Jelenkor, 1835. január-december (4. évfolyam, 1-104. szám)

1835-01-24 / 7. szám

7. szám Pest, szombat január 24-ikén 1835. JELENKOR. Foglalat: Magyarország (pozsonyi orsz. ülések; kinevezés; m­. tud. társ. jelentés ; közlemények a’ Tudománytár és Tud. Gyűjte­ményből; k. k. tudósítás; Borostyánkő.) Anglia (uj választások; Standard és Globe; John Russel; levelek Jamaica és Calcut­tából; conferentzia; Evans nyilatkozása; tory hírlapok.) Francziaország (Talleyrand; National; egyveleg.) Spanyolország (Car­­ralata hiv. jelentése.) Amerika (Jackson nyilatkozása a’ congressushoz s erre a párisi hírlapok.) Németország (Pietisták Porosz­­országban.) Elegyhirek. MAGYARORSZÁG. Pozsonyban a’két tábla e’napokban (191g) folyvást az úrbéri, még egyesülést nem nyert pontok vitatásival foglalatoskodott. Különösen az uriszék-rendezésre nézve, ámbár annak tárgyát a’ fő RB. a’ már különben is munkába vett tör­vényszékek rendezési sorára illőbbnek gondolnák, ha még is a’ RR, a’ felhordott okok ellenére is azt inkább az úrbéri törvények sorába akarják ven­ni: a’rendszeres munkálatok fölvétele iránt meg­állapított óvások épségben maradása mellett nem bánják a’ fő RR, ha mindjárt az egész uriszék­­rendezést is most mingyárt veszik tanácskozás alá. Úrbéri áthágások, vétségek, kártételek ’s t. iránt a’ RR. által a’ VII. törv. czikkben javasolt módo­sításokra nézve a’ fő RR. előbbi véleményüknél maradtak meg, annál szintúgy a’ „Sclavonia“ nevezetre nézve is. Apostoli királyunk ő cs. Fölsége van, aki legfensőbb határozata szerint Fábry Ignácz Mo­nok­­városi (Zemplény) plebanust Csanádi kano­nokká méltóztatott kegyelmesen kinevezni. Magyar tudós társasági jelentés. Emlékezetbe húzatik, hogy a’ társaságnak 2 dik köz ülésében 1833ban November 9-én ki­hirdetett ezen törvénytudományi kérdésére: „Tett­e a’ magyar nemzet, honalkotmányában az időkhez és körülményekhez alkalmaztatott változtatá­sokat,’s ha tett,mellyek azoknak fő vonásai?“ Nemkülönben, természettudományi kérdésére: „Mi a’ Magyarország’ némelly vidékein előfordu­ló pokolvárnak természete , mellyek okai, óvó és gyó­gyító módjai?“ . A’ feleletek e’ folyó 1835beli Martius 19-éig, továbbá az 1835 beli szomorújátéki 100 arany díjra a’ versenymunkák, ugyane’ folyó évbeli Martius’ 24ig váratnak be a’ titoknokhoz. Az említett napoknál ké­sőbben érkezendő munka nem fogadtatik el. Másod sőt harmad korbelinek találtatandó munka , külön tiszte­letdíj mellett adatik ki. A’ bejövendő munkák ide­gen kézzel tisztán leírva, lapozva, bekötve legyenek, mellettek a’ szerző nevét pecsét alatt hozó levél jőjön, a’ mellyre kívül írt jelmondat a’ kézirat czímlapján is álljon. Pesten, a’ héti ülésből január. 10kén 1835. Döbrentei Gábor titoknok. (Lakik Budán, Váralja, Piezsoriház , Sírk szám. A’Tudománytár 1834 ki­épen most megjelent 4ik kötetéből következőket véltük közleni czélirányosnak a magyar tud. Társaság pénzgyüjteménye ’s könyv­tári gyarapodásáról. Nemzeti akadémiánk nem csak fé­nyes könyvtárát köszöni a’ mélt. gr. Teleki-ház’ nagy­lelkűségének, hanem már most egy museum’ kezde­tét is ugyanazon főnemes ház’ egyik tagjának kezei­ből volt szerencsés venni. T. i. m. gr. Teleki József sír, a’ t. társaság’ elnöke, Szirákon , folyó évi no­vember’ -jén kelt adománylevele szerint, elhunyt je­les tudósunk , gyűjtőnk ’s akadémiabeli társunk Kresz­­nerics F­erencznek általa megvásárlott ásvány-, pénz­­gyűjteményét ’s egy pár más régiségeit, az ezekhez tartozó, három kötetből álló s maga az elhunyt gyűj­tőtől szerzett tudományos leírással ’s egyéb igen fon­tos numismatikai munkákkal együtt a’ m. t. társaság­nak ajándékozta; s hogy e’ gyűjteményt ezen túl is folyvást nevelni lehessen, egy ugyanaz nap költ ala­pító levél’ erejénél fogva 2000 pengő ftnyi tőkével is ellátta azon meghatározással, hogy az esztendei ka­mat’ egy hatodrésze mindenkor a’ tőkéhez kapcsol­­tassék, hogy így ezen magpénz maga magából is foly­vást növekedhessék, öt hatoda pedig a’ kijelölt végre fordíttassék. Áll pedig a’ pénzgyűjtemény három osztályból ; u.m. 1). Magyar és erdélyi pénzek (30 királytól, 6 fejedelemtől stb emlékp.) szám szerint 10 arany ,324 ezüst és 133 réz, ’s így összesen 467 darab; mellyek­­ről a’ Kresznerics által 1808ban , latin nyelven készült 148 lapnyi munka szól. — 2) Régi római pénzek, nevezetesen 8 arany, 451 ezüst és 4.757 réz — ’s így öszvesen 5.216 darab, m­ellyeknek 1819 ben készült tu­dós leírása két kötetet (I. 561 lap, II. 480 lap) tölt be. — 3) Különféle nemzetekéi, szám szerint 134 ezüst és 384 réz—­öszvesen 585 darab. Továbbá, még nem osztályozott mintegy 1000 darab, ’s így öszvesen 7,268 db. — Ezekhez járul még 898 gipsznyomat, ’s az említett pénztudományi munkákban 3106 pénzdarab’ rézbe metszett képe. — Ekképen a’ t. társaság egy rendszeres gyűjtemény’ birtokába jutván—mellyért az id. nag­y gyűlés az ala­pító mélt. grófnak forró köszönetet szavazott — C­z­e­c­h J­á­nos Győr városi polgármester és rendes tag fel­ajánlotta annak nevelésére a’ maga, több mint 1000 darabból álló,régi pénzek’gyűjteményét, mellyről kü­lön teendünk e’ helyen említést, midőn az általvétetni , és száma közelebbről tudatni fog. Vé­rre S­c­h­e­d­e­r Fe­renc/ r. tag is a’ maga gyűjtemény kéjé­vel kivánt ked­veskedni, melly 1) Régi római pénzekből, külö­nösen 1 arany, 3 ezüst, 219 réz; ’s 2) Ifjabb vegye­sekből, szám szerint 1 ar. 33 ezüst és 133 réz, ösz­vesen 390 darabból áll. Ezek’ követk­ezésiben küldöttség neveztetett ki, melly ezen pénzgyüjtemény’ mikép felállíttatása, kezelé-

Next