Jelenkor, 1833. január-december (2. évfolyam, 1-104. szám)

1833-04-10 / 29. szám

Arra vagyok itt egyébiránt bátor figyelmeztetni, hogy ezen calculusok csak annyiban lehetnek helyesek , men­nyiben a’ tervek helyessége is áll, m­ellyek távol a’ hely­színétül itt készültek, hol a’ magyar körülmények teljesség­gel ismeretlenek.» Mi alulírtak azért kértünk angol árokszerinti comb­inatiókat , mert így legjobban számolhatjuk ki : drágábbak vagy olcsóbbak e a­ hídépítési költségek nálunk , mint az Angoloknál. 32dik kérdés: ‘Vajjon mennyibe telnék egy függő vashídnak jó rendbeni tartása esztendőnként?­ Felelet, “Erre elhatározólag nem válaszolhatok, mert ez némi körülményektől függ, annyit mondhatok azonban, hogy a’ hamm­ersmithi híd reparatiója, ezen öz utolsó esztendőben nem került többe, mint 100 font sterlingbe évenként.» A­ Hammersmith-híd mintegy 480,000 pengőbe jött; esztendei reparatiója : 1000 pengő forint, nem több mint T*T procent körül. # 1 . 33dik kérdés: ‘Van e valami intézet, m­elly minket biztositna, hogy se az építési, se a’ conservatiói költ­ség, a’ kitett sommákat meg nem haladná 11 Felelet. “Én illy intézetről nem hallottam.11 Valamint a Ildik kérdésnél és rá adott válasznál megjegyzettü­k , hogy a’ biztositásról általában később szó­­landunk , igy azt itt megint ismételjük. 34dik kérdés: ‘Mennyi idő kellene egy budapesti hidnak építésére, az egyezés napjától kezdvén az egész munkának tökéletes végrehajtásáig ?’ Felelet. “Nem ismervén azon könnyűségeket , mellyeket egy illy munka végbevitelére nyújt Magyarország, ezen kérdésre nem igen felelhetek ; azonban úgy hiszem 3—5 esztendő alatt csak még is el lehetne végezni az egészet.11­3edik kérdés: 1 Milly időszakonként kellene tenni a’ fizetéseket?1 Felelet. “Ez tökéletesen azon egyezéstől függne, m­elly a’ contradenssel tétetnék.11 Ezen f­ő kérdésre, mellyel mát források által nagyobb világosságba hazánk később, ismét visszatérendü­nk. 36dik kérdés. ‘Ugyan nem felelne-é meg jobban a’ czélnak , ha függő hid helyett, mi inkább, vas vagy kőboltu hidat építnénk, minthogy a’ szelek néha felette dühösködnek hazánkban, ‘s igen számos a’ járókelő, ’s mind so­rsuk m­ind kocsik igen sebesen szoktak nyargalni, minden felvigyázatot utálván ’s kijátszván?­ Felelet. “Én attól tartok, hogy minekutána vas vagy kőboltu hid sűrűbb oszlopokat kíván mint lánczhid, sokszor kártékony jégtorlatokra ’s vizáradásokra adhatna alkalmat,11­37dik kérdés. ‘Lánczhid tán csak olly helyen czélirányos, hol nem felette nagy a’ menet ’s jövet, — s hol az olly nagy mint p. o. Buda ’s Pest közt, ott tán egy lánczhid bátorítása végett szükséges volna valamellyes poli­­cziát felállítni, melly arra ügyelvén, hogy a’ hid ringása netalán veszedelmig növekedjék, ’s minden számontúli embernek, vagy egyéb élő, vagy­ holt tehernek egyszeriét hidra léptét és sebes, mozgását gátlaná?1 Felelet. “Függő vashidakat olly erősen és biztosan lehet építei, hogy azoknak se szelek dühe, se a’ leg­elevenebb menet ’s kelet s­em árthat, bár mennyi ’s milly sebességgel mozogjanak is rajtok emberek, lovak, barmok, kocsik ’s társzekerek. Rendes policzia azonban felette hasznos volna, de nem a’ hid bátorítása miatt, hanem minden kicsapongás, rendetlenség ’s kártételnek elmellőztetése végett, — ’s többek közt azért is, hogy a’ hidat minden mocsoktól menten ’s mindig legtisztábban tartsa.11­38dik kérdés: ‘Nincsenek e a’ vasrészek szapora corrosionak kitéve, melly által a’ hid tartóssága jöhetne kérdésbe?­ Felelet. “A’ vasrészek igen keveset, vagy jobban mondva semmit nem­ szenvednek corrosiótól, minthogy azok faggyú ’s más szerek által oltalmazva vannak a’ levegőtől, ’s a’körű­lállásokhoz képest időszakként rendesen megfes­­lennek , a’ mi tapasztalás szerint teljességgel elégségesnek találtatott azokat minden oxidatiótól megmenteni.11 slam­mersmith nov. 10. 1932. IV. Tierney Clark És im ez, a’ mit kérdésiekre válaszolt Clark. Ha pedig kérdésink tökéletes logikai rendben nincsenek, azt annak méltóztassanak tulajdonítni a’ Tekintetes Egyesületi Tagok, mert kérdésieket két ízben adtak, a’ felelet pedig egyszerre jött, — ’s könnyebb átláthatás végett, itt nem irtunk kérdést és feleletet külön, de egybefoglalva ; ’s ekép né­ha* eg­y ollyas felelet után, melly egy kissé félre vezet ’s egészen más tudakolásra adna alkalmat, egy olly kérdés áll, melly semmi folyamatban nem látszik lenni a’ többiekkel, ’s melly azon helyen nem is állna, ha előre tudni lehetett volna a’ feleleteket, vagy ha mindig csak egy kérdés létetett volna egyszerre a­ másik után, és úgy tovább-----; részint pedig azért is darabos és hibás egész tudakozásunk, mert angol nyelven kelle tennünk azt, mellyben csakug­yan nem igen vagyunk jártasak ; de főkép azért felette tökéletlen , vagy — ha magunkat egy kissé mentenünk szabad — azért nem olly kimerítő, mint annak lennie kellene, mert — és ezt már említettük és még utóbb is említeni fogjuk — mert az egész dolog csak jó remény fejében eszközöltetett, ’s ekép mi sem mertünk, ha szabad mondani, elégséges pedantismussal kér­dést kérdésre halmozni, ’s Clark ur se talált elég időt, tömérdek foglalatossági közt, egy olly tárggyal sokat vesződni, ynelly úgy­szólván még entbryoban is alig létez; és igy elég dolgunk volt Clark urtal csak azon keveset is nyerni , a’ mit hoztunk; a’ mi az által tűnik legvilágosban elő, hogy szinte két hónapig kelle várnunk — jóllehet mindig nyugtalanko­dunk és sürgettük— az itt előterjesztett válaszok és bemutatott tervekre. Azonban addig is, míg az idő is érettségre fejt egyet és mást, legalább eg­ r olly mechanicusnak bírjuk saját kezével írt ügyünk­ iránti véleményét, ki noha se nem őszült se nem vénült tapasztalás közt, mert legjobb korit,­nség is annyi practikai tudománnyal bir, mint akárki más, — ak ni is egyébiránt ő maga soha nem álít, de midőn hallgat, annál erősben hirdetik munkát. Tárgyunkra nézve ezen autograph minden esetre némi kis nyereség, a’ mit csekély fáradságunk dijául itt em­lítői bátorkodunk, mert remény lenünk szabad, hogy egy olly elismert Ügyességű Praktikus véleménye csak fogja egy kissé capacitálhatni azokat, kik tárgyunkat kivihetlennek , czélunkat hyperbolének ’s honi szándékunkat szappanbuborék­nak állíták, hogy valóban lehet tiszta szándékkal ’s férfiúi elszánással olly’ munkákat vinni végbe , ha hazafiak kezet fog­nak ’s vállat vetnek, mellyekrül az előítéletek rabja csak álmodni sem merészel. — ’S ha i­­­ly­es mechanikusok vélemé­nye nem valódi sült’, vagyon mit nyom mind azon kávéház - okoskodók fecsegése, kik jó hidat soha még nem is láttak, vagy' azon theoria - hősök combinatiói , kik jóllehet egy dobogót, egy bünit sem raktak m­ég, mindjárt egy Buda és Pest­­közti híddal akarják kezdeni meg praxisukat , vagy azt kivihetlennek tartják , — mert ők felakadnának építésében ! Clark úr válaszit, mellyeket itt a’ Tekintetes Egyesületnek előterjesztünk, ha nem szorul szóra is, de értel­münk szerint legnagyobb hivséggel tettük át magyarra, mit a’ Tekintetes Egyesület m­éltóztassék megvizsgáltatni. Igaz , Clark ur tudománya ’s praxisa ellen azon kifogást lehetne tenni, hog­­ ő Angolországban dolgozván min­dig, hol comparative alig van tél, ’s nincs nagy folyam, — nem tudhatja mit müvel télen egy olly viz mint a’ Duna; ’s e kép praxisa, ha úgy szabad mondani „csak angol ’s nem magyar.“ — Ezt azonban Clark úr maga értette, ’s midőn több év előtt a’ fen említett Jates úrral, egy Petersburgban építendő függőhíd ’s egy­éb tárgyak felállításira szólíttatott vol­na fel, ezzel társaságban pro superabundant! tüstént egy* Coloquoun nevű hajós tisztet k­­i Ide Pétervárra , a’ moszka hideg, nevai befagyás , jégtorlat, áradás ’s a’ t, tökéletes kitanulása végett. Tudománya ’s praxisa e’ részben tehát nem egyedül angol, de moszka is — ’s ekép némileg magyar ; mert ha­bár hideg van is nálunk , ’s erős is Dunánk , azért bizony télen Pétervárott sincs meleg ’s a’ Neva sem éppen patak. Egyébiránt mivel jobb , nevezetesb dolgokat a’ lehető legnagyobb világba állítas, — azért nem tudakoztuk mi kirekesztőleg ’s egyedül Clark urat, de más mechanikusokkal is meghányatók ügyünket; — habár nem olly hosszasan is, de legalább a’ fő kérdésekben. Telford­dal* ez volt beszélgetésünk: Mi,­­Magyarországban mi egy hidat kívánnánk, é­pítni, mellynek hosszasága tán 1600 lábra is nyúlnék. Sokan azonban köztünk ezt lehetlennek hiszik , mert ítéletük szerint vagy elviszi a’ hidat a’ jég, vagy ha nem , jégtorlatokat ’s v­izáradásokat okozand. Mit gondol Ön e’ felől ?1 a) Telford az­ eddig élő mechanikusok közt legnagyobb­­practikus. Anglia minden része tanúja ügyességének; több száz hidat ’s aquae­­ductust épített, — ’s ha nem léptünk vele legelsőben is összeköttetésbe, azt azért nem cselekedtek , mert jóllehet egészséges és erős.

Next