Jelenkor, 1835. január-december (4. évfolyam, 1-104. szám)

1835-11-18 / 92. szám

gye is nagy számot készül e’végre oda szállítani. Né­­melly levelezők azt írják Pak­sból, hogy a’ kor­mány nem szándékozik többé politikai törvényeket hozni a’ kamara elé, hanem csak pusztán igazga­tásiakat. Mások ellenben azt hírlik, hogy a’ minis­­terium által a’ jövő ülésen előterjesztetni szándék­­lott törvényjavaslatok közt egynek czélja: vissza­­tartani a’ követek eddigi szabadságát a’ szószék­ben, ’s úgy megkorlátozni azt, valamint a’ sajtóét, hogy tudnillik ne legyen nekik szabad a’ kormány elvét megtámadni ’s ostromlani, Melynben oct. 23án leszakadt egy híd a’ Szajna fölött. Szerencsére semmi ember nem ve­szett általa el, ellenben ideig óraig megakasztá­ni’közlekedést mind szárazon mind vizen. A’gőz­­hajózás a’ Szajnán félbenszakadt miatta, mert az illetett helyen a’ hidomladékok úgy elborí­tották a’ vizet, hogy semmi hajó sem mehet ottan keresztül. Az utasokat ’s holmikat már most e­­gyik hajóböl a’másikba kell általrakosgatni. A’ tu­lajdonosak abban egyeztek meg, hogy egyik gőz­hajó Melun fölött csak Montereauig menend, a’ másik Melun alul Parisig. A’ Courier français sze­rint a’ törvényszék visszaadatá a’ könyvárosok­­nak azon könyveket, mellyeket Persil az igaz­­ságminister igazságtalanul elvétete törölt. A’National hosszú czikket közöl a’ status-ka­matcsökkentés ügyében,mellyben arról vádolja a’mi­­nisteri lapokat, hogy e’ csökkentést az opposi­­tio találmányának nevezék , ’s fejetlenségre ve­zetőnek. „Vannak, úgymond e’lap, kik azt kívánják, hogy a’kincstár, melly tőkejavaira (Bons) száz­tól , sőt 10 kamatra is kaphat pénzt, adóssága egyik része kamatit száztól néggyel fizesse inkább, mintsem öttel! ’s a’ t. —A’ National továbbá azt veti a’ ministerek szembre, hogy nem igaz, mintha idegenkednék a’ ministerség e kamatcsökkentés­től, mert teljesen el van arra határozva, ha­nem hasznára kívánja egy úttal fordítani a’ dol­got barátival ’s azokkal, kikkel közlé azt, mint titkot,nyerekedni az ingadozó ’s változékony pénz­kereten, ’s így a’szándéklott’s elhatározott csök­kentést a’ Journal des Débats díjában tagadja. „ Legkülönösb azonban ? így rekeszti a’ National czikkét, a’ Journal des Débats által a’ tőkepénze­seknek adott ezen bizonyításban az, hogy maga sem hiszen állításából egy szót is, ’s hogy ő is szinte o­­lyan jól tudja, mint mi, hogy megtörténendik e’ csökkentés, mert semmi sem gátolhatja, ’s midőn olly meghittséggel hirdeti az igaztalanságot, ez csak azért történik, hogy valami pénzelést kön­nyítsen meg, mellyben neki is lenne némi nyeresé­ge. Humann (pénzügyminister) nem csupán egyedül óhajtja, mint valaha Villéle, e’ kamatcsökkentést, a’ pénzváltók is tudnak valamit tervéből; megvizs­gálták, ’s helybenhagyták ők azt; de csak kell valami nyereségüknek is lenni a’ dolognál. A’ kö­zönség bizonytalanságát meg kell hosszabítani, ’s időt engedni a’ beavatottaknak, hogy a’ rájok bízott titokból jó hasznot fejhessenek; a’közönséges csar­nok-népet büntelen meg kell előbb két három szá­moláskor húzni; ’s e’ csökkentésnél fogva biztosan kell a’ bukásra ’s emelkedésre számolhatni. ’S e’ becsületes okból magyarázza már most a’ Journal des Débats, hogy „a’kabinetben senkinek sincsen szándéka e’ komoly kérdést előterjeszteni a’ kama­ráknak. “ A’s. d. Débats a’majd meg is történendő csökkentéskor, azt fogja hihetőleg ismét mondani, hogy e’ vélemény az ő sajátja volt; ’s ki tudja, nem fogja e azon szerény tisztnek tulajdonítani, ki há­­borutervét csinálja­­a’ nemzeti őrség parancsnoká­nak.) Mi részünkről azt állítjuk, hogy a’ s. d.Dé­bats által a’ tőkepénzeseknek adott biztosíték, akár­honnan jó, igaztalanság, habár magától Humann úrtól fel volna is hatalmazva, nyilványitani, hogy a’ ministerium a’ csökkentést a’jövő ülésen javas­latba hozni nem szándékozik. Mi kétség kívül tud­juk, hogy a’ministerség és hívei közt rég kicsi­nált dolog, mikép e’ javaslatot egy követ, ki pénz váltó, ’s nem az oppositiohoz tartozik, fogja tenni. A’ ministerség ekkor majd úgy fogja magát tettetni, mintha kénytelen volna engedni, ’s ez le­­end vagy legyen mentsége azok ellenében, kiket megcsalt, vállvonitva mondván: ,,A’ kamara úgy akarta“ valamint most mondja; ,,A’ nemzeti őrség nem akarja, ’s a’ t. A’ párisi csarnokban 72 váltó-tőzsér (agens de change) van, kiknek helyeik a’ kezességi pén­zen túl egy millióba kerülnek.( Közönségeseit több tőkepénzes együtt teszen össze pénzt, mellyen a’ tőzsérhely megvásároltatik, ’s e’ pénztől azu­tán száztol hatos kamatot vesznek; a’ kezességi pénzért azonban a’ csarnokbirói hivatalnak (Syn­­dicat) csak száztól hármas kamatot adnak. Egy pá­risi csarnoktőzsér évenkénti kiadásit tehát igy számolhatni föl: Az egy milliónyi vételárért észt­ kamat 60,000 ft.—­a’ 125,000 frankos kezessé­gi pénztől száztól hármas kamat fejében 3750 fr.; — szállásbér 4 — 12,000 frank, középszám sze­rint 7500 fr; — Két legény, egy számtartó ’s egy pénztárnok fizetése 9000 fr. — Kocsi, ló és szolgá­lat legalább 5500 fr.;— A’háztartás, mellynek a’ dolog érdekénél fogva fényesb lábon kell állania, legalább 45.000 fr.­ Összesen 130750 fr; bi­zony nem megvetendő jövedelem! ’S minde’ mel­lett, ámbár a’ csarnok 72 tőzsérje számára éven­ként majd tiz milliót ad ki, a’ tőzséralkuk legnagyobb része még is nem ezen tőzsérek, hanem a’ meg nem hitelt Marron nevű másod-tőzsérek által köttet­nek, ’s hajtatnak végre. Mennyi milliónak,’s hány­szor kell e’ csarnokban évenként megfordulnia, hogy e’ tetemes összeség fenmaradjon belőle!

Next