Jelenkor, 1833. január-december (2. évfolyam, 1-104. szám)
1833-10-05 / 80. szám
úgyszólván minden rendes katonaságától megfosztatott. OLASZORSZÁG. Talán felvilágosító adatul fog egykoron szolgálhatni, mond a’ Gazetta Piemontese, ezen korunkbeli zavaros és egymást űző kijátszó történetek hivebb rajzolására, vagy talán megtéríthetünk még egy pár járatlan ifjút, kinek szivében nem egészen halt volna ki az igaz életút iránti hajlomás, ha elbeszélünk egy kis töredéket azon oktatásokból, mellyeket a’keblünkben nem rég keletkezett „la giovine Italia“ nevű democrata párt fejei nevendékeiknek osztogatnak , ime álljanak itt példaképül egy illyes főnek közelebb egy társaságban tartott tanításai szorul szóra mint előadattak: „Az egyesület kitűzött czélja: szabadság, függetlenség, emberség, egyenlőség; czélzata: respubiica. Kifejtője e’princípiumnak a’ „la giovine Italia“ czimü folyóirás, mellynek eddigien már öt vastag kötete jőve ki; az előfizetés reá Luganoban történhetik. Ez időszakirás terjedelme első segédeszköz a’ társaság czélaira, mellynél fogva olvasása igen ajánltatik. Földbirtokosak beszéljék reá a’ parasztokat, hogy velők egyesüljenek, főkép ajánltatik e’ czélra előbb a’ helység lelkipásztorát megkísérteni, de igen nagy gonddal ’s elővigyázattal. Ki kell tanulni előbb a’ baromnak gyengéjit ’s azután azon oldalról ostromlani ’s meggyőzni azt, mert e’ győzedelem másithatlan marad. Az okos ember például illy czél kivitelére, nem fogja magát vallásgyűlölőnek nyilatkoztatni, sőt gondja lesz, ezt többi szellemi hajlandóságival együtt, mellyeket a’pórnép talán hibáknak nevezne, ügyesen palástolni. Az olasz függetlenség zászlója fenlobogjon a’ templom tornyán ’s mellette az oltárnak, különben ne higyétek, hogy a’ buta paraszt valaha nyers öklével szándékunkhoz esküdjék; de ha szép szerivel rá bírjuk a’plebánust, hogy ügyünkhöz szegődve azt népének az oltár elől hirdesse, akkor kezünkben a’diadal. Sohasem kell szem elől veszteni a’ spanyol függetlenségi háborút. A' seregek Krisztus képét zászlójukon viseljék ’s azt mindenütt elől hordják, utána menjen a’ pap az evangéliummal, azután az ellenség földi kutakat meg kell mérgezni, csoportjai előtt az utakat ’s hidakat Szerkezted Hel me ezt. lerontani, a’ falukat ’s várasokat, mellyek hozzája hajlanának vagy előtte házaikat fel nem gyújtanák ’s pusztán oda nem hagynák, szoros kérdőre vonni; ha pedig mind e’ mellett is sarkainkba nyomulnának, utjokat sorompgátokkal kell elállanunk, az utczákat elzárnunk, az ablakokból rájok lődöznünk, asszonyink forró olajjal ’s vízzel öntözzék őket, gyermekink kövezzék ’sat. Minden szabad, csak hogy ellenséginket’s az ő segítőit meggyalázhassuk, legyenek bár szüleink, testvérink, gyermekink vagy barátink. El kell a’ vérség szózatjának végkép némulni, hol Hazaszabadság forog fen. Azonban a’ mig lehet, tartózkodni kell, hogy asszonyok ne avatkozzanak a’ dologba, ezek ingadozók ,s még messze a’ harcz ’s már nyelvök csatapiacz, különben annak idején ők is nagy becsüek ha fúriákká bőszítetnek. De mind ezen szabad, szükséges, igazságos és szent kegyetlenség közben soha egy ujjal sem szabad idegen vagy baráti vagyonhoz nyúlni, ez örökre sértetlen maradjon. Igyekezni kell hogy 50 társ között mindig legalább 4 gazdag találkozzék, kiknek se az eddig előszámláltakról, se más czélokról szólani nem kell, hanem csak arra bírni, hogy a’párthoz esküdjenek, annak idejében pénzeiket ne zsugorgassák; ha igen vagyonosak ’s remény van hogy az ügyre szívesen áldoznak, akkor felmenthetni őket a’ táborozás vagy harezolás terhei alól is. Különben igen szükséges Macchiavellinek Titus Livius feletti Discorsist figyelemmel olvasgatni.“ ELEGY HÍREK. A lótenyésztő parasztok közt évenként osztatni szokott jutalomban az idén Morvában és Sziléziában 80 részesült, ’s összesen 385 darab arany, mint állandóan alapított díj, osztatott ki 49, mint jeles állattenyésztő közt. Ha illy jutalmakat állapítunk ’s örökítünk földgépünkre nézve, akkor nem jár a’ parlagi magyar, szamojeda purzsaságu gabancs lovon, se fakó szekeren ’s kenderhámmal. — A’ porosz király a’ neuenburgi törvényhozó test kérelminek Neuenburg (Neufchatel) elszakasztatása iránt a’ helvetziai respublicától, helyt nem adott, sőt a’szövetségi gyűléshez követküidésre utasítá azt. — Nyomtatja Lauder er..