Jelenkor, 1833. január-december (2. évfolyam, 1-104. szám)
1833-03-20 / 23. szám
köre vagy T. Nana mellett építendő híd által a’ tisza elkülönözte vidékeket mindenkorra egyesítvén, Pestről Debreczennek viendene; ’s ha végre az eligazítandó medrű (azaz tekervényes kanyarulatból egyenes rövidségre idomítandó) szomszéd Tisza folyamát, mint p. vagy Dunánkét, gőzhajók, a’ szorgalom ’s kereskedésnek e’ pénzteremtő postája, hasogatnák! Folyó József-vásárunk Pesten általában középszerű. Hitelben többet vesznek , mint kész fizetésért. A’ kézmüvek közül az erdély ’s török vidékiek kapcsán szedik a’ selyemszöveteket ’s közép posztókat, ellenben a’ fényűzési czikkelyeket ’s pamut-neműket alig tudakozzák. Honi termékink ára többnyire hanyatlik. Az egynyiretü finom gyapjút jól szedik, kivált ha több lenne; nem igen ellenben a’ kétnyiretüt, mézet, olajat, gubacsot ’s a’ t. ANGLIA. Említők múlt levelünkben, hogy a’febr. 28iki ülésben Shiel ur szóla legelőbb, a’ bili ellen, ’s különösen Stanley ur múlt napi beszédének czáfolatára. Következők ezen nevezetes szónok (Shiel ur) beszédének nyomosabb helyei: Izlandnak tisztelt titoknoka — igy kezdé szavait — egy olly beszéddel rekeszté a’ tegnapi vitatásokat be, melly egy nem kedvező gyülekezettől is dicséretet vívott volna ki, az angol sympathiától pedig harsány tapsokkal üdvözöltetett. Az Angolok nagyobb része, felsőség ’s hatalom érzetében , igen is hajlékony bizonyos úri pillanattal ’s érzettel tekinteni Izlandra, melly az ókor republicanusihoz hasonlít, kik szintolly gondatlanok voltak alattvalóik szabadsága , milly féltékenyek ön szabadságok iránt. (Halljuk!) Ugyan mikép fogadta volna e’ bilit a’ ház, ha az angol nép ellen volt volna ez hozva? Mikor, ezt kell egy hires íróval kérdenem, mikor fogják megtanulni már a’nemzetek: nem tenni azt, mit nem szenvednének?! (Tetszés). A’bilinek két része van , egyik a’politikai egyesületek, másik a’ földmivelői erőszakoskodások ellen van intézve. A’ korábbi proclamatio acta, melly a’ bilibe foglalva van, hatalmat nyújt a’ lord helytartónak némelly gyülekezetek elnyomatásba; de e’ mostani bili szerint ha jónak találja a’ helytartó Dublin városát nyilatkoztatni zavar-állapotban levőnek, akkor itt nem tartathatik semmi gyülekezet, a’kérelemjusnak vége, a’ habeas corpus acta fölfüggesztetik, a’sajtószabadság elenyészik; • minden kelletlen szónokát vagy irót be lehet kény szerint záratni, ’s még olly vétségek felől is, mellyek a’ hirdetvény előtt történtek, — mert a’ bili azon különös saját érdemmel bír hogy visszaható , egy haditörvényszék hoz ítéletet Dublinban. (Halljuk! halljuk!) Tudják ezt az angol követek? Illy szörnyű hatalmat soha egy toryministerium sem kívánt. Maga a’ kormány sem ellenzi, ha e’ biliről a’ legkeményebb kifejezésekben esik szó, mert hiszem önmaga megvallja, hogy az egy, a’ constitution elkövetett vétek, egy borzasztó ’s példátlan rendszabás. Nem elégedvén meg azzal, hogy haditörvényszéket emel magok a’ borzasztó tettek színén, ezt még Dublinban is teszi, hol t. i. esküttje ’s nem épen vonakodó bírája elég van ’s holott az elitéltetés szintolly könnyű mint a’ vád. De hát történnek e gyilkolások, erőszakos betörések a’ házakba ’s több illyesek Dublinban is ? — Hanem: a’ lázongásnak, a’bujtogatásoknak kell, mondják, véget vetnünk. De miért nem kezditek ezt a’ szokott törvényekkel ? Üldöztétek a’ hírlapokat, üldöztétek névszerint a’ Tippe- ■ vary free press cziműt, ’s a’ Comet szerkeztetett börtönbe vettetétek, de csak egy lázitó beszédet sem üldöztetek eddig, hihetőleg jobb időre várván, mellyben kényuri (despotisch) rendszabásitokat fölállíthassátok. Biketek első része e’ tervet nyilványossá is teszi. Nem az engedetlenség, nem a’ délszaki megyékben történő vadságok megszüntetésire , hanem a’ fővárosi britt polgárok jusainak megsemmisitésökre kívántok ti illy szörnyű hatalmat. Minden résznak Izlandban ama’ természet és nemzet elleni egyházi rendszer valódi fő oka. Sir Hussey Yyvyan, az izlandi seregek vezére, ezt a’ múlt év augustusában a’ biztosság előtt nyilván kimondotta. De a’ statustitoknak (Stanley) nem hallgatva semmi előterjesztést, érzéketlenül mellőzve minden kérelmet, a helyett hogy a’reformált parliamentet bevárná, a’ múlt ülés végén behozá tökéletlen tized-billeit, elta