Jelenkor, 1833. január-december (2. évfolyam, 1-104. szám)
1833-01-26 / 8. szám
mekeik amazok távolléte alatt huzandanak. A’ tisztek özvegyeik egy harmadát vonhatják férjük fizetésinek, ha kívánják, a’ többi iránt ezek visszatérőkkor az illető hivatalokkal számolandók. A’ Handelsblad újabb tudósitási szerint következők volnának a’ hangai cabinet által Londonba megküldött ellenpontok: 1. A’ Sebeiden hajózás szabaddá tétetik mérsékelt tonnavám-fizetés mellett. — 2. A’ Maas és Rajna használata szinte azzá a’ mainzi tariffában kijegyzett vámmennyiség mellett. — 3. A’ transito kereskedés (szárazon) Sittardon és Maestrichten keresztül megengedtetik 1 pentet meg nem haladható vámfizetés mellett. — 4. Belgium 1833 janlsejétől kezdve fizeti a’ 8.400,000 forintot, mint a’ volt köt statusadósság esztendei kamatjának őt illető felét; az elmaradt fizetések iránt utóbb fog a’ két status között egyezés történni. — 5. Hollandia szinte mint Belgium neutrális status leend. 6. Belgium békelábra teszi seregeit, de Hollandia most még nem.— Luxemburg külön szerződés tárgya lesz az öt hatalom ’s a’ német szövetség között. — 8. Lille és Liefkenshoek három héttel a’ megerősítések után Belgiumnak kiadatnak. Az embargó visszavételéről itt nincs emlékezet, minthogy annak előlegesen kell megtörténnie. — AMERIKA. A’ charlestoni Courier New-Orleansból m. észt. novelsőjéről illy szomorú tudósításokat közöl. Úgy látszik, az istenedik „büntető ostora“ szállott szerencsétlen városunkra; itt az őszi döghalál és sárga láz igen veszedelmes, kártékony charaktert vének fel, ehez járul még a’ pusztító cholera is rettentő halálnemben. A’ minte’minden szörnyek királya uralkodó hatalmát jegyzi ’s mióta mind a’ két járvány-mirigy egyesült érövel keresi martalékát, elég volna egy esztendő, hogy New Orleans valamennyi lakosát elveszítse. A’hová csak szemünk fordul, mindenütt e' végső ellenünk tartja borzasztó diadalünnepét. Abból, milly sűrűn enyészik itt az ember-élet, városunkra nézve csak a’ legszomorúbb következményeket húzhatjuk a mi igen igen félünk, hogy nagy kereskedési zavarok ’s physikai szenvedéseket hagynak örökűl. E’ jelen pillanatban elhalt minden érdek a’ politikai kérdések iránt, mindenki bánatos figyelme csak ez egyetlen vészterhes állapotnak hódol, mellytől az egész közlétnek élete ’s halála függ. — Későbbi még kedvetlenebb hírek. Egy fiatal gentleman leveléből nov. 2káról estve következő adatokat nyújt éjszak amerikai levelező barátunk e’ közlött hírekhez: Városunk egészségi állapotja rosszabbul. Három öldöklő vendégünk van, a’ sárga-láz, a’ cholera, ’s a’ hideg csapás (Cold plague). A’halálozást tárgyazó jelentések úgy látszik nem épen hitelesek ’s általában azon vélemény uralkodik, hogy sokkal több ember temettetik el, mint sem a’ halott-jegyzék mutat. Nov. uikán 177 temetés volt ’s a’ betegség még folyvást nőtt. Az emberek sűrűbben haltak, mint sem koporsót készíteni ’s a’holt testeket megégetni lehetett volna. Az utolsó 4, 5 nap alatt 20—50 test maradt égetetlen. Most a’ temetés egy más alkalmasb terv szerint megy véghez. Egy gödör ásatik t. i., mellynek hossza 50, mélysége 4, szélessége pedig 7 lábnyi, úgy hogy e’ gödör 100 egész 150 holtat képes felvenni. Ebben a’ koporsókat két sorba helyzik;az alsó sor keresztül fekszik a’ gödörben, a’ felső sor elő és hátra felé. Az első sor egészen víz alatt van ’s mindnyája 18 hüvelynyi egész 2 lábnyi magasra behuzatik iszappal. A’ sirkertekben egyszerre 100-200 koporsót is láthatni befedetlen, mivel azokat nem húzzák be előbb, mig csak valamennyi sír megtöltve nincs. Sok szegény háznép egészen elenyészett. Két háznépet tudok, mellynek egyike 12, másika pedig 11 személyből állott; valamennyi meghalt, tudok még másokat is, mellyek 5, 6, 7 tagból állának, ’s nekik is hasonló sorsuk van. E’ szörnyű kórság öldöklőbb, mint eddig akármelly időben. 1822 ben egy nap 42 volt a’ halottak száma, pedig ezen esztendőt, mióta az emberek cholerát ismernek, legmostohábbnak tárták. Nem lehet képzelni amaz ínséget és nyomort, melly a’ szegényebb néposztályban uralkodik. Ha azt akarnám minden körülményiben festeni, nem hinné senki, és még is igaz volna. Hallom, a pattantyús osztály a’ városban álgyázni fog, hogy a’ levegő ezáltal tisztul- 63