Izraelita Tanügyi Értesítő, 1924 (49. évfolyam, 1-12. szám)

1924-01-01 / 1-2. szám

— 3­­ Az iskolán kívüli h­itoktatásról. Mostanában megint sok szó esik a tanügyi sajtóban és pedagógiai összejöveteleken az iskolán kívüli közoktatásról. És méltán. Ennek a fontos kérdésnek a jelentősége szinte vetekszik magával az iskolai oktatás nagy jelentőségével. Az ifjúság nem nélkülözheti a nevelés-oktatást akkor sem, amikor már - nagyon sok esetben ugyancsak idő előtt - kikerült az iskolai padokból. Sőt talán még ekkor szorul rá legjobban. Mert magára hagyatva pedagógiailag helyes vezetés nélkül nemcsak, hogy előbbre nem megy a kultúra ösvényén, de még az a sokszor bizony nagyon kevés is, amit­ a tanuló-ifjúság zöme az alsó iskolákban elsajátított, úgy lekopik, lepattogzik róla az élet sivár viszonyai közepett, mint ahogy az edényről a nagy hőség­­ben a máz. Éppen az iskolázás utáni időben kell fokozott mértékben arra törekednünk, hogy az iskolai nevelés-oktatás hatása állandósíttasék, sőt elmé­­lyíttessék és kiegészítést nyerjen. Ha így van ez már az általános képzés terén, sokszorosan így van a zsidó ifjúság hitéletét és vallásos tudását illetőleg is Sajnosan tapasztaljuk, hogy némely dicséretes kivételt nem tekintve — a szülői ház sok helyütt nem nyújtja az ifjúnak ebben a tekintetben a szükséges jó példát. Annál inkább kötelességük az illetékes tényezőknek figyelmüket arra kiterjeszteniök, hogy az ifjúság egyrészt már iskoláztatása idején a hitoktatás mértékén felül is bővített és behatóbb külön vallás­oktatásban részesüljön, másrészt pedig, hogy az alsóbb fokú iskolai képzés befejezte után alkalma nyíljék az ifjúság­­nak, magát vallásos irányban tovább képeznie. Egyetlen hitközségben sem volna szabad hiányoznia — és pedig mennél haladóbb, illetve modernebb irányzatú a vallásgyülekezet, annál kevésbé — a hittani tovább­képző iskolának, a talmud-tórának. Mindenütt nem lehet ez nagyobb szabású. — Itt-ott nincs a költségeire kellő fedezet és esetleg nem is volna megfelelő látogatottsága a hitközség csekélyebb népessége vagy túlzó modern volta miatt. De a helyi viszonyoknak megfelelő, habár kisebb arányú és esetleg egészen modern irányú alsóbb fokú, a legszükségesebb tudnivalók nyújtására szorítkozó talmud-tóra mindenütt legyen. Ahol a lakos­­ság zöme esetleg nem érezné ennek szükséges voltát és nem hozna érdeké­­ben áldozatot, d­e a hitközség maga tartsa első rendű kötelességének annak szervezését, fenntartását és felvirágoztatását, mert az ily helyeken még foko­­zottabb mértékben van rá szükség, mint egyebütt. Vegye fontolóra a hitköz­­ség, hogy nem a pusztán senkit sem érdeklő magánügye az az egyes szülőnek, illetve gyermeknek, hogy elsajátítja-e a vallásos érzés, vallásos tudás megfelelő mértékét, hanem elsőrangú közérdeke az egész felekezetnek; nehogy a Tóra — ments Isten — ismét feledésbe mehessen még egyszer, mint az Ezra idejét megelőző korban és megszűnjék a felekezetre nézve tovább is ״mekaur chájim“ a zsidó hitélet ״ eleven forrása" lenni. Dicsérettel kell ki­­emelnünk, hogy az ország első hitközsége, a pesti hitközsége átérzi ebbeli fontos kötelességét: Munkácsi Bernát ár., e nagynevű tudós pedagógus ellenőrzése alatt mindegyik kerületben tart fenn egy vagy több ilyen ingyenes oktatást nyújtó és jól működő talmud-túrát, így a fővárosban senkinek sincs oka arról panaszkodni, hogy gyermeke még iskolán kívül is nem részesülne kellő hitoktatásban. Akadhatnak hitközségek, amelyek kebelében kedvezőtlen körülmények (mint pl. a község szétszórtsága, különleges iskolázási viszonyok, alkalmas téli helyiség hiánya stb.) nagyon megnehezítik a talmud-túráknak tanév közben való sikeres működését. Ily helyeken kiváló szolgálatot tehet az ״ u. n. szün­­idei tanfolyamok" szervezése. A nyári nagy iskolai szünet folyamán u. i. a legtöbb gyermek huzamosabb időt fordíthat a vallásos irányú tanulmányokra;

Next