Jelenkor, 1834. január-december (3. évfolyam, 1-104. szám)

1834-10-01 / 79. szám

ANGLIA. Al Courier arra figyelmeztet, ’s méltán, hogy noha London 28 órával van távolabb Madridtól mint Paris, a’ fontosabb spanyol hírek még is több­nyire hamarább, helyesebb ’s bővebben jelennek az ottani lapokban meg, mint a’ párisiakban. Sőt ez utóbbiak gyakran a’ londoni lapokból merítik újságaikat, ámbár azon hírnek, ki a’tudósításokat Londonba viszi, ’s mi az újságíróknak sok költsé­gűkbe kerül, jobbadán Párison megyen keresztül. — Páris és London közt most szabályszerű ga­lambposta jár, melly által a’ pénzkeretet Páris­­ból legföljebb 24 óra alatt megtudhatni London­ban. A’ közlemények titkos jegyekben vannak ír­va, ’s az avatatlan, habár elfogná is a’ galambot, tatalmokat még sem vehetné ki. K­odil spanyol generálról azt írják angol le­velezők, hogy igen megvonult takarékos életet él , délben kenyérrel ’s egy darab nyers cso­koládéval is beelégszik; csak vizet iszik ’s még nem is dohányzik. — Londonban bizonyos Stein­berg nevű német opticus, ágyasát, négy gyer­mekét, ’s azután magát is kegyetlenül kivégezte. — A’ természetbúvárok nagy britt társasága Edin­­burgban gyűlt össze,’s már sept. 9kén 2200 tag­ja volt jelen, ’s azok közt Arago­ur is.—Buking­­ham-palotának az elhunyt király alatt kezdett, ’s nagy költséggel folytatott építtetése, végéhez köze­lít ; ’s ezentúl az lesz a’ király londoni fénylaka. — Nagy benyomást okozott főkép a’ conservatí­­vek közt a’ Globe egy czikkelye, mellyben az O’ Connellt.Duncannonnak a’belministerhez általa Grey ministeriuma politikájáról Izland iránt bocsátott le­­vele alkalmával pártfogolja, ’s Grey megtámadá­sával védi, állítván, hogy Grey gr. nem­elly fér­fiakat választott a’ végrehajtó hatalom gyakorlá­sára , kik az alkotmányos testületek bizodalmát birák, hanem, kik vele vérségi összeköttetésben valának. Grey gróf utazása Skótziában diadalmi me­nethez hasonlít. Több városban , hol t. i. keresztül ment , diadalívek emeltettek virág­koszorúkkal kö­­r­ül fonva. Egyikén közülök ez volt olvasható: „Skótzia örömmel üdvözli Greyt mint honfiját! Sza­badság! Javítás!“ A’városba vezető hídon tömér­dek népsokaság fogadá, ’s köszönte ujongó kiál­tásokkal. Válaszában, mellyet egy átnyújtott föld­írásra ada , ’s mellyet a’ nép élénk tetszéssel foga­dott, különösen azon barátságos egyetértést eme­li ki, melly Skótzia és Anglia népeit összeköti, mellyek most nem két féltékeny, hanem testvérült nép. Nem titkolá, hogy a’ nép boldogságára még sok a’ tenni való, de­ „a’parliament-javitás azon kútfő, honnan idővel minden javítás folyhat, mel­lyet a­ nép csak kívánhat.“ Felső-Canadából érdekes tudósítás érkezek Chatamről. Húsz mérföldnyi kerületben, hol most iChatam áll, tíz év előtt egy lélek sem lakott, ’s most e’ városban 18.000 szorgalmas ember lakik. Van négy malma, két sörháza, két prot. egyháza, négy methodista, két presbyterianus, két qua­­ker imádságháza, ’s egy római kath. kápolnája, három iskolája, ’s két hírlapja.­­ A’ Chronicle Éjszakamerikából azt jelenti, hogy a’ kiköltözés Németországból Amerikába igen­ terjedelmes ; igy csak Balticaoreba 14 nap alatt 2000 német köl­töző érkezett. Bizony sok! — A’ Globe szerint Brunnel az értesítő az Edinburgban összegyűlt britt természetvizsgálókat,hogy a’ kormány kölcsönt ajánla neki, mellyből a’ Themse-Tunnel bevégzé­se kitelik. — Következő jegyzésre méltó levél áll az Alig. Itban Londonból sept. 13ról: „Kormá­nyunk d. Carlos ügyvivőit, kik itt, vagy a’ szá­razföldön elszéledvek,,­­szemmel tartja. Az itt tar­tózkodó spanyolokra is figyelemmel van, ’s kapcso­lataikat nyomozza; hasonló utasítást bocsátott a’ külső küldöttségekhez is, mellyeknek igen ajánl­­tatik : vigyázzanak, ’s fürkésszék a’sok utas spa­nyol járata czélját, ’s tudósítsanak róla. Még nem tudni bizonyosan , mi czélja a’kormánynak, de an­nyit kétségkívül kivehetni, a’ kormány nem an­nyira kémli a’ spanyolokat,­­mint­­azon személye­ket, kikkel azok közlésben állanak. Noha ország­lásunk azt állítja, hogy d. Carlosnak minden segéd­­forrásit ismeri, meglehet azonban, hogy tán még világosabban óhajtaná azokat tudni, egyszersmind a’ kormányzó-királyné barátit ’s elleneit kilesni, minthogy politikai érintésekben nincs nagyobb go­nosz a’ kétszinűségnél, ’s kétes hajlandóságnál. Jól tudják itt, mikép gondolkodnak Berlinben ’s Pétervárott a’ spanyol ü­gyek és kormány felől, ’s az ellen semmi ellenvetés, mert minden önálló kormánynak joga van meggyőződése ’s érdeke szerint ítélni a’ dolgokról, ha kötelezésre nem lé­pett. Máskép áll a’ dolog Párissal, ’s ha csak ugyan való lenne (miben bizony kevés a’ kétség),­­ hogy a’ tuilleriákban nem őszinte véleménnyel vannak a’ madriti udvar iránt, ’s tán titkos haj­­lomás is lappang a’ praetendens iránt (mit kön­nyen magyarázhatni a’ respublikátósi félelemből is, melly Spanyolországból a’ fr. kormányt is fenye­geti) az valóban ócsárlandó volna, ’s ránk néz­ve épen nem egykedvű. A’ mi, ’s a’ franczia kabi­net közt történt egyezések után hitszegéshez ha­sonlítana az, ha egyik, vagy másik elállana at­tól , ’s nem azon lélekismeretességgel teljesítené azt, mi egyedül képes szerencsés következményt szülni, ’s azon bizodalmát táplálni, mellynek a’ mostani súlyos időkben első föltételnek kell lennie közös munkásságra és ezél­ elérhetésre. Meglehet

Next