Jelenkor, 1975. július-december (18. évfolyam, 7-12. szám)

1975-10-01 / 10. szám - A Jelenkor krónikája

ben. Avagy a Diétái Magyar Múzsa, Szu­­romi Lajos értékeléséhez kapcsolódó mél­tatása, a Dorottya nemes­ szemléletének „helyretétele". Kétszázhúsz oldal — tenyérben elférő könyvecskében bizony kevés. Egy-egy summázó mondat ítéletek eszenciáját hor­dozza. Hiszen volt vulgarizáló ítélet, amely a költő feudalizmus-ellenességét forradal­­mársággal magyarázta. Idézzük erről a szerzőt: ,,Magyar vonatkozásban. . . tart­hatatlan a ,, radiális felvilágosodott — kö­vetkezetes forradalmár" formula. Csokonai sem volt az. Nem volt forra­dalmár. Irodalmunk legnagyobb stílusszintetizáló­­ja " — írja Julow Viktor. S később: ,, Óriás voltához a negatívumok is szerve­sen hozzátartoznak... a korabeli magyar élet egészét, valamennyi égető kérdését, végletét, mélységét-magasságát teljes átélt­­séggel rögzítette az utókornak, s formálta műremekké." Erre a jobb utókorra, a XX. vagy XXI. századra gondolt Csokonai bizalommal? A kritikus megméretés, az életmű önerőnk­kel történő megvallatása emelhet fel ben­nünket e bizalomhoz. S ehhez mutat jó utat Julow Viktor könyve. TRÖSZT TIBOR A JELENKOR KRÓNIKÁJA+ A JELENKOR KRÓNIKÁJA+ A JEL A PÉCSI NEMZETI SZÍNHÁZ új évadjá­nak magyar ősbemutató sorozata Illyés Gyula ,,Orfeusz a felvilágban" c. víg­játé­kának október 10-i előadásával indul. A továbbiakban Páskándi Géza: Szeretők a hullámhosszon c. szatirikus bohózata. Her­nádi Gyula: A három kismalac c. szatírá­ja, László Lajos: Uránbányászok c. doku­mentumdrámája, Tamási Áron: Ősvigasz­­talás c. drámája és a Bánk bán Illyés Gyu­la által átdolgozott változata kerül színre.­­ A Gyermekszínházban mutatják be Eu­gen Eschner: Gergő király c. mesejátékát Csorba Győző fordításában. IRODALMI VITAFÓRUMOT rendezett szeptember 15-én a Hazafias Népfront Bu­dapesti Bizottsága, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése és a TIT irodalmi szakosztálya Tüskés Tibor: Nagy­város születik c. Pécsről szóló könyvéről. Bevezetőt mondott: Bertha Bulcsu. A SZIGETVÁRI ZRÍNYI-ÜNNEPSÉGEK keretében tudományos emlékülést rendez­tek szeptember 7-én. Az emlékülésen a kö­vetkező előadások hangzottak el: Rotter Ferenc: A szocialista hazafiság és proletár­internacionalizmus szocialista fejlődésünk 30 évében. Fehér István: Nemzetiségi po­litikánk alakulása felszabadulásunk óta. Dionizije Svagelj: A Zrínyi-kutatás újabb eredményei Jugoszláviában és Kanyar Jó­zsef: A Somogy megyei Zrínyi-kutatások újabb eredményei. —­ Az ünnepségek al­kalmából kiállítást rendeztek Zágon Gyula festőművész képeiből. A Baranya megyei Tanács kiadásában jelenik meg LOVÁSZ PÁL válogatott ver­seinek kötete és LÁSZLÓ LAJOS baranyai riportjainak és szociográfiáinak gyűjtemé­nye. A MÚZEUMI és MŰEMLÉKI HÓNAP pé­csi rendezvényeinek sorában szeptember 25-én állandó Török történeti kiállítás nyílik a Jakováli Haszán dzsámiban. — Szeptember 28-tól látható a IV. Országos Kerámiai Biennálé anyaga a Déryné utcai kiállítóteremben. A RÁKÓCZI-KORI KUTATÁSOK ÚJABB EREDMÉNYEI címmel az MTA Pécsi Bi­zottsága kiadásában megjelent az elmúlt év március 22—23-án Pécsett rendezett tu­dományos ülésszak teljes anyaga. A főbb előadások: Köpeczi Béla: A Rákóczi-ha­­gyomány értelmezése. R. Várkonyi Ágnes: Történelmi népiesség és kuruc hagyomány. Hopp Lajos: Lengyel—magyar hagyomán

Next