Jelenkor, 1833. január-december (2. évfolyam, 1-104. szám)
1833-12-11 / 99. szám
kán várták , midőn d. Pedro a’ status-tanácsot személyesen megnyitá, de ekkor a’ tagok meghiteltetésén kívül egyéb nem történt. Mennyire elégületlen a’ nép a’ mostani ministeriummal, eléggé bizonyítja egy ajándék , melly a’ napokban Carvalho urnak mint első ministernek egy névtelentől küldetett, 's melly nem volt egyéb egy kosárka enyvnél illy mellék-irománnyal: „Mivel Excod az egész régi igazgatás-rendszert fölforgatá, egy újabbnak alkotására pedig tehetlenségét teljesen kimutatá, igen tanácsos lesz megpróbálni ez enyvecskét, ha talán összefoghatná ismét a’ régi rendszer eltöredezett részeit, semmi hamingyárt foltozott lesz is, legalább többet fog érni a’ mostani semminél.“ Freire a’hadminister kénytelen egyszersmind a’ külügyi hivatalt is viselni. E’ napokig a’ seregek mind két részről meg maradtak előbbi állásaikban , kivévén egyoldalas kicsapást, mellyet Pedro seregei némelly, Santarem körüli malmoknak, honnan az ellenség élelmét hozta, szétdulására intéztének, melly alkalommal a’ malmok védelmén volt migueliták számban mintegy 1200an tökéletesen megverettek és széllyelüzettek. Maga az ellenségi hadtest folyvást a’ városban (Santaremben) tartózkodott, ’s nem is látszott remény azt onnét egy hamar kiűzhetni; azonban az ostromvonalak az ostromlók résziről jóval megerősítve valamivel előbbre tétettek ’s a’ táborszemek egész az assecai hídig terjedeznek. Mind két rész újabb és rendkívüli eszközökhöz kezd nyúlni, hogy hadierejét nevelhesse, mig d. Miguel a’ tartományokat általányos fegyverfogásra szólítja föl, az alatt Lissabonban a’ Chronica egy decretumát közli d. Pedronak, mellyben a’ főváros és vidéke minden nőtelen polgárja önkénytesen a’ sereghez parancsoltatig, ha különben erőszak utján ’s a’ rendes katona szolgálati időre oda hajtatni nem kíván, másként egyedül a’ háború bevégeztéig szolgálandó. Érkeznek ugyan Pedrohoz az ellenféltől majd mindennap szökevények , de csak kullongva valamint ezelőtt, a’ Pallast-Bulletin (hírlap) név.lölki száma illyesek közül egy őrnagy, két kapitány, két hadnagy és egy zászlótartónak közli neveit. Nagy megütközést okozott a’ fővárosban, minap egy franczia generálnak öngyilkolása; neve Fromont, ki Porto előtt Solignac alatt jó ideig a’pattantyusságot vezérlé ’s több ütközetben igen nevesen tünteté ki magát, később pedig Lissabon bevétele után hazájába szabadságra kéredzkedett, ’s onnét e’ napokban visszaérkezve, minthogy előbbi hivatalát vissza nem nyeré, ritkán magát agyonlövő. Élemedett vitéz volt ugyan (66 esztendős), de jó katona ’s alattvalóji előtt igen kedves, mindnyájan, kik közelebbről ismerék, megkönnyezék ’s temetésén a’ városnak legalább i de jelen volt. Stubbs general helyébe portoi kormányzóul csakugyan Bernardo de La neveztetett OROSZORSZÁG. Odessa, nov.leikán. Egy tiszt érkezett ide a’ császári főtiszti kartól a’ kormánynak azon parancsával, hogy az admiraiság a’ sebastopoli kikötőben több és nagy hadi hajót tüstént készíttessen fel. Főkormányzónk hivatalos szemléleti útra készül ’s kivált a’ sebastopoli kikötőt szándéka meglátogatni. Általában nagy munkásság tapasztaltatik a’ fekete tenger - melléki hajóhadi fegyvertárakban, a’ mi nálunk fontos okok nélkül nem szokott megtörténni, mivel a’ kormány gondosan kiméri a’ pénztárt, mellynek a’ hadi készületek nincsenek javára, úgy hallik, general Witt, most varsói kormányzó, a’ déli hadnál fog vezérséget kapni. Konstantinápolyból nem jöttek semmi aggasztó hírek, ’s annál feltűnőbbek az itteni tengerhadi készületek. — Egyébiránt kereskedésünk a’török fővárossal most igen eleven; a’ mi termékink ott jól kelnek el. Néhány marseillei (franczia) házzal concurrentiába jöttünk a’ porta számára kívánt szállítások (Lieferung) iránt; de szerencsére azokat mi nyertük el. A’ portának igen sok hadiszerre van szüksége ’s ezeket szintélig jól és olcsóbban kapja tőlünk mint Francziaországtól. Az utóbbi török-aegyptusi háború nekünk igen kedvező volt; a porta a’ mi gyárműveinket ismerni ’s becsülni tanulta, most a’ hol csak lehet mi tőlünk vesz, s mindent készpénzzel fizet, kereskedőink ’s a nagyobb földbirtokosink ez által sokat nyernek ’s mi nem köszönhetjük eléggé kormányunknak azt, hogy a’ körülményeket (a porta minapi szorultságát t. i.) ügyesen használván, halomra gyűlt természeti és szorgal