Jelenkor, 1835. január-december (4. évfolyam, 1-104. szám)
1835-04-22 / 32. szám
gyetemnek, ’s mi föltételek alatt történhetik az meg.“ A’ felsőházban mártz. 30án kérdé Brougham lord Wellington liget: nem hallott e valamit bizonyos Savage kivégeztetéséről Waterfordban (Izlandban), ki tévedésből más helyett akasztatott föl? ,,Figyelmemet,ugymond Brougham lord, e’ szomorú dologra nem csak úgy irányozom, mint bírói karnak, hanem úgy is, mint e’ háznak tagja. Azonban közelebb vizsgálat után úgy találtam, hogy e’ tévedés is bármi rettenetes, nem abban áll, mint állíttatik, hogy valaki másért végeztetett ki, hanem a’ tévedésnek más alapja van, úgymint a’ vádlott személy és név azonsága (identitás) (halljuk!). Ez olly tévedés, mellynek mind Nagybritanniában mind a testvérországban valamennyi törvényszék alá van vetve. Szükséges tehát a’ közönséget fölvilágitani arról, hogy a’ tévedés,ha csakugyan megtörtént, az esküttek végzését terheli.“ A’ herczeg viszonzá , hogy ő most fölvilágitást nem adhat, hanem kinyomoztatja e’ dolgot ’s a’ házat, mihelyt megfejtheti,hitelesen tudósítandja; ’s másnap azt jelenté Wellingtonig, hogy a’ Waterfordban történt kivégzésről közelebb tudakozásokat tett, ’s hitelesen állíthatja, hogy az ott fölakasztott Savage valóban ugyanaz volt, ki a’ kérdésben forgott gyilkosságot 9 év előtt elkövette. Brougham lord e’ nyilatkozással megelégültnek mutatkozott. — Nugent lord a’ róniai szigetek lordbiztosa, kit annyira megtámadtak a’ lapok, Londonba érkezett. —Az izlandi egyházjövedelem fölötti vitából többek közt J. Holhhouse beszédéből következő helyeket közlünk:„Én úgymond, valóban nem tudom,hogy okunk volna helyzetünkkel elégületleneknek lennünk (nagy tetszés), mert elsőben is mi vagyunk, ha nem névre is, tettre bizonyosan a’ kormány (hangos tartós tetszés). Még egy kérdés sem határoztatott ellenünket, egy sem, egyetlenegy sem. (Itt Russel néhány jegyzést tön, mire a’szónok beszédét igy folytató). Igen, valóban ús barátom arra emlékeztet, hogy nem csak e’ házban viszszük a’ kormányt, hanem még a’ végrehajtó hatalom is mi vagyunk; ’s legalább ha nem cselekvő, de tagadó szózattal bírunk a’kormány kinevezéseire. (A’ szónok Londonderry kineveztetésére czéloz) Ha nem ügyelünk azon csekély körülményre,hogy a’ szószék nem ama’ tulrészén (a’ ministeri padokra mutatva) ülünk, valóban nem foghatom meg, mi miatt panaszkodhatnánk. — A’ levegő itt szabadabb (kaczaj) és sokkal tisztább. — Én politikai életem első 14 éve alatt szíttam azt, ’s többre becsülöm. — Én nem vagyok hajlandó békában tánczolni; szabadon mondom tehát, hogy én a’ ház e’ részét följebbre becsülöm. — (Tetszés az ellenző félen, és „Oh!“ a’ ministeri padokon). Még egyszer ismétlem, hogy többre becsülöm, ’s ha az igen tisztes baronet még több napig leend a’túlsó oldalon, ő is följebbre fogja becsülni, (tartós tetszés). Mi teheti tehát mostani helyzetünket kedvetlenné? Mi visszaléptünk, vagy elbocsáttattunk a’ hivatalból minden formaszerinti jelentés vagy ellenünk panasz nélkül, én legalább soha nem hallottam, hogy a’ király vagy az ország panaszkodott volna ellenünk; mi charakterünket nem tagadtuk meg, mi ígéreteket nem tettünk, elveket nem szinlettünk , ’s nyilványos cselekedetinket semmikép sem koczkáztattuk , ’s reménytem, hogy midőn visszaléptünk, vagy akarom mondani, elbocsáttattunk, megőrzöttük azt, mi nélkül senki jótékonyan hazájára nem hathat, charakterünket értem. (Zajos tetszés) Megőrzöttük azon jogosságot, (Rechtlichkeit) mellynek semmi statusfersmát sem kellene hibáznia ’s melly nélkül minden észtehetség, minden tapasztalás, minden népszerűség hasztalan, sőt káros.“ „Az igen tisztes ur, folytató Hochhouse, a’ hadfizető (Kriegszahlmeister) ’s mások azt kérdezték, képesek volnánk e, ha a’ ministeriumot megbuktatnék, mást alkotni helyébe? Én úgy tartom, az nem a’ mi gondunk. (Hangos tetszés és kaczaj). Az igen tisztes urak szemközt ki fognak menteni, ha mondom, hogy azon körülményeknél fogva, mellyek közt a’ volt kormány elbocsáttatott, a’ világ valamennyi embere közül nekik legkevésb joguk van illy kérdésre. Én úgy tartom, több jussal kérdezhetem: mikép hihetik, hogy csak ők volnának képesek a’ ministerségre, holott egyetlen többséget sem bírnak magoknak e’házban biztosítani? (tetszés) E’házból háromszoros ministerség is kitelnék.“ Ősz. Beob. Russel indítványa fölött Shiel és O’Connell urak beszédeiből következőket közlünk. Shiel ur martz. 31 én szólott és hasonlítást tett Scotia és Izland közt az egyházi intézvényekre nézve. Ott is olly egyházat akartak, úgymond, kierőtetni, melly a’ nép érzelmeivel s’ kivánatival ellenzésben álla, mint Izlandban , ’s az ország meg nem nyugott mindaddig, mig a’ néphez illő egyház nem állíttatték föl benne. „Ha igazságosak akarnak, úgymond, irántunk lenni, mi mértékletesek leszünk , a’ hol van protestáns község, ott legyen jól fizetett lelkész is, de a’hol nincsen nyáj, ott pásztor se legyen. Csak tegyük föl, ha Scotiában minden egyházkörben püspök ’s egyházi szónok állítatnék föl, ’s számára a’ presbytériektől csikartatnék ki adó, ’s ha gazdag henyepüspökségek (Sinecur- Bisthumer) hozatnának ott be, ugyan nem inkább mártirságot szenvedne e Scotia, sem illy állapotot kiállana?’S ha e’rendszabály Scotiában utálatosnak, esztelennek tartatik, mikép tarthatni ugyanazt !r