Játéktér, 2022 (11. évfolyam, 1-4. szám)
2022 / 2. szám
SZÍNHÁZ ÉS JÓLLÉT B. R.: Amikor ezt a pályát választod, nagyfokú benned az elköteleződés, és sokáig kitart. Rengeteg mindent végigcsinálsz, amíg ezt a döntést megkérdőjelezed. Sz. E.: Pedig mindenki próbálja letörni. Lehet, hogy éppen ezért tartasz ki. Dacból, ellenszegülésből. D. K.: Még az is hozzájárulhat a foggal-körömmel való ragaszkodáshoz, hogy a színház felemészti minden idődet, és már egyszerűen nem látod, hogy ha azt feladod, attól még van élet. Reggel bemész, este vagy éjjel kijössz. Nincs szabadnap. Nincs semmi. Az lesz az életed. Az lesz a világ. K. I.: De miért kell bent ülni reggel 10-től éjfélig? Miért nem adom meg magamnak a tiszteletet? Miért veszem el a saját időmet? Az a rendszer, ahol az ember nem érték, nem tiszteli ezeket a szabályokat. De ahhoz, hogy az ember ne legyen érték, ahhoz én is úgy kell tekintsek magamra mint értéktelenre. Sz. E.: Itt kezdődik a mentális egészség. Hogy betartod ezeket a szabályokat, amikre a szervezetednek egyszerűen szüksége van. A te felelősséged, hogy vigyázz magadra. {túlélőcsomag} B. R.: Én egy jól fizető állást, egy jó lehetőséget hagytam ott azért, mert öt év alatt kiégettek. Olyan ez a munkakörnyezet, hogy én mindent oda kell adjak magamból neki, ami egyszer van. Szerencsére felismertem ezt, otthagytam, de közben kiléptem egy teljes bizonytalanságba, és a megélhetésemért küzdök azóta is. Annyi lehetőség nincs ebben a szakmában, hogy oké, akkor átmegyek a másikhoz. Vagyis átmehetek, de ott is ugyanez vár. És én már nem tudok bemenni egy ilyen közegbe, hiába, hogy kigyógyultam vagy most már jól vagyok, úgysem tudok. Sz. E.: Mert már nem úgy mész be. Már látod, felismered a buktatókat. Tudod, hogy min mentél keresztül, hogy neked mi nem volt megfelelő, és hogy mi volt rád negatív hatással. K. I: Amikor a kiégés megtörténik, annak az életünkben van egy vízválasztó-jellege. Onnan többet semmi nem lesz olyan, mint amilyen előtte volt. A kiégésből van kiút, van gyógyulás, de utána más leszek. Ott lesz bennem ez a tapasztalat. És ha ügyes vagyok, akkor tudom használni ezt az érzést, ezt a tapasztalatot mint egy eszközt vagy mint egy barométert, amivel mérem azt, hogy én most hol állok szakmailag. Megéri kiégni. Akkor éri meg, ha utána tudom alkalmazni. Ha például megerősödöm a