Jelenkor, 1836. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)

1836-08-17 / 66. szám

■MMl látszottak törekedni. Azon hir szállong, hogy ha a­ választási több­ség ismét a’ ministerium ellen üt ki, nem tekintvén a’ következ­ményekre, készebb lesz az a’ kamrákat szétoszlatni, mint magát nagyobb erő elől visszavonni. G ö ti 0 G 0 It S Z Á G. A’ müncheni politikai lap Athénéből jut. Aről következőleg ir: „Újabb időben Peloponnesusban ismét mutatkoztak zsivány­­csoportok, mellyek több helyen szomorú kicsapongást vittek vég­hez. A’ hatóságok minden kitelhető előgondoskodási rendszabályt megtettek, ’s reményük, hogy e' hathatós fellépés a’ gonoszokat nem sokára végkép ki fogja irtani. Syrában az amerikai iskola miatt nyugtalankodtak, ’s ez alkalommal mindkét felől hiba történt. Mondják, a’ franczia és angol hajósereg egy osztálya Kréta előtt vetett horgonyt, hogy azt ideiglen birtokába vegye. Az angol és franczia követ, kik néhány nap előtt tértek a’ szigettengerről vissza, rövid idő múlva Krétába fognak menni. — Legújabb hírek szerint Londonból Wright ur a’ görög kormány javaslatában teljesen megegyezett, ’s a’ nemzeti bank ügyét bevégzettnek tekinthetni.“ — OROSZORSZÁG. Pétervár jul. 23. Olly ünnepet tartánk itt tékén, millyet már 113 év óta nem, t. i. nagy Péter sajkája evezésének ünnepét a’ balti hajóhad hosszában. Minden orosz tudja e’ sajka történetit. A’ leghitelesb hithagyomány szerint Angliában készitteték az, egy bojár Romanov Ivanovitsch Nikita számára, azután Mihailovitsch Alexi czárnak tön szolgálatot sétahajózásiban. Nagy Péter Ismaj­­low faluban találta meg 1091 körül, egy lomtárban v. szerszám­­kamrában, több r­égi holmi között. Egy hollandi hajómester, ki akkor Moszkvában élt, a’ czár kívánsága szerint kiigazitá azt, ár­­boczot ’s vitorlákat illeszte reá s Jausz tóra szálltá. Pétert ez an­nyira gyönyörködteté, hogy maga is megtanult kormányt tartani, s gyakran hajózván a­ Jausz és szomszéd tavakon, orosz hajóhad­­létesitésre határozta magát el. 1723 óta egy kőépület alatt tarta­lék el sajka a’ petropawlowi erőségben ’s csak 1803 ban viteték egy a’ Nevén állott Gabriela nevű hajóra, azon alkalommal, midőn Sándor czár Pétervár építtetése százados ünnepét üllé. A’­­mostani czár tisztelvén ősei emlékét, a főn említett napon ismét vízre bocsáttató e sajkát, s ünnepélyes menetelt tön rajta az orosz hajóhad előtt, melly számára, erejére s rendtartására nézve ekkor tünteté ki magát leginkább a kronstadli révben. Három vonalban ’Volt fölállítva itt a balti hajósereg. A’ középső 26 vonal­ hajóból állott, a két szélső pedig 21 fregatbul, 10 briggbül és 7 más ha­dihajóbul. Az egész hajósereg, mellynek igen pompás tekintete volt, a’ 84 éves Crohn admiral parancsnoksága alatt állt. Soha sem láttunk még itt illy nagy számú hajót együtt, mint meg annyi utódjait a I. Péter által és apa névvel megtisztelt sajkának. LENGYELORSZÁG A’ varsói lapok junius­zki határozatát köztik, a’ czárnak, melly 100 czikkelyből álló törvényt szab a’ lengyel nemességnek. A törvényt megelőző, s annak mintegy bevezetésül szolgáló vég­zet említi,mikép Lengyelországban a’ nemesség s annak kiváltságai annyiféle változáson mentek által, hogy jogai egészen elenyésztek , ’s az egész nemesség csupa puszta czímzetté változott. ,,A’ ne­messég illy helyzete a dolgok mostani rendének, úgymond a’ vég­­zemény, többé nem felelhet meg. Szoros monarchiai kormány a­­latt a­ statusnak rendekre kell felosztva lennie a mindenik rend­nek saját jogaival bírnia.“ sat. A’ nemesség csak katonai vagy polgári érdemekért adatik­­sat. A’ törvény maga, mint emlí­tettük, 100 czikkelyből áll, ’s négy szakaszra oszlik; az első szól a’ nemesség-szerzés módjáról; adik a’ nemesség jogairól ’s ki­­váltságiról; 3dik ezen jogok elvesztésiről,­­s ismét ujonti meg­nyeréséről; 3dik a’ nemesség bebizonyításáról, annak mindenik vajdaságban az e’ végre szánt könyvekbe irratásáról, s a’ nemes­séget illető egyéb irományokról sat. Varsóban auguszt. Isején tartá féléves ülését a­ gazdasági hitel­bank. Ezen egyesületnek értéki alapja a hazai termesztmények, névszerint a gabona, melly­ből a mezei gazdák bizonyos mennyi­séget raknak le a­ bankba, s eladás fejében előlegesen bizonyos pénz­mennyiséget kapnak ki. Az elnök megnyitó beszédében érde­kes volt a’ következő hely: „Uraim! épen tiz esztendeje, hogy a’ bank kölcsön-könyve megnyittatott, s ime örömmel jelenthetem, hogy most már ezen szükségen túl estünk. Tiz évvel ezelőtt alig találkoztak csak társak is elegendő számmal ezen egyesület kellő alakítására, — ’s ime m­ár most alig van mezei gazda, ki ahoz mint részes, nem tartoznék! Hogy állandóságot nyerjen a társaság, a’ kormánynak s kincstárnak kelle rajtunk segíteni, s most ime már nem csak hogy magunk fizetjük adósságunkat, de kevés idő múl­va azoktól egészen mentek is leszünk.“ Erre előterjesztetett a’ szám­adás , mellyből kitetszett, hogy a társaság által a’ lefolyt félév utoljáig kikölcsönzött pénzek mennyisége 257,479,800 ft, melly tetemes mennyiség eléggé bizonyítja e’ társasági vállalatnak ter­jedelmét. T Ö R Ö K O R S Z Á G. Konstantinápolyban a’ dögmirigy ismét terjedni kezd. Ga­­latában több eset fordult elő, ’s még a’ serailban is három sze­mélyt ragadott meg. — Trapezoidból azon fris tudósítás érkezett, hogy Persiában haditábor készül a’ Kurdok ellen. — Már említettük minap , hogy szó volt az aegyptusi pyra­­m­isok széthordatásáról, ’s köveinek a’ Nil gátjaira használtatásá­­ról. E’ javaslatot Mehem­ed Ali a’ franczia consul hathatós elő­terjesztésére csakugyan félrevetette. A’ consul neve Mimaud. Em­lékiratában következőt is olvashatni: „Ön azon nagy dolgok által, mellyeket felvállalt, dicső nevet szerze magának. Ezen okból, rá­­galomazóji daczára is megnyerte Ön Europa vonzalmát. E’ vandal cselekvés végrehajtása, mellyet javaslatiak Önnek, a’ tudós világ, ’s mindazok véleményét maga ellen zúdítaná, kik legkisebb isme­retével birnak a’ történeteknek, ’s mondottam már Magosságodnak , hogy e' vélemény a’ müvelt világban nagy hatalom. —A’ pyramisokat Európában az ó em­bernyom­ legtisztesb emlékjeleinek nézik; a’ haj­­dankorban a’világ hét csudájinak egyike voltak, ’s az ó idő ezen csudáji közül, csak egyedül ezek maradtak fen. A’ történetek ’s föstvényekben olly tárgyak is a’ pyramisok , mellyek a’ szemet szintúgy, mint a’ képzeletet legélénkebbül foglalják el, ’s a’ leg­nagyobb emlékezéseket gerjesztik fel; ezen emlékjelek valamennyi népre nézve jelesek, de azok főleg a’ francziákra nézve Napoleon ama’ halhatlan szavai óta: „Gondoljátok meg, hogy e’ pyramisok­­ról negyven század néz rátok alá! “ — Mimaud azután még Abdallah Mamaun és Mink­el Aliz Othman khalifákra emlékezteté M. Ant, kik e' szikla kúpokat szét akarók hányatni azon reményből, hogy kincseket lelendnek alattok , ’s kimondhatlan erőködéseik után is csalódva vallanak kudarczot. „A’ nagy pyramisok, folyta­id, olly hagyomány, mellyet az ó világ Aegyptus földén hagyott; az ország uralkodóji rövid megjelenésük után a’ földön az utóvi­lágra sértetlenül tartoznak azokat szállítani. Hadd daczoljanak még más negyven századon is át az idővel s emberekkel el nagy em­lékek , mellyek a­ Pharaóktól a­ khalifákig , Meris királytól Mou­­rad beyig, harmincz királyi nemzetség, húsz külön ország s ezer nem­zedék porát a’ puszták szele által magok körül láták ellebbentetni. Nem! Mehemed Ali teremtéssel ’s haladással teljes életében nem fogja kezét olly emlékekre rombolva tenni, mellyek kevésbé hasz­nosak ugyan mint csatornák, vasutak, s­zil-gátok, mellyeket ő készíttet ’s végrehajtat , de mellyek az emberek emlékezetiben szentesitvék. Önre tehát magára, egyedül Önre hivatkozom Fran­cziaország 's Europa nevében, midőn kényszerítem, vesse félre a­­zok javaslatát , kiket Abdel Atif (arab történetíró) eszteleneknek czimzett.“ E’hathatós kérelem sükeres is volt; a' pyramisok meg­maradnak , ’s a’ Nil-gátokra a’ szomszéd kőbányákból fogják a’ szük­séges köveket hordatni. .Szinte Mimaud és Champollion fáradozá­sinak köszönhetni , hogy a’ denderahi templom maradványai egy ház építésére nem fordíttattak. ’s a’ t. ’s a t. E L E G Y H I R. A’ nem rég elhunyt O’Mearának, Napoleon sz. Ilona szige­tén volt orvosának, ingóságai fölött tartandó árverés nagy érde­ket gerjeszte az ereklye kedvelő angolok között. Gyarmati (caduci­­tas) közt némelly igen jeles emlékek találtattak Napóleontul s csa­ládja tagjaitul; név szerint, egy igen becses török szablya, valódi damaszk­ kardvassal, mellyel Napoleon Egyptusban hordozott. Ő ezt testvérének, Lajosnak ajándékozó, ki utóbb azzal O’Mearát tisztel­te meg; továbbá egy arany evőeszköz Bonaparte Józseffül, ennek saját hitelesítő iratával, hogy ő azt O Mearának ajándékozó „Na­poleon iránt szentül megtartott hűségéért;­ több ezüst kalán és villa, mellyek sz. Ilona szigetén Napoleon használatára voltak; Na­póleonnak saját kezével irt néhány sorai, eredetileg Eugen her­­czegnek Napoleon által tett némelly bizodalmas közlemények; a’ császárnak egy hajfürtje és egy foga, azon szerszámmal együtt mellyel az kihúzatott; egy sz. Ilona szigetén elefántcsontból jele­sen faragott képe Napóleonnak. Lorentino József és Manfré Paszkál sebészek, a­ szicziliai orvos Tranchina által hirdetett folyadéktól egészen különbözőt ta­láltak föl, melly a’ halottnak ütereibe fecskendeztetvén , azt a’rot­hadással megmenti. Ők nyert engedetem mellett próbát is lőnek ezzel a' pellegrini kórház bonetteremében, egy három nappal e­­löbb meghalt embernek már rothadási jeleket mutatott testén. Je­len volt az ország főorvosa, a’ mondott intézet néhány igazgató tag­ja ’s több orvos és sebész. A’ béfecskendezés után megszűnt a’ rothadási szag, ’s a’ test visszanyerd előbbi természetes színét. — 26kán szintilly állapotban rothadási jelek nélkül találtak azt, ’s miután a­ szemléletre oda jött főorvos a befecskendezés helyeit lepecsételte , köz látványul tétetett ki a’ test egy vas rostélyu koporsóban , hol még most is romlatlanul fekszik. A’ „ Hugenották “ utolsó adatása után a­ párisi dalszínház­ban, Leopold király, a’ belga rend lovagkeresztjével ajándékozó meg annak hangszerzőjét Meyerbeer urat. Gabonaár: auguszt. 16dik Pesten Tiszta búza 123 1/3 — 1131/3 106 2/4. Kétszeres 86 2/3 — SO — 73 1/3. Rozs 56 2/3 — 53 1/3 — 50. Árpa 56 — 53 1 /­3 — 46 2/3. Zab 42 — 40 — 36 2/3. Kukoricza 06 2/3 — 03 1/3. Pénzkelet: auguszt. 13kán: 5 Cotes 104 3/32, 4 pCtes 100 1/32. — 3 pCtes 75­1/32. V­a n a v­ízál­l­ás : auguszt. 14én 5' 4' 0'*' — 15kép 5‘ 1' 9"' — 1Okán 5' 1' 3.*' 17 kén 5' 2' 0'" lludai lotteriát auguszt. 13kán : 13. 66. 46. 70. 67. Sz­écsi lottér­ia: aug. Okán 75. 87. 70. 63. 51. Kassai lotteria aug. Okán: 17. 60. 30. 70. 39. Szerkeszti 11 e I­meczy. — Nyomtatja Beimel. ^_^

Next