Jelenkor, 1835. január-december (4. évfolyam, 1-104. szám)

1835-10-03 / 79. szám

nőkből, Mechin Lucianból, Gasparinból és Mé­­vilből, a’ Nouvelliste hajdani szerkesztőjéből. E’ biztosságnak az leszen dolga, hogy Francziaor­­szág valamennyi hírlapjaira felügyeljen. A’ tanács elnöke e’ végett a’ megyei hírlapokra számos elő­fizetést tett. — Parisban septe. 18án forgott fen az első sajtópör az újdon módosított esküttszék előt. Vádlottak voltak Conny ur, a’ Renovateur, ’s a’ Gazette de France. A’ vád egy írás végett volt Conny ur ellen intézve, mellyet az a’ két ne­vezett újságba iktatott. Ezen írásban következő helyek is jöttek elő: „Nem tartozom azokhoz, kik örvendeznek, midőn megdördülni hallják a’ júliusi álgyúkat. Illy napért csak könyeim van­nak, mert franczia vér folyt érette. Valóban azon emberekkel szemközt, kiknek hatalmát tűri Francziaország, nem fogom védelmezni a’ legi­timistákat, ez annyit tenne, mint megsérteni azo­kat. Még azt sem akarom előadni, milly alacsony­­ság Fieschi gonosztettének legcsekélyebb javu­­lását is tulajdonítani nekik. Rég üldözzük mi, legi­timisták, a’ gonosztettet, ’s szünet nélkül fog­ok üldözni. Boszút sürgettünk az utolsó Condé meg­gyilkoltatásáért. Még mindig sürgetjük, a’nélkül, hogy meghallgattatnánk. De eljövend azon nap, mellyen azt, ki a’ Chantillyi ősznek gyilkoltatását intézé , bármilly nevű legyen, vagy bármi ma­gas fokon álljon, elérendi a’ gyilkoshoz illő bün­tetés. — Elérendi öt Francziaország hangos fel­kiáltása közt — Eddig jöttem írásomban, midőn a’ mai nyilványos levelekben olvasom azon sár­kánytörvényeket, mellyeket a’ ministerium, ezen ujnemü üdvbiztosság (Commité de salut) Fran­­cziaországra tolni akar ’s a’ t.a — Végül es­küszik, hogy ha elfogadtatnak is e’ törvények, nem fog nekik engedelmeskedni. A’ statusügyész azt akará kisütni a’ felhozott helyből, hogy Con­ny ur Condé gyilkosának a’ királyt gyanítná lenni’s azt kérdé Conny úrtól: a’ királyt akarta e ott értetni; mert ha tagadja, vádjától elálland. — Conny úr azt mondá, ő csak meggyőződését fejezé ki, hogy gyilkolás történt, nem pedig, hogy azt a’ király követte el. — Az esküitek, miután a’ főügyész is elállótt fővádjától, öt percz­­nyi tanácskozás után valamennyi vádlottra kimon­dák a’ „nem vétkest.“ — SPANYOLORSZÁG. Toreno ministeriuma csakugyan megbukott. 15iki madridi levél jelenti, hogy Toreno gr. el­­bocsáttatását kérte. Mendizabal­ur pénzügyi mi­nister marad, ’s új kabinet-alkotásra föl van ha­talmazva. Alava general neveztetett tanácselnök­ké, többi ministertársai eddig nincsenek tudva. — A’ 20iki Messagerben egy utóirás már je­lenti, azt is, hogy Gil de la Cuadra lesz bel­­ügyi minister, ’s hogy Arguelles a’ neki aján­lott czimet el nem fogadta, de a’ ministereknek segédtanácsát igéne. — Toreno­ur pedig a’ pá­risi udvarhoz jő, mint spanyol követ, hova hit­vese már el is utazott. — így tehát az angol befolyás csakugyan győzött Rayneval ur igye­­kezetén, ki minden erejét megfeszítette, hogy a’ spanyol kormányon a’ juste milieu színét fel­tartsa. — Mendizabal uz újítás és revolutio em­bere. Terve abban áll, hogy a’ tartományi jun­ták elégül ellenségét czélirányos engedélyek ál­tal megszüntesse, ’s mindent megadjon, mit azok fölirásaikban kívánnak, t.i.cortes-egybehivást, melly ezúttal a’lázadók akaratja szerint alkotmányító (con­­stituirend) leend, a’ kormányszerkezet minden ágai­nak kitisztogatását, a’klastromok és szerzetek eltör­­lesztését, ’s az egyházi javak eladatását és nem­zeti sajáttá tételét . Megfogjuk látni, hogy a’ revolutio óriási léptekkel haladand kitűzött út­ján, ’s ezúttal betöltött kivánati nem lesznek a’ legutolsók. — Bayonnei levelek bővebb adatokat közölnek a’ carlositák győzedelméröl Bilbao mellett, mik szerint d. Carlos sept. 9én estve hat órakor Vil­­larealból Ochandianoba ment, ott hált, ’s követ­kező napon Durangoba indult, honnét estve Arri­­goriaga felé indította seregét. E’ falut az ellen­ség szállta­ meg, melly onnét egész a’ bilbaói határig terjengő; vezérei d. Joaquin Espeleja és Espartero valának, száma mintegy 16000 főre ment, ’s angolokbul és spanyolokbul állott, kik Vitoria felé szándékoztak, Jel­adatván az ütközetre, d. Carlos vitézei bátran rohantak az ellenségre, azt futásra kényszeriték, ’s egészen Bilbao falai alá kergeték. Kénytelenek voltak a’ krisztiniak azon uj hid védelmével is felhagyni, melly Bilbao kül­városát fedezi. A’ mondott győzelem legnagyobb ’s legfontosabb mindazok közt, mellyeket eddig d. Carlos hívei nyertek, mert 12 óráig tartott, ’s a’ krisztiniak vesztesége 2000nél is többre megy, mig d. Carlos seregéből alig esett el 450 ember.­­ Az arrigoriagai ütközeten kivűl egy másik nevezetes csata is történt Ituralde gene­ral, ’s azon 2000 krisztinai közt, kiket Cordo­va Lerinben hagyott; a’ csata helye a’ mendi­­gorriai hidfő, ’s következése az volt, hogy a’ christinók teljesen összetörettek. — Más bayon­nei levél a’ Gazette de Francéban, hasonló hirt közöl a’ bilbaói ütközetről, az angol segédsereg veszteségét tetemesnek mondja, ’s a’ holtak és se­besek számát 1800—2000re teszi. Saragossai levelek szerint az ottani tanács­kozó junta a’ regenskirályné nyilatkozása követ­kezésében igazgató juntává vált, ’s a’ néptől „él­jen a’ szabadság! le a’ ministerekkel!“ kiáltozá­sok közt hivatalába iktattatván, a‘ barcelonai és valenciai juntákkal közös rendszabályok követé-

Next