Jel-Kép, 1981 (2. szám)

Közelkép - Békés Sándor: Szabadság tér a Sörház utcában - Ötéves a tv pécsi stúdiója

Közelkép BÉKÉS SÁNDOR Szabadság tér a Sörház utcában ötéves a tv pécsi stúdiója Ötéves a Magyar Televízió Pécsi Körzeti Stúdiója. Amikor 1976. november 24-én feltűnt a szegedi és a pécsi stúdió emblémája a kép­ernyőn, a hajdaru katolikus legényotthonból, majd sportklubból tv-központtá alakí­tott Sörház u. 8. számú ház nagytermében huszonegynéhány újdonsült televíziós, számos helyi vezető, és meglehetősen sok érdeklődő izgulta végig a pillanatot. A „nyitott stúdió" elve a kezdettől valóság volt — pedig a jelenlevők egyike sem hallott még erről. Budapest után Pécs volt a második város, ahol teljessé vált a tömegkommunikáció rendszere. A tucatnyi üzemi lap, a közel 100 000 példányos Dunántúli Napló és a 25 éves pécsi rádió mellett immár televíziója is lett a városnak, a dél-dunántúli kör­zetnek. Voltak az ünneplők között „öreg" televíziósok is. Fényképek őrzik ellágyult arcu­kat: ők az egykori budapesti kezdetre gondoltak, s ezzel együtt egy kicsit az ifjúsá­gukra. Megismétlődött a megismételhetetlen ? Részben. Sok minden hasonlított az elmúlt öt évben a televízió ma már nosztalgiá­val emlegetett (h)őskorára — sok minden azonban egyáltalán nem. Nemcsak másik született — valami új is. A vidékből körzet lesz Pécs város és Baranya megye, valamint az MTV vezetői 1976 nyarán kötöttek meg­állapodást a stúdió létrehozására.­Az ország és közelebbről a dél-dunántúli körzet gaz­dasági, kulturális és tömegkommunikációs eredményei alapozták meg, tették lehetővé ezt a döntést. Megnőtt a helyi — megyei és városi — szervek önállósága, ami lehetővé tette és meg is követelte a helyi sajtó gyors ütemű fejlődését. Hosszú egy helyben topogás után gyors fejlődésnek indultak a Magyar Rádió helyi stúdiói is, amit a műsoridő növekedése és a körzeti jelleg hangsúlyozása is bizonyít. A változások követelményei elől a Magyar Televízió sem térhetett ki. Az egyköz­pontú televízió egyre kevésbé felelt meg az országos igényeknek. Sem elegendő pénz, sem elegendő információ nem állt rendelkezésre. A decentralizálást tehát sokféle kényszer sürgette. Az igény és a lehetőség egysége, úgy tűnik, elsőként Pécsett valósult meg. Pécs — a Dél-Dunántúl természetes és közigazgatási központja — nemcsak szíves házigazdá­nak, de jó „üzletembernek" is bizonyult. Ez a város sokat várt az új stúdiótól, tehát sokat is áldozott rá: szakembereket — főként újságírókat, rádiósokat — bocsájtott a televízió rendelkezésére, lakásokat adott azoknak, akik a fővárosból Pécsre települtek.

Next