Járművek, mezőgazdasági gépek, 1984 (31. évfolyam, 1-12. szám)

1984-01-01 / 1. szám

Lakatos József: A mezőgazdaság gépellátásáról — Kevés a traktor (Műszaki Élet 1983/16. 2. old.) A Magyar Agrártudományi Egyesület gépesítési társasága országos mezőgazdasági tanácskozásán mint­egy 300 szakember vitatta meg a mezőgazdasági gép­kereskedelem, a vevőszolgálat, az alkatrészgyártás és -ellátás, a minőség kérdéseit. A magyar mezőgazdaság­ban kb. 760 ezer, 1600 féle gép és gépi berendezés dol­gozik. A traktorállomány 40 százalékát már nullára írták, az új gépek beszerzésének több akadálya van. A traktorok és gabonakombájnok nagy többsége — a Rába gyár erőgépeit nem számítva­­—­ szocialista import. A szovjet MTZ-traktorok 4200 darabos meg­rendeléséből csupán 2800-ra sikerült az Agroteknek szerződést kötnie; a T—1000 M típusú lánctalpas trak­torból 1983-ban csak 70 szerezhető be, amely a szük­ségletnek egynegyedét fedezheti. A megrendelt Zetor­­traktoroknak is csak kétharmada jut el az igénylőkhöz. Kisebb-nagyobb hiány várható a szálas takarmányokat betakarító SKPV—200 típusú vontatott betakarító­gépekből,az NDK gyártmányú E 281 jelű önjáró szecs­kázóból, a KGST-piacokról beszerezhető burgonya­ültetőből. Fejlődik azonban a gépigény 40 százalékát előállító hazai mezőgépgyártás. A tőkés országokból származó termékek vásárlására csak akkor kerülhet sor, ha a gép a KGST-piacokról nem szerezhető be. Az árkérdés a mezőgazdasági géppark fejlesztésének másik nagy akadálya, mert a vásárlási kedvet az ár­emelkedések is befolyásolják. Így több gazdaság a legszükségesebb helyett hasznos, de nélkülözhető gépet vásárolt. A tanácskozás megállapította, hogy a jelen­legi helyzet a vetésterület csökkenését eredményezi s ennek a mezőgazdaság összhozama, a termékek választéka látja majd kárát. A beruházási lehetőségek csökkenése, a gépfajták magas ára miatt merült fel a gépkölcsönzés gondolata, nagy lehetőség rejlik a hasz­náltgép-kereskedelem megszervezésében is. A tanácskozás örömmel állapította meg az alkat­részellátás javulását, ami annak köszönhető, hogy lassan kialakul az ipar a mezőgazdaságban. A Mezőgéptröszt kijelölt vállalatain kívül egyre több gazdaság javító­­műhelye kapcsolódik be az alkatrészgyártásba. A to­vábbfejlesztés érdekében a kereskedelem saját fej­lesztési alapjából szándékozik igényesebb szerszám­gépeket vásárolni az alkatrészgyártás céljára. Segíti a minőségi anyagbeszerzést, pontos anyagvizsgálatra alapozott technológiát bocsát a gyártók rendelkezé­sére, sőt a kísérleti darabok know-howját is átadja az üzemeknek. Dr. Rubóczky István Váczi Nóra—Dr. Kardos János: Műszeres mérések a mezőgazdaságban — Takarékos traktorok (Műszaki Élet 1983/16. 4. old.) Az erőgépek műszeres mérése iránti növekvő érdek­lődés érthető, hiszen az üzemeltetésükre fordított hajtóanyag az összes mezőgazdasági energiafelhaszná­lás közel 40 százaléka. A műszeres vizsgálat emellett lehetővé teszi a kapacitásgazdálkodás, a gépi munka számbavételének, nyilvántartási és elszámolási rend­szerének korszerűsítését. A legfontosabb, műszeres meg­figyelésre alkalmas mérhető jellemzők: az üzemidő, a gépi munka, a hajtóanyag-fogyasztás, a műveleti teljesítmény és a munkaminőség. A hajtóanyag-gazdálkodás széleskörű műszerezést igényel, a műszerezés a gépek teljesítőképességének ki­használását segíti, az időkihasználás és a motortelje­sítmény-kihasználás megfigyelésére irányul. A motor­terhelés mérésével a műveleti teljesítményeket növelő, megfelelő gépkapcsolatok alakíthatók ki. A munkaminő­ségi jellemzők mérésének lehetőségei igen korlátozottak, munkavégzés közben csak a kombájnok és egyes nagy teljesítményű vetőgépek ellenőrizhetők. A műszerezéssel lehetővé válik a gazdaságokban a helyi adottságoknak, a gazdálkodási viszonyoknak megfelelő üzemi normarendszer (teljesítmény, kapa­citás,hajtóanyagfogyasztás normák) kialakítása. Az üzemanyagfogyasztás csökkenésére a hajtóanyag-fo­gyasztás mérésén kívül a jobb kapacitás-kihasználás, az erő- és munkagép összhang javulása, a megfelelő időben végzett karbantartás és a kialakított ösztönző­­rendszer is hatással van. A traktorok műszerezése ága­zati szinten évi 18—20 ezer tonna gázolaj-megtakarítást eredményezhet, amelynek értéke a jelenlegi árakon kb. 180 millió forint. A kapacitásgazdálkodásban az idő- és teljesítmény­kihasználás rendszeres értékelése után a szervezési in­tézkedések lehetővé teszik a gépek munkavégző-képes­ségének jobb kihasználását. A műszerezésen túlmenően megfelelő érdekeltségi rendszer is szükséges ahhoz, hogy a normatív gazdálkodás előnyei érvényesüljenek. Olyan érdekeltségi rendszerre van szükség, ahol a ter­melésben résztvevők és a termelési feltételeket megte­remtő dolgozók (pl. karbantartók) közösen, a végter­mék mennyiségében, minőségében és maximális jöve­delmezőségében együttesen és hosszú távon érdekeltek. Dr. Rubóczky István ahol összpontosíthat és biztosan dönthet első csapásra 55. Nemzetközi Mezőgazdasági Gépkiállítás 16. Nemzetközi Kerti Kisgépkiállítás PÁRIZS, 1984. március 4—11. Kiállítási Park — Versailles-i kapu Kiállítási Igazgatóság, 24. rue du Pont, 92522 Neuilly-sur-Selne Cedex tel.: 758.11.10.

Next