Jelenkor, 1835. január-december (4. évfolyam, 1-104. szám)
1835-06-10 / 46. szám
sorsú, Erdélyben a’ kolozsvári ev. ref. collegiumban hittudományt tanuló ifjúnak számára ajánlá. Említenünk illő egy úttal ezen buzgó pásztorunk érdemei közt azt is, hogy miután hivatalának könnyítésére a’ ns. magyarországi főtiszt, superintendens úrtól egy segédet (káplánt) nyert ’s azt tulajdonából leendő fizetés mellett maga helyébe megelégülésünkre rendelte, ’s ezenkívül iskolatanitót ’s orgonistát állított, újabb elszántsággal törekszik, hogy azon, Angliában, Poroszországban, több külföldi helyen sőt kicsiny részben Magyaroszágon is gyűjtött tőkepénzt, (mellynek nagyobb része a’ bukaresti porosz consul báró Sakellano ur bankjában , más része a’ porosz kir. egyházi ministerségnél Berlinben, egy része pedig egyházi elöljáróságunknál vigyázat és kamat alatt vagynak,) szives óhajtásunkra többre nevelhesse, ’s hogy Oláhországban és Moldovában lassanként több magyar gyülekezetet is állíthasson. Szándékja e’ végre a’ munkás nemzeti vándornak, mihelyt ideje engedendi, Moldovában és Besszarábiában is, ide szakadt magyar véreinket(kiknek szántásokkal többre mehet, mint az oláhországiaknak), nemzeti érzéssel fölkeresni, azok eredetét és állapotát (mellyekröl a’ történetek homályban emlékeznek) világosan előadni, ’s minden lehető módot elkövetni, mi által a’ nemzetiség föntartására, ’s magyar nyelvünknek külföldön is lehető gyarapodására részint egyházakat, részint tanitó-intézeteket állíthasson. — Oláhországban már is példás sikerét tapasztald illyetén buzgó szorgalmának, midőn Kimpinán egy nemeslelkü bogért, kinek udvarában a’ nevezett gyászbeszédet tartá, az azon mezővárosi és mellék-vidéki magyaroknak építendő egyházra, 3.000 török piaszter-ajánlatra volt szerencsés bírni. Nem is minden idő látott olly férfit, ki hivatásának annyira megfelelni törekednék, mint ezen annyiszor említett apostolkodó Lütkey ur, kinek a’ fenforgó tárgybeli buzgósága, ügyessége, hivatali ’s erkölcsi szeplőtelensége olly kitűnő , hogy az ellen csak részrehajlónak lehetne kifogása; kit azért virágzóban levő gyülekezetünk, mint egyébiránt is Oláhországban állandón megtelepült, ezenkívül birtokot szerzett ’s a’ fő kormányszéktől (divántól), is fizetésre méltatott polgárt és lelkipásztort, kebelünkben haláláig megtartanunk lélekismeretünk parancsolja. Költ Bukaresten május 1. 1835. az oláhországi magyar egyházi elöljáróság által. Kiadta Vásárhellyi N. M. Károly főtisztkari orvos dr. és fő curator. — Bereczk Károly akurator. Hubányi József ur, fáradhatlan hazánkfija ismét két uj munkácskával ajándékozta meg hazánk erdészeit. Az első czime magyarul imer: „Sok magyar erdő rész állapotának legjelebb okai, helyrehozás! javaslattal“ I. füzet. (Die vorzüglichsten Ursachen des schlechten Zustandes von vielen ungarischen Formten, nebst Vorschlägen zur Abhülfe.) A’ 2diké: ,,Az erdőszabályozás fontossága ’s lényege.“ (Uber die Wichtigkeit und das Wesen der Forstregulirung.) Legyen szabad Olvasóinkat általjában, de különösen erdőbirtokosinkat Hubényi ur többi munkája közt e’ két legujabbra következőkben figyelmesekké tennünk. Az első munkának eddig 1. füzete jelent meg, melly az: „Úrbéri faeszásról“ szól, ’s annak befolyását rajzolja az erdőművelésre. E’ füzetke a’ hazai erdők fentartásából származó közjónak van szentelve, ’s az úrbéri faeszás külön fajait ’s módjait írja le a’ haza külön részeiben, előadja annak kárait, ’g javaslatot tesz a’ javításra. — Egyszersmind utasítást foglal magában ennek szabályozására minden ezzel összeférhető erdőgazdasági tekintetben. — Minthogy e’tárgyban, melly annyi fontosságú a’ közjóra nézve, értjük az úrbéri faeszást józan erdészeti szempontok szerint, világítás hiányában voltunk , úgy hisszük, e’ munkácska hazánk erdészei előtt mint maga nemében első, köz kedvességet nyerend. Nem kevésbé ajánlhatjuk azt minden erdőbirtokosunknak, ’s olly meghatalmazott ügyviselőknek, kik az erdészet körül foglalkoznak. — Hubényi úrra ez úttal csak a’ miatt tesszük az olvasó és gondolkodó közönséget figyelmessé, hogy az erdők nem csak annyiban fontosak és hasznosak, a’ mennyiben a’ mellőzhetlen faszükség-pótlási eszközük, ’s igy az élet első szükségei közé tartoznak, hanem azért is köz figyelemre méltók, mert fő befolyással bírnak a’ kedvező és természet-szerű éghajlati állapot fentartására , és föld termékenységére, melly befolyásra nemügyelés, az erdőpusztitással, ’s a’ hegyek elerdőtlenülésével együtt, valamint általjában az erdőkkel roszul bánás , már számtalan ’s igen káros következéseket hozott azon országokra, mellyekben elhatalmazott. A’ 2 dik munkácskában a’ szerző az erdő-szabályozás fontosságát ’s czélját igyekezik röviden megmutatni. Alkalmat erre némelly helytelenül létesített, dudába dőlt v. tönkre jutott erdőgazdaságban talált, ’s különösen azon tapasztalásban, hogy e’ fő érdekű tárgyról gyakran még azoknak sincsen illő fogalmuk , kiket a’ dolog leginkább érdeklene, úgymint az erdősszemélységnek.. E’ fölött könnyű vázlatban magát az erdőszabályozás módját is előadja, azon okok közelebb érintésivel, miért némelly erdőszabályozás a’ várt sükernek meg nem felel, ’s utasítást, is nyújt arra, mikép lehetne nálunk magyaroknál az erdőszabályozást a’ külön viszonyokra is tekintve , leghelyesebben elintézni. Kitetszik továbbá e’ munkácskából , millyennek kell a’ jól elrendelt erdőgazdaságnak lennie , ha czélt akarunk vele érni, azaz: ha az erdők leghelyesb használása mellett azokból a’ lehetségig legnagyobb hasznot, legbiztosabban akarjuk húzni. Mind a’ két munkát megszerezhetni Hartleben K. A. könyváros urnál Pesten. Ez úttal, midőn az erdész-közönséget tettleges pártfogásra szólítjuk fel Hubényi ur iránt, ki a’ magyar hazának sok áldozattal szerzett tudományával’« tapasztalással kedveskedik ; nem titkolhatjuk óhajtásunkat, bár e’ munkácskák, ha már eredetiben nam, legalább fordításban gazdagítanák a’ magyar literatura tudományos ágait! —