Jelenkor, 1832. január-december (1. évfolyam, 1-104. szám)
1832-03-10 / 20. szám
158 ellenünk szánva, ’s kik most a’ halál vagy Szibéria elől keresnek hazánkban menedéket, minél nagyobb számmal, ’s minél szívesebben befogadnánk. Mert ez az ellenünk szánt elősereg (avantgarde), maga az (orosz) haditest ellen fordítva fegyvereit, mente meg minket a’ háborútól. Eleinte nem akarák ezt a’ házban hinni, de én megmutattam ’s végre el is hitték. (Perier ur morog valamit, de nem értik.) La fayette: kételkedik e még praesidens ur, hogy Oroszország hadat akart ellenünk indítani ? (kaczagás). A’ Lengyelek fordították el tőlünk a' háborút, ’s a’ nemzet köszönetének irántok nagynak, igen nagynak szabad ’s kell lennie. A’ jelen környűlállásokban meg nem tagadhatják az urak a’ lengyel bataillonok állittatását. Nemellyek közülök lengyel zászlót is kívánnak. Ám, hiszem a’ franczia nép felsősége nem szenvedne ez által semmit is, ’s a’ lengyel nemzetiség, mellynek fentartatását az urak megígérték, ismét feléledne azon zászló alatt, mellyet ők honunkban viselnének. Ha valamelly idegen kormányszék gyülölsége (a’ Lengyelek iránt) megsértve találná magát e’ rendszabás által, úgy ez nekem uj ok volna azt még inkább sürgetnem, mert gyávaság és illetlen dolog Francziaországhoz az illyes követeléseknek engedni. — Perier úr ezekre azt mondja , hogy a’ főváros akkori pezsegtében nem lett volna tanácsos 4, 5, 10,000 Lengyelt Párisba bocsátani, hogy szükséges módosításokkal minden kivándorlóit kapott utilevelet ’s pénzt, hogy nem elég egy nemzetnek felkelni a’ tyrannismus ’s elnyomatás ellen , hanem meg is kell a’ kezdet lehető kimenetelét gondolni ’s Ön erejét jól felszámítani, hogy a'mostani franczia kormánynak nem volt, de nem is lesz az politikája, hogy a’támadókat bár hol is segélje, biztassa , uraikat lerázza , a’ nélkül, hogy tudná, mi lesz azután belőlök ’s a’ t.sat. A’ szakasz költségei meghagyattak. Paris városa egyévi költségei 38 millióra mennek. 21 ’ milliót a' vámsorompnál vesz be a’ város ’s még is közel négy millióval kevesebb a’ bevétel mint a’költség. Néhány elmés fiatal Franczia „Mephistopheles“ czim alatt újságot bocsát ki Brüsszelben, melly csupa játszi csipdezés’s elmés gúny. NÉMET SZÖVETSÉG. Freiburgi professor és doctor báró Reichlin-Meldegg Sándor a’ catholika egyház kebeléből az evangelica-protestáns hitfélhez állakért. Okait egy folyóírásban szándékozik közleni a’ közönséggel. A’würtembergi király megtiltá birtokában a’politikai czélu egyesületeket, mellyek t. i. az országgyűlési tárgyak meghányatása ’s a’ követeknek adandó utasítás vagy velők értekezés végett állanának össze, mivel, úgymond, az egyes polgárok minden illy nemű jusát a’követválasztásbeli jus határozza. Szász országban a’„Teutsche Tribüne“ czimü, szabadon politizáló újság (most Homburgban jő ki) bevitele ’s terjesztetése eltiltatott. E’ két hivatalos darabból világos, hogy a’ német nép több ’s elevenebb részt vesz kormánya dolgaiban mint eddig ’s mint talán hasznát veszi. Féltudásnál kivált a’ politikában,nincs rosszabb. Volt olly idő, hogy az emberek nem okoskodtak a’ vallásról ’s minden jól ment. Egyszerre okoskodni kezdőnek, ’s mi lett a’ vége ? reformatio; szinte volt idő, midőn az emberek nem okoskodtak a’ politikáról ’s minden jól ment. Egyszerre okoskodni kezdőnek ’s mi lett belőle? revolutio.— Kell javítás, de nem erőszak. BELGIUM. A’ belga várak iránti egyezést, mint a’ Dec. 14iki határozat kívánja, két hónap alatt azaz Február. 14ikeig kelle vala a’ többi hatalmasságnak aláírni: Ausztria, Porosz, Anglia s Orosz birodalom meghatalmazotti tehát ez nap újólag Londonban gyűltek öszve, ’s a* belga képviselő egyeztével Marczleikéig halaszták el udvarok megegyezését és hozzájárulását.