Jelenkor, 1833. január-december (2. évfolyam, 1-104. szám)
1833-04-10 / 29. szám
Arra vagyok itt egyébiránt bátor figyelmeztetni, hogy ezen calculusok csak annyiban lehetnek helyesek , mennyiben a’ tervek helyessége is áll, mellyek távol a’ helyszínétül itt készültek, hol a’ magyar körülmények teljességgel ismeretlenek.» Mi alulírtak azért kértünk angol árokszerinti combinatiókat , mert így legjobban számolhatjuk ki : drágábbak vagy olcsóbbak e a hídépítési költségek nálunk , mint az Angoloknál. 32dik kérdés: ‘Vajjon mennyibe telnék egy függő vashídnak jó rendbeni tartása esztendőnként? Felelet, “Erre elhatározólag nem válaszolhatok, mert ez némi körülményektől függ, annyit mondhatok azonban, hogy a’ hammersmithi híd reparatiója, ezen öz utolsó esztendőben nem került többe, mint 100 font sterlingbe évenként.» A Hammersmith-híd mintegy 480,000 pengőbe jött; esztendei reparatiója : 1000 pengő forint, nem több mint T*T procent körül. # 1 . 33dik kérdés: ‘Van e valami intézet, melly minket biztositna, hogy se az építési, se a’ conservatiói költség, a’ kitett sommákat meg nem haladná 11 Felelet. “Én illy intézetről nem hallottam.11 Valamint a Ildik kérdésnél és rá adott válasznál megjegyzettük , hogy a’ biztositásról általában később szólandunk , igy azt itt megint ismételjük. 34dik kérdés: ‘Mennyi idő kellene egy budapesti hidnak építésére, az egyezés napjától kezdvén az egész munkának tökéletes végrehajtásáig ?’ Felelet. “Nem ismervén azon könnyűségeket , mellyeket egy illy munka végbevitelére nyújt Magyarország, ezen kérdésre nem igen felelhetek ; azonban úgy hiszem 3—5 esztendő alatt csak még is el lehetne végezni az egészet.113edik kérdés: 1 Milly időszakonként kellene tenni a’ fizetéseket?1 Felelet. “Ez tökéletesen azon egyezéstől függne, melly a’ contradenssel tétetnék.11 Ezen fő kérdésre, mellyel mát források által nagyobb világosságba hazánk később, ismét visszatérendünk. 36dik kérdés. ‘Ugyan nem felelne-é meg jobban a’ czélnak , ha függő hid helyett, mi inkább, vas vagy kőboltu hidat építnénk, minthogy a’ szelek néha felette dühösködnek hazánkban, ‘s igen számos a’ járókelő, ’s mind sorsuk mind kocsik igen sebesen szoktak nyargalni, minden felvigyázatot utálván ’s kijátszván? Felelet. “Én attól tartok, hogy minekutána vas vagy kőboltu hid sűrűbb oszlopokat kíván mint lánczhid, sokszor kártékony jégtorlatokra ’s vizáradásokra adhatna alkalmat,1137dik kérdés. ‘Lánczhid tán csak olly helyen czélirányos, hol nem felette nagy a’ menet ’s jövet, — s hol az olly nagy mint p. o. Buda ’s Pest közt, ott tán egy lánczhid bátorítása végett szükséges volna valamellyes policziát felállítni, melly arra ügyelvén, hogy a’ hid ringása netalán veszedelmig növekedjék, ’s minden számontúli embernek, vagy egyéb élő, vagy holt tehernek egyszeriét hidra léptét és sebes, mozgását gátlaná?1 Felelet. “Függő vashidakat olly erősen és biztosan lehet építei, hogy azoknak se szelek dühe, se a’ legelevenebb menet ’s kelet sem árthat, bár mennyi ’s milly sebességgel mozogjanak is rajtok emberek, lovak, barmok, kocsik ’s társzekerek. Rendes policzia azonban felette hasznos volna, de nem a’ hid bátorítása miatt, hanem minden kicsapongás, rendetlenség ’s kártételnek elmellőztetése végett, — ’s többek közt azért is, hogy a’ hidat minden mocsoktól menten ’s mindig legtisztábban tartsa.1138dik kérdés: ‘Nincsenek e a’ vasrészek szapora corrosionak kitéve, melly által a’ hid tartóssága jöhetne kérdésbe? Felelet. “A’ vasrészek igen keveset, vagy jobban mondva semmit nem szenvednek corrosiótól, minthogy azok faggyú ’s más szerek által oltalmazva vannak a’ levegőtől, ’s a’körűlállásokhoz képest időszakként rendesen megfeslennek , a’ mi tapasztalás szerint teljességgel elégségesnek találtatott azokat minden oxidatiótól megmenteni.11 slammersmith nov. 10. 1932. IV. Tierney Clark És im ez, a’ mit kérdésiekre válaszolt Clark. Ha pedig kérdésink tökéletes logikai rendben nincsenek, azt annak méltóztassanak tulajdonítni a’ Tekintetes Egyesületi Tagok, mert kérdésieket két ízben adtak, a’ felelet pedig egyszerre jött, — ’s könnyebb átláthatás végett, itt nem irtunk kérdést és feleletet külön, de egybefoglalva ; ’s ekép néha* egy ollyas felelet után, melly egy kissé félre vezet ’s egészen más tudakolásra adna alkalmat, egy olly kérdés áll, melly semmi folyamatban nem látszik lenni a’ többiekkel, ’s melly azon helyen nem is állna, ha előre tudni lehetett volna a’ feleleteket, vagy ha mindig csak egy kérdés létetett volna egyszerre a másik után, és úgy tovább-----; részint pedig azért is darabos és hibás egész tudakozásunk, mert angol nyelven kelle tennünk azt, mellyben csakugyan nem igen vagyunk jártasak ; de főkép azért felette tökéletlen , vagy — ha magunkat egy kissé mentenünk szabad — azért nem olly kimerítő, mint annak lennie kellene, mert — és ezt már említettük és még utóbb is említeni fogjuk — mert az egész dolog csak jó remény fejében eszközöltetett, ’s ekép mi sem mertünk, ha szabad mondani, elégséges pedantismussal kérdést kérdésre halmozni, ’s Clark ur se talált elég időt, tömérdek foglalatossági közt, egy olly tárggyal sokat vesződni, ynelly úgyszólván még entbryoban is alig létez; és igy elég dolgunk volt Clark urtal csak azon keveset is nyerni , a’ mit hoztunk; a’ mi az által tűnik legvilágosban elő, hogy szinte két hónapig kelle várnunk — jóllehet mindig nyugtalankodunk és sürgettük— az itt előterjesztett válaszok és bemutatott tervekre. Azonban addig is, míg az idő is érettségre fejt egyet és mást, legalább eg r olly mechanicusnak bírjuk saját kezével írt ügyünk iránti véleményét, ki noha se nem őszült se nem vénült tapasztalás közt, mert legjobb korit,nség is annyi practikai tudománnyal bir, mint akárki más, — ak ni is egyébiránt ő maga soha nem álít, de midőn hallgat, annál erősben hirdetik munkát. Tárgyunkra nézve ezen autograph minden esetre némi kis nyereség, a’ mit csekély fáradságunk dijául itt említői bátorkodunk, mert remény lenünk szabad, hogy egy olly elismert Ügyességű Praktikus véleménye csak fogja egy kissé capacitálhatni azokat, kik tárgyunkat kivihetlennek , czélunkat hyperbolének ’s honi szándékunkat szappanbuboréknak állíták, hogy valóban lehet tiszta szándékkal ’s férfiúi elszánással olly’ munkákat vinni végbe , ha hazafiak kezet fognak ’s vállat vetnek, mellyekrül az előítéletek rabja csak álmodni sem merészel. — ’S ha ilyes mechanikusok véleménye nem valódi sült’, vagyon mit nyom mind azon kávéház - okoskodók fecsegése, kik jó hidat soha még nem is láttak, vagy' azon theoria - hősök combinatiói , kik jóllehet egy dobogót, egy bünit sem raktak még, mindjárt egy Buda és Pestközti híddal akarják kezdeni meg praxisukat , vagy azt kivihetlennek tartják , — mert ők felakadnának építésében ! Clark úr válaszit, mellyeket itt a’ Tekintetes Egyesületnek előterjesztünk, ha nem szorul szóra is, de értelmünk szerint legnagyobb hivséggel tettük át magyarra, mit a’ Tekintetes Egyesület méltóztassék megvizsgáltatni. Igaz , Clark ur tudománya ’s praxisa ellen azon kifogást lehetne tenni, hog ő Angolországban dolgozván mindig, hol comparative alig van tél, ’s nincs nagy folyam, — nem tudhatja mit müvel télen egy olly viz mint a’ Duna; ’s e kép praxisa, ha úgy szabad mondani „csak angol ’s nem magyar.“ — Ezt azonban Clark úr maga értette, ’s midőn több év előtt a’ fen említett Jates úrral, egy Petersburgban építendő függőhíd ’s egyéb tárgyak felállításira szólíttatott volna fel, ezzel társaságban pro superabundant! tüstént egy* Coloquoun nevű hajós tisztet ki Ide Pétervárra , a’ moszka hideg, nevai befagyás , jégtorlat, áradás ’s a’ t, tökéletes kitanulása végett. Tudománya ’s praxisa e’ részben tehát nem egyedül angol, de moszka is — ’s ekép némileg magyar ; mert habár hideg van is nálunk , ’s erős is Dunánk , azért bizony télen Pétervárott sincs meleg ’s a’ Neva sem éppen patak. Egyébiránt mivel jobb , nevezetesb dolgokat a’ lehető legnagyobb világba állítas, — azért nem tudakoztuk mi kirekesztőleg ’s egyedül Clark urat, de más mechanikusokkal is meghányatók ügyünket; — habár nem olly hosszasan is, de legalább a’ fő kérdésekben. Telforddal* ez volt beszélgetésünk: Mi,Magyarországban mi egy hidat kívánnánk, építni, mellynek hosszasága tán 1600 lábra is nyúlnék. Sokan azonban köztünk ezt lehetlennek hiszik , mert ítéletük szerint vagy elviszi a’ hidat a’ jég, vagy ha nem , jégtorlatokat ’s vizáradásokat okozand. Mit gondol Ön e’ felől ?1 a) Telford az eddig élő mechanikusok közt legnagyobbpractikus. Anglia minden része tanúja ügyességének; több száz hidat ’s aquaeductust épített, — ’s ha nem léptünk vele legelsőben is összeköttetésbe, azt azért nem cselekedtek , mert jóllehet egészséges és erős.