Jelenkor, 1835. január-december (4. évfolyam, 1-104. szám)
1835-10-03 / 79. szám
nőkből, Mechin Lucianból, Gasparinból és Mévilből, a’ Nouvelliste hajdani szerkesztőjéből. E’ biztosságnak az leszen dolga, hogy Francziaország valamennyi hírlapjaira felügyeljen. A’ tanács elnöke e’ végett a’ megyei hírlapokra számos előfizetést tett. — Parisban septe. 18án forgott fen az első sajtópör az újdon módosított esküttszék előt. Vádlottak voltak Conny ur, a’ Renovateur, ’s a’ Gazette de France. A’ vád egy írás végett volt Conny ur ellen intézve, mellyet az a’ két nevezett újságba iktatott. Ezen írásban következő helyek is jöttek elő: „Nem tartozom azokhoz, kik örvendeznek, midőn megdördülni hallják a’ júliusi álgyúkat. Illy napért csak könyeim vannak, mert franczia vér folyt érette. Valóban azon emberekkel szemközt, kiknek hatalmát tűri Francziaország, nem fogom védelmezni a’ legitimistákat, ez annyit tenne, mint megsérteni azokat. Még azt sem akarom előadni, milly alacsonyság Fieschi gonosztettének legcsekélyebb javulását is tulajdonítani nekik. Rég üldözzük mi, legitimisták, a’ gonosztettet, ’s szünet nélkül fogok üldözni. Boszút sürgettünk az utolsó Condé meggyilkoltatásáért. Még mindig sürgetjük, a’nélkül, hogy meghallgattatnánk. De eljövend azon nap, mellyen azt, ki a’ Chantillyi ősznek gyilkoltatását intézé , bármilly nevű legyen, vagy bármi magas fokon álljon, elérendi a’ gyilkoshoz illő büntetés. — Elérendi öt Francziaország hangos felkiáltása közt — Eddig jöttem írásomban, midőn a’ mai nyilványos levelekben olvasom azon sárkánytörvényeket, mellyeket a’ ministerium, ezen ujnemü üdvbiztosság (Commité de salut) Francziaországra tolni akar ’s a’ t.a — Végül esküszik, hogy ha elfogadtatnak is e’ törvények, nem fog nekik engedelmeskedni. A’ statusügyész azt akará kisütni a’ felhozott helyből, hogy Conny ur Condé gyilkosának a’ királyt gyanítná lenni’s azt kérdé Conny úrtól: a’ királyt akarta e ott értetni; mert ha tagadja, vádjától elálland. — Conny úr azt mondá, ő csak meggyőződését fejezé ki, hogy gyilkolás történt, nem pedig, hogy azt a’ király követte el. — Az esküitek, miután a’ főügyész is elállótt fővádjától, öt percznyi tanácskozás után valamennyi vádlottra kimondák a’ „nem vétkest.“ — SPANYOLORSZÁG. Toreno ministeriuma csakugyan megbukott. 15iki madridi levél jelenti, hogy Toreno gr. elbocsáttatását kérte. Mendizabalur pénzügyi minister marad, ’s új kabinet-alkotásra föl van hatalmazva. Alava general neveztetett tanácselnökké, többi ministertársai eddig nincsenek tudva. — A’ 20iki Messagerben egy utóirás már jelenti, azt is, hogy Gil de la Cuadra lesz belügyi minister, ’s hogy Arguelles a’ neki ajánlott czimet el nem fogadta, de a’ ministereknek segédtanácsát igéne. — Torenour pedig a’ párisi udvarhoz jő, mint spanyol követ, hova hitvese már el is utazott. — így tehát az angol befolyás csakugyan győzött Rayneval ur igyekezetén, ki minden erejét megfeszítette, hogy a’ spanyol kormányon a’ juste milieu színét feltartsa. — Mendizabal uz újítás és revolutio embere. Terve abban áll, hogy a’ tartományi junták elégül ellenségét czélirányos engedélyek által megszüntesse, ’s mindent megadjon, mit azok fölirásaikban kívánnak, t.i.cortes-egybehivást, melly ezúttal a’lázadók akaratja szerint alkotmányító (constituirend) leend, a’ kormányszerkezet minden ágainak kitisztogatását, a’klastromok és szerzetek eltörlesztését, ’s az egyházi javak eladatását és nemzeti sajáttá tételét . Megfogjuk látni, hogy a’ revolutio óriási léptekkel haladand kitűzött útján, ’s ezúttal betöltött kivánati nem lesznek a’ legutolsók. — Bayonnei levelek bővebb adatokat közölnek a’ carlositák győzedelméröl Bilbao mellett, mik szerint d. Carlos sept. 9én estve hat órakor Villarealból Ochandianoba ment, ott hált, ’s következő napon Durangoba indult, honnét estve Arrigoriaga felé indította seregét. E’ falut az ellenség szállta meg, melly onnét egész a’ bilbaói határig terjengő; vezérei d. Joaquin Espeleja és Espartero valának, száma mintegy 16000 főre ment, ’s angolokbul és spanyolokbul állott, kik Vitoria felé szándékoztak, Jeladatván az ütközetre, d. Carlos vitézei bátran rohantak az ellenségre, azt futásra kényszeriték, ’s egészen Bilbao falai alá kergeték. Kénytelenek voltak a’ krisztiniak azon uj hid védelmével is felhagyni, melly Bilbao külvárosát fedezi. A’ mondott győzelem legnagyobb ’s legfontosabb mindazok közt, mellyeket eddig d. Carlos hívei nyertek, mert 12 óráig tartott, ’s a’ krisztiniak vesztesége 2000nél is többre megy, mig d. Carlos seregéből alig esett el 450 ember. Az arrigoriagai ütközeten kivűl egy másik nevezetes csata is történt Ituralde general, ’s azon 2000 krisztinai közt, kiket Cordova Lerinben hagyott; a’ csata helye a’ mendigorriai hidfő, ’s következése az volt, hogy a’ christinók teljesen összetörettek. — Más bayonnei levél a’ Gazette de Francéban, hasonló hirt közöl a’ bilbaói ütközetről, az angol segédsereg veszteségét tetemesnek mondja, ’s a’ holtak és sebesek számát 1800—2000re teszi. Saragossai levelek szerint az ottani tanácskozó junta a’ regenskirályné nyilatkozása következésében igazgató juntává vált, ’s a’ néptől „éljen a’ szabadság! le a’ ministerekkel!“ kiáltozások közt hivatalába iktattatván, a‘ barcelonai és valenciai juntákkal közös rendszabályok követé-