet az égboltozatba helyezé, ezt sem lehet tanítani, hiszen a tanár phisikus. A biblia csudáira sem lehet a gyermekeket tanítani. Hogy csak a tanár ״ kételkedik,“ de a gyermeki szív nagyon is hisz, erről megfeledkezünk. A zsidó vallás fejelvényét, a körülmetéltetést nem szabad a zsidó iskolában fölemlíteni, hisz ez frivolitás. Igaz ugyan, hogy a nagy keresztény világban nem jutott még hitelemezőnek az eszébe a szeplőtlen fogantatás mysteriumáról egy leány- vagy fiú-iskolában hallgatni; láttam ugyan egy protestáns hittani könyvben előadva, hogy Jézust nyolcadnapra körülmetélték, de azért zsidó iskolában a körülmetéltetést felemlíteni sem szabad! A helybeli középiskolák IV. osztályaiban a zsidó hittanárok 40 zsoltár magyar fordítását — héber szöveg nélkül — vezették be hittani tankönyvül. Ha az a protestáns fiú, ki a zsidó fiúval egy iskolapadon ül és kinek a kezében szinte a zsoltárok vannak, az övéit és a zsidó fiúéit megmutatná a pozsonyi rabbinak, az határozottan a protestáns fordítást az eredeti szövegnek megfelelőbbnek találná, Szász Károly ref. püspök pedig szebb magyarságot találnak a zsidó hittanárok fordításában. A protestáns elénekli a 137. zsoltárt: ״ A Babilonnak folyóvize mellett ott ültünk valak sorában, nincs abból kihagyva semmi; a mi tanáraink pedig több verset kihagytak: ״ Emlékezés meg Uram az Edomiták stb. Babilonnak leánya te is elpusztittatol stb. Boldog ember leszen ki megragad és a kősziklához veri stb. stb.“ Nagyon barbár, nem a mi korunkban való. Korrigálják azt a zsoltárt, melyről De Wette azt mondja, hogy a legszebb a legköltőibb, a legnemzetibb a zsoltárok közt. És ha már a zsidógyermek bevágott ■40, nem is a héber szöveg, hanem a szép magyarság szempontjából fordított zsoltárt, nyert-e valamit a zsidó vallásból, kivéve az általános erkölcstanból, melynek kedvéért nem kellett volna zsoltárokat vagy éppen ezeket a zsoltárokat kiválasztani. Ha bejön a templomba és hallani fogja az előimádkozótól és a községtől éppen azokat a zsoltárokat énekelni, melyeket ő fordításban tanult, rá fog-e azokra ismerni és ráragad-e a közönség ájtatosságából csak egy csepp is? Ha egy vallásos érzületű emberhez lesz hivatalos ebédre, és a házi úr ebéd utá elegikus hangon rágyújt az TMלע תורהנ לבב םש ־ונבשי valljon rá fog-e ismerni az általa bemagolt zsoltárára? Részese lesz-e a házigazda által keltett érzületnek ? E negyven zsoltár a többivel együtt zsidóérzületet nem fog kelteni, ebből a zsidó vallásos élet, zsidó önérzet még nem fog fejlődni. Szántó. (Folytatása következik.) * Az 1868. congressus kimondotta, hogy a népiskolákban a hittan ne képezzen külön tantárgyat, hanem ott a biblia eredeti szövegét kell tanítani. *