Jelenkor, 1834. január-december (3. évfolyam, 1-104. szám)
1834-10-01 / 79. szám
ANGLIA. Al Courier arra figyelmeztet, ’s méltán, hogy noha London 28 órával van távolabb Madridtól mint Paris, a’ fontosabb spanyol hírek még is többnyire hamarább, helyesebb ’s bővebben jelennek az ottani lapokban meg, mint a’ párisiakban. Sőt ez utóbbiak gyakran a’ londoni lapokból merítik újságaikat, ámbár azon hírnek, ki a’tudósításokat Londonba viszi, ’s mi az újságíróknak sok költségűkbe kerül, jobbadán Párison megyen keresztül. — Páris és London közt most szabályszerű galambposta jár, melly által a’ pénzkeretet Párisból legföljebb 24 óra alatt megtudhatni Londonban. A’ közlemények titkos jegyekben vannak írva, ’s az avatatlan, habár elfogná is a’ galambot, tatalmokat még sem vehetné ki. Kodil spanyol generálról azt írják angol levelezők, hogy igen megvonult takarékos életet él , délben kenyérrel ’s egy darab nyers csokoládéval is beelégszik; csak vizet iszik ’s még nem is dohányzik. — Londonban bizonyos Steinberg nevű német opticus, ágyasát, négy gyermekét, ’s azután magát is kegyetlenül kivégezte. — A’ természetbúvárok nagy britt társasága Edinburgban gyűlt össze,’s már sept. 9kén 2200 tagja volt jelen, ’s azok közt Aragour is.—Bukingham-palotának az elhunyt király alatt kezdett, ’s nagy költséggel folytatott építtetése, végéhez közelít ; ’s ezentúl az lesz a’ király londoni fénylaka. — Nagy benyomást okozott főkép a’ conservatívek közt a’ Globe egy czikkelye, mellyben az O’ Connellt.Duncannonnak a’belministerhez általa Grey ministeriuma politikájáról Izland iránt bocsátott levele alkalmával pártfogolja, ’s Grey megtámadásával védi, állítván, hogy Grey gr. nemelly férfiakat választott a’ végrehajtó hatalom gyakorlására , kik az alkotmányos testületek bizodalmát birák, hanem, kik vele vérségi összeköttetésben valának. Grey gróf utazása Skótziában diadalmi menethez hasonlít. Több városban , hol t. i. keresztül ment , diadalívek emeltettek virágkoszorúkkal körül fonva. Egyikén közülök ez volt olvasható: „Skótzia örömmel üdvözli Greyt mint honfiját! Szabadság! Javítás!“ A’városba vezető hídon tömérdek népsokaság fogadá, ’s köszönte ujongó kiáltásokkal. Válaszában, mellyet egy átnyújtott földírásra ada , ’s mellyet a’ nép élénk tetszéssel fogadott, különösen azon barátságos egyetértést emeli ki, melly Skótzia és Anglia népeit összeköti, mellyek most nem két féltékeny, hanem testvérült nép. Nem titkolá, hogy a’ nép boldogságára még sok a’ tenni való, de „a’parliament-javitás azon kútfő, honnan idővel minden javítás folyhat, mellyet a nép csak kívánhat.“ Felső-Canadából érdekes tudósítás érkezek Chatamről. Húsz mérföldnyi kerületben, hol most iChatam áll, tíz év előtt egy lélek sem lakott, ’s most e’ városban 18.000 szorgalmas ember lakik. Van négy malma, két sörháza, két prot. egyháza, négy methodista, két presbyterianus, két quaker imádságháza, ’s egy római kath. kápolnája, három iskolája, ’s két hírlapja. A’ Chronicle Éjszakamerikából azt jelenti, hogy a’ kiköltözés Németországból Amerikába igen terjedelmes ; igy csak Balticaoreba 14 nap alatt 2000 német költöző érkezett. Bizony sok! — A’ Globe szerint Brunnel az értesítő az Edinburgban összegyűlt britt természetvizsgálókat,hogy a’ kormány kölcsönt ajánla neki, mellyből a’ Themse-Tunnel bevégzése kitelik. — Következő jegyzésre méltó levél áll az Alig. Itban Londonból sept. 13ról: „Kormányunk d. Carlos ügyvivőit, kik itt, vagy a’ szárazföldön elszéledvek,,szemmel tartja. Az itt tartózkodó spanyolokra is figyelemmel van, ’s kapcsolataikat nyomozza; hasonló utasítást bocsátott a’ külső küldöttségekhez is, mellyeknek igen ajánltatik : vigyázzanak, ’s fürkésszék a’sok utas spanyol járata czélját, ’s tudósítsanak róla. Még nem tudni bizonyosan , mi czélja a’kormánynak, de annyit kétségkívül kivehetni, a’ kormány nem annyira kémli a’ spanyolokat,mintazon személyeket, kikkel azok közlésben állanak. Noha országlásunk azt állítja, hogy d. Carlosnak minden segédforrásit ismeri, meglehet azonban, hogy tán még világosabban óhajtaná azokat tudni, egyszersmind a’ kormányzó-királyné barátit ’s elleneit kilesni, minthogy politikai érintésekben nincs nagyobb gonosz a’ kétszinűségnél, ’s kétes hajlandóságnál. Jól tudják itt, mikép gondolkodnak Berlinben ’s Pétervárott a’ spanyol ügyek és kormány felől, ’s az ellen semmi ellenvetés, mert minden önálló kormánynak joga van meggyőződése ’s érdeke szerint ítélni a’ dolgokról, ha kötelezésre nem lépett. Máskép áll a’ dolog Párissal, ’s ha csak ugyan való lenne (miben bizony kevés a’ kétség), hogy a’ tuilleriákban nem őszinte véleménnyel vannak a’ madriti udvar iránt, ’s tán titkos hajlomás is lappang a’ praetendens iránt (mit könnyen magyarázhatni a’ respublikátósi félelemből is, melly Spanyolországból a’ fr. kormányt is fenyegeti) az valóban ócsárlandó volna, ’s ránk nézve épen nem egykedvű. A’ mi, ’s a’ franczia kabinet közt történt egyezések után hitszegéshez hasonlítana az, ha egyik, vagy másik elállana attól , ’s nem azon lélekismeretességgel teljesítené azt, mi egyedül képes szerencsés következményt szülni, ’s azon bizodalmát táplálni, mellynek a’ mostani súlyos időkben első föltételnek kell lennie közös munkásságra és ezél elérhetésre. Meglehet