Jelenkor, 1973. január-június (16. évfolyam, 1-6. szám)

1973-04-01 / 4. szám - Bertha Bulcsu: Interjú Ladányi Mihállyal

BERTHA BULCSU Interjú Ladányi Mihállyal Hol van már az a Ladányi, aki belső lázaktól űzötten örökké vonatra­­szállt, s átrobogott az Alföldön, a Dunántúlon, a Duna-Tisza közén és hitte, egyszercsak megérkezik valahová... Hol van már az a Ladányi, aki bízón édes álomra szenderült a vonatok gyomrában, s azok valósággal megemész­tették ... Hol van már az a Ladányi, aki nyugodtan elaludta az átszállásokat, mert bízott a vonatokban, a robogás és a célbaérés törvényében... Hol van már az a Ladányi, aki vasúti klozetokban kezdte a reggelt, vizelt, mosdott, borotválkozott, s a MÁLHÁZÓ-ban tartotta ingjeit... Hol van már az a La­dányi, akit a felcsinált lányok a szerkesztőségek pénztáráig követtek, s eret vágtak rajta, ahogy lehetett. Hol van már az a Ladányi, aki a társadalmi for­radalmat úgy élte át, mint a legszebb vallásos ünnepet, s a hangja őszinte zen­gésével felhívta a figyelmet a művészek és munkások közös kórusára. .. A Dob utcában lakik, szabadúszó. Egy szoba konyhás lakása van. Kicsit kopasz, kicsit olyan, mint a holdvilág. A függőfolyosón áll, s a karjában két gyermeket tart. A nagyobbik kétéves, a kisebbik tíz hónapos. Nem köszön, helyette a lányához fordul: „Gabriella, mit írt a Lenin bácsi?" — „Az em­­pirochcizmust" - vágja rá a tudós kislány. A szoba valójában gyerekszoba, családi menedékhely. De vidámak, szí­nesek a falak, a lámpaernyőket szalmafonatú zsomborfedél helyettesíti, egyi­ken egy játéktebra is áll. A falon rajzok, plakátok, bicikliző majom, oroszlán, fülesbagoly. Néhány kép, Bornemissza László Sárga nap című zománckom­pozíciója, s odább egy Vasarely plakát. Egy pillanatra bejön Ladányi Mihály felesége, bemutatkozom. Kimegy, ülünk, játszunk a gyermekekkel, nézzük egymást, s a tárgyakat. - Abban a kis tulipános ládában mit tartasz? — fordulok Ladányihoz. - Az írógépemet összehajtogatva. .. Zálogcédulákat — válaszolja. Ladányi Mihály 1934. február 12-én született Dévaványán. A mai napig nyolc könyve jelent meg. Művei: Az út kezdete (versek, 1959); Öklök és tenyerek (versek, 1961); Mint a madarak (versek, 1963); Mátra (tv-dokumen­­tumfilm, 1964); Utánad kószálok (versek, 1965); Dobszóló (versek, 1967); A túloldalon (versek, 1969); Élhettem volna gyönyörűen (válogatott versek, 1970); Kedvesebb hazát (versek, 1971); Öklök és tenyerek című kötetéért 1963-ban József Attila-díjat kapott. Ladányi arcát figyelem ... Felesleges .. . Ironikusan mosolyog. Mozdítok a fejemen, s a falra akasztott polcon egy könyvet pillantok meg a sok között: Malraux: A remény. - Lakik itt lejjebb egy ostyasütő, a Móser úr, menjünk le hozzá... - De miért? - Gyere csak, rendes pasi... Leereszkedünk a lépcsőkön. Móser úrnál a lakás csak alig-alig lakás, valójában műhely. A hálószobában, az asztal mellett éppen egy pirospozsgás.

Next