Jelenkor, 1833. január-december (2. évfolyam, 1-104. szám)
1833-12-21 / 102. szám
tizedes törlés ’s a’sajtó (nyomtatási szabadság) ellen intézett legközelebbi üldözések valónak fő tengelyei tüzeléseiknek. A Pilot kiadóját érdeklő sérelges bánásmód, úgy látszik, ismét egész kőszöngésig felzúdítá az unio-semmisitési kérdést, ’s ritkán lépett az enthusiasulus nagyobb fokra mint e’ lakománál. 28 ’s 29 ikén Dublin különféle plebániáji gyűlést tartottak, mellyek az unio felfüggesztetését sürgetni határozik. O’Connell mindenütt jelen volt a’ legrakonczátlanabb kifejezésekkel rajzolván Angliának ez ügyben Izland elleni igaztalanságát. — Az angol hírlapok szemére hányják a’ kormánynak: miért zaklatja, bünhödteti ’s üldözi a’ Pilot kiadóját, ’s miért nem idézte meg O’Connell magát? minthogy természetesen a’ nagy izgatónak elitéltetése ’s megrovatása nagy csapás ’s rezzentő félelem lett volna minden izlandi zenditő apostolra. De O’ Courier és Globe mindezekre védelmül azt felelik, hogy az O’Connellellen indítandó per könnyen megbukhatott volna csak egy formahirány miatt is , idejárul hogy semmi tanúlevél v. bizonyság nem volt kéznél arról, hogy ő (O’Connell) a’ kárhoztatott levél szerzője . Aprilisben pedig, midőn meg kelle a’ pert indítani, még remény vala őt a’ kormány részére megnyerhetni; de továbbá O’Connell mint parlamenttagot ’s izlandi katholikust nem is akarák megpörleni, minthogy ezt az izlandi nép, képviselőji ellen irányzott, üldözésnek vehető vala ’s a’ t. E’ tárgyról annál több a’ beszéd, mivel mostan több illy sajtópör forog a’ törvényszék előtt, ’s ez iránt egy új biliről is gondolkoznak a’ következő ülésben. A’ singaporei hírlap szerint Csiinában a’ keresztyének ellen nyilványos az üldözés és egyetemi. Minden oldalról zaklatják, nyomják őket a’ pogányok ; bálványozási ’s babonázási tettekre, hitük elhagyására, egyházaik összerombolására kinszerítik, tömlőczözik, kínozzák, úgy hogy néhány igen félénk falu megszökött, néhány pedig rettegősködésében önmaga dúlta szerte templomát. Majd minden klastrom papsága elszélyedt, ’s csak néhány bátor maradt épületi gondviselőül meg. — Most egy földalatti vasutat szándékoznak Londonban létre hozni, melly a’ londoni hid éjszaki végétől az uxbridgei útig (két mellék vasúttal, mellynek egyike a’ birminghami, másika pedig a’ nyugoti nagy vasúttal hozná ezt kapcsolatba) terjedne. Ezen roppant uj Tunnel London néhány legnépesb utczája alatt vonulna el ’s mintegy 5 angol mérföld hosszúságú lenne. — FRANCZIA ORSZÁG Dijonból ezt írják: nov. 29ikén akarák az itten tartózkodó lengyelek zendültek évnapját ünnepelni. E’ végett ők a’ hatóságtól engedelmet kértek, melly meg is adatott nekik azon kikötés alatt, hogy ez tiszta lengyel ünnep legyen ’s ne keverjenek sevitus politikai tárgyat vagy ollyasmit belé, melly a’ franczia vendégszeretetre némi sértő módon hatna. De, az ígéretet nem tárták meg. A’ gyűlést az úgynevezett Tivoliban zárták, a’ terem átvilágló diszesítvényekkel vala ékesítve, rajtok több lengyel general neve, Washingtoné, Frankliné, ’s ezek mellett Garnier-Pagés ’s Cabat-é. A’ lengyelek baráti hivatalosak valónak ’s a’ gyülekezet 4 — 500 személyből állhatott. Több rendű beszéd tartatott, de a’ szónokok túl törtek az engedelmi’s igéreti korláton. Egy közülök magasztaló beszédet tarta Robespierre, I. Just ésCouthonra ’s példányul tükrözte őket a’ hallgatóknak elő; egy másik gyávaságról vádola a’ kormányt ’s azt jövendölte, hogy a’ nép nem sokára világosan látni ’s a’ respublicát kikiáltani fogja; egyedik több a’ király ellen intézett sérelem után azt jóslotta, hogy Lengyelországot a’ franczia respublica visszaállja ’s e’ pillanat nincs messze. A’ törvényhatóság már nyomozza e’ gyűlési körülményeket. Azonban a’ belminister azt rendelé, hogy mind azon lengyel, ki e’ zenditő beszédek alatt a’ gyülekezetet oda nem hagyó, a’ dijoni depottól mozdíttatnék el, a’ kolomposak pedig Francziaországból takarodjanak ki. A Lynn nevű belga hírlap hallomás uán azt beszéli, hogy nov. 29ike estvéjén a’ respubiiai mozgásoktóli félelem miatt a’ sergeknek tilos vala kaszárnyáikat elhagyni. Ha ez való, úgy hihetőleg a’ lengyel zendülésre emlékeztető ünnep, melly a’brüsseli városháznál tartatott, ada erre alkalmat; a’ gyülekezet számos vala ’s Gendebieu, Lelewel, Bartel ’s van Halen respublicai szel