Járművek, mezőgazdasági gépek, 1984 (31. évfolyam, 1-12. szám)
1984-01-01 / 1. szám
Lakatos József: A mezőgazdaság gépellátásáról — Kevés a traktor (Műszaki Élet 1983/16. 2. old.) A Magyar Agrártudományi Egyesület gépesítési társasága országos mezőgazdasági tanácskozásán mintegy 300 szakember vitatta meg a mezőgazdasági gépkereskedelem, a vevőszolgálat, az alkatrészgyártás és -ellátás, a minőség kérdéseit. A magyar mezőgazdaságban kb. 760 ezer, 1600 féle gép és gépi berendezés dolgozik. A traktorállomány 40 százalékát már nullára írták, az új gépek beszerzésének több akadálya van. A traktorok és gabonakombájnok nagy többsége — a Rába gyár erőgépeit nem számítva— szocialista import. A szovjet MTZ-traktorok 4200 darabos megrendeléséből csupán 2800-ra sikerült az Agroteknek szerződést kötnie; a T—1000 M típusú lánctalpas traktorból 1983-ban csak 70 szerezhető be, amely a szükségletnek egynegyedét fedezheti. A megrendelt Zetortraktoroknak is csak kétharmada jut el az igénylőkhöz. Kisebb-nagyobb hiány várható a szálas takarmányokat betakarító SKPV—200 típusú vontatott betakarítógépekből,az NDK gyártmányú E 281 jelű önjáró szecskázóból, a KGST-piacokról beszerezhető burgonyaültetőből. Fejlődik azonban a gépigény 40 százalékát előállító hazai mezőgépgyártás. A tőkés országokból származó termékek vásárlására csak akkor kerülhet sor, ha a gép a KGST-piacokról nem szerezhető be. Az árkérdés a mezőgazdasági géppark fejlesztésének másik nagy akadálya, mert a vásárlási kedvet az áremelkedések is befolyásolják. Így több gazdaság a legszükségesebb helyett hasznos, de nélkülözhető gépet vásárolt. A tanácskozás megállapította, hogy a jelenlegi helyzet a vetésterület csökkenését eredményezi s ennek a mezőgazdaság összhozama, a termékek választéka látja majd kárát. A beruházási lehetőségek csökkenése, a gépfajták magas ára miatt merült fel a gépkölcsönzés gondolata, nagy lehetőség rejlik a használtgép-kereskedelem megszervezésében is. A tanácskozás örömmel állapította meg az alkatrészellátás javulását, ami annak köszönhető, hogy lassan kialakul az ipar a mezőgazdaságban. A Mezőgéptröszt kijelölt vállalatain kívül egyre több gazdaság javítóműhelye kapcsolódik be az alkatrészgyártásba. A továbbfejlesztés érdekében a kereskedelem saját fejlesztési alapjából szándékozik igényesebb szerszámgépeket vásárolni az alkatrészgyártás céljára. Segíti a minőségi anyagbeszerzést, pontos anyagvizsgálatra alapozott technológiát bocsát a gyártók rendelkezésére, sőt a kísérleti darabok know-howját is átadja az üzemeknek. Dr. Rubóczky István Váczi Nóra—Dr. Kardos János: Műszeres mérések a mezőgazdaságban — Takarékos traktorok (Műszaki Élet 1983/16. 4. old.) Az erőgépek műszeres mérése iránti növekvő érdeklődés érthető, hiszen az üzemeltetésükre fordított hajtóanyag az összes mezőgazdasági energiafelhasználás közel 40 százaléka. A műszeres vizsgálat emellett lehetővé teszi a kapacitásgazdálkodás, a gépi munka számbavételének, nyilvántartási és elszámolási rendszerének korszerűsítését. A legfontosabb, műszeres megfigyelésre alkalmas mérhető jellemzők: az üzemidő, a gépi munka, a hajtóanyag-fogyasztás, a műveleti teljesítmény és a munkaminőség. A hajtóanyag-gazdálkodás széleskörű műszerezést igényel, a műszerezés a gépek teljesítőképességének kihasználását segíti, az időkihasználás és a motorteljesítmény-kihasználás megfigyelésére irányul. A motorterhelés mérésével a műveleti teljesítményeket növelő, megfelelő gépkapcsolatok alakíthatók ki. A munkaminőségi jellemzők mérésének lehetőségei igen korlátozottak, munkavégzés közben csak a kombájnok és egyes nagy teljesítményű vetőgépek ellenőrizhetők. A műszerezéssel lehetővé válik a gazdaságokban a helyi adottságoknak, a gazdálkodási viszonyoknak megfelelő üzemi normarendszer (teljesítmény, kapacitás,hajtóanyagfogyasztás normák) kialakítása. Az üzemanyagfogyasztás csökkenésére a hajtóanyag-fogyasztás mérésén kívül a jobb kapacitás-kihasználás, az erő- és munkagép összhang javulása, a megfelelő időben végzett karbantartás és a kialakított ösztönzőrendszer is hatással van. A traktorok műszerezése ágazati szinten évi 18—20 ezer tonna gázolaj-megtakarítást eredményezhet, amelynek értéke a jelenlegi árakon kb. 180 millió forint. A kapacitásgazdálkodásban az idő- és teljesítménykihasználás rendszeres értékelése után a szervezési intézkedések lehetővé teszik a gépek munkavégző-képességének jobb kihasználását. A műszerezésen túlmenően megfelelő érdekeltségi rendszer is szükséges ahhoz, hogy a normatív gazdálkodás előnyei érvényesüljenek. Olyan érdekeltségi rendszerre van szükség, ahol a termelésben résztvevők és a termelési feltételeket megteremtő dolgozók (pl. karbantartók) közösen, a végtermék mennyiségében, minőségében és maximális jövedelmezőségében együttesen és hosszú távon érdekeltek. Dr. Rubóczky István ahol összpontosíthat és biztosan dönthet első csapásra 55. Nemzetközi Mezőgazdasági Gépkiállítás 16. Nemzetközi Kerti Kisgépkiállítás PÁRIZS, 1984. március 4—11. Kiállítási Park — Versailles-i kapu Kiállítási Igazgatóság, 24. rue du Pont, 92522 Neuilly-sur-Selne Cedex tel.: 758.11.10.