Jelenkor, 1836. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)
1836-12-21 / 102. szám
411 török kormányzó nem csekély számú lovassággal a’ ramzai után elibe ment; a’ város utczáin az egész katonaság tisztelkedve üdvözlé, ’s a’ Jeruzalemben lakó keresztyének mindnyájan az utczákra tolongtak. A’ hg. egy keresztyén zárdában vévé lakását, ’s megengedék neki, a’ mi eddig keresztyénnek soha sem engedtetett meg, hogy t. i. a’ hires omar-mecsetbe léphessen. A’ keresztyének e’ miatt igen nagy aggodalomba estek ’s félteni kezdek a’ hg. életét, kivált midőn egy vakbuzgó muzelman zajos lármát ütött a’ legszentebbnek illy istentelen megfertöztetése miatt, ’s a’népet zendülésre ’s boszura bujtogatá. Azonban Kassan bey hiv katonái eloszlaták a’ zugó sokaságot ’s a’mecset minden veszély nélkül jön meglátogatva. Ezután a’ hg a’ kormányzónál reggelizett ’s Jeruzalemböl Bethlehembe, Naplusba, Nazarethbe folytató útját, megnézé a’ holt tengert, Jordán partjait, ’s a’ többi bibliai nevezetes!) helyeket. A’ felsőség mindenfelé ünnepi tisztelkedéssel fogadá. A király Versailles város tanácsának azon biztosítást ad, hogy ezentúl az udvar nyaratszaka nem csakVeuillyben és Saint Cloudban fog mulatni, hanem Versailles-ban is. — Azon biztosság, mellynek arról kelle tudósítást tennie, valljon a’ gályarabságra elítélteknek büntetési helyökre vitel módjok az úgy nevezett ’s ismeretes láncz által eszközöltessék e, mint eddig, vagy sem tagadó tudósítást adott be. Az elvitelnek ezentúl zárt Omnibusokban kell megtörténnie, mellyekben a’ foglyokat lebékázott kezekkel őrizzék. iVlindenik bagnonak (gályarabhely, van illyen Rochefortban, Brestben, ’s Toulonban) ezentúl saját kerülete mellyböl veendi a’ kényszerűtért munkára elítélteket. — A’ követkamra statistikája, tagjai értelmére nézve, következő: doctrinaire 60, jobb centrum 40, Jacqueminot-nuance-i 70; ministeri befolyás alatt álló tisztviselő 30; tehát 200 bizonyos szavazás a’ ministerium részire. Az ellenzék pedig illy tagokból áll; 30 legszélső baloldali (ide tartozik Dupont de l’Eure , Garnier Pages ’s a’t.) ; dynastia-pártoló, vagy nem republicanus baloldal 50 (ide való Odillon Barrot, Mauguin sa’ t); tierspárti 80 ; Gamneron-nuance-i, melly elhatárzottan a’ ministerium ellen szegül, 30; mindössze tehát 190 ellenző. Ezeken kivül van még 21 legitimista szavazat, kiktől függ jelenleg a’ dolgok eldöntése, a’ mint t. i. egyik vagy másik fél részire hajladoznak. Azon 16,454 katonatiszt közül, kik jelenleg a’ franczia hadseregnél szolgálnak, csak 4 van még a’ köztársaság, 386 a’ császárság, 2,755 a’ restauratio idejéből; a’ többi 13,309 Bajos Fülöp alatt nyerte tisztségét. Az Oest. Beole, a’ franczia lapok azon vitájára, hogy több külföldi követ a’ párisi udvarnál , Károly elhunytéra gyászt öltött, közli heveit divatszokását a’diplomatái gyász viseletnek ’s e’ tekintetben helyes elveket fejt ki. Azt mondja t. i. hogy a’ diplomatái testre ’s követekre nézve kettős gyász szokott létezni , egyik a’ kötelességi , másik a’ tiszteleti. Az első azon udvar szerint viseltetik, mellynek képviselője az illető követ; másik azon udvar szerint, hol megbízottul ’s képviselőül mulat a’ követ. A’ követségekre nézve tehát a’ gyászviseletben sem önkény sem politika nem uralkodik , hanem a’ fölemlitett kettős divatú szabály. — A’ Moniteur dec. Térül a’ néhány nap előtt elhíresztelt kedvetlen afrikai tudósításokra nézve következő czikkelyt közöl: „A hírlapok folyvást kételgenek a’ constantinei szállitvány had erejéről. Mi jobban nem felelhetünk mind erre, mint ha afrikai őrségünk főkormányzója sürgönyét közré tesszük, mellyet a’ kormány tegnapelőtt kapott. Látni fogják ebből, hogy Clauzel marsal nem csak elégtelennek nem tartja parancsa alatti sergét, hanem inkább könnyű ’s rövid idő múlva győzedelemben is bízik. „Hona nov. 13án. Clauzel marsai a’ hadministerhez. A’ constantinei szállitvány-hadat képező sergek dec. 10 és 15. közt fognak Bonéba, ’s január je előtt vagy felé Algierba visszatérni. Mié’ pillantásban indulunk. Bigny tábornok három nap óta Guelmában van már. A’ törzsökök újra hódolnak. Guelma és Bona közt semmi kedvetlenség sem történt seregünknek az elsőbb városban tartózkodása óta. A’ tábornok osztálya ma estve érend oda. Ahmed bey Constantineben van. Sürgető felszólítása daczára is vonakodnak a’ távolabb törzsökök hozzá állani; megeshetik, hogy kardesapés nélkül jutunk Constantinebe; ez czélja titkos intézkedésseinek kilencz hónap óta; ’s reményiem is azt elérhetni. A’ tunisi bey megígérte, hogy csak azon esetben fogja elfogadni, ha mint szökevény fog nála menedéket keresni; de teljességgel nem, ha még nekünk ártható karban lenne.—A’Moniteurben szintazon napról meg ezt is olvashatni: „ Erről szóló levelek Guelmából jelentik , hogy a’ szállítvány-had e’ napon egyesült ottan , hogy a’ sereg 16án Basel-Abbach felé a' Seyhouse folyam mindkét oldalán megindul, és pedig az lső és 2ik osztály a’ jobb oldalon Bigny tábornok parancsi alatt; a’ 3ik és 4ik pedig a’ balon. — folyvást ul meg uj törzsökök hódolását jelentik; mindeddig még csak nyomára sem akadtunk ellenségnek.“ — AMERIKA. Braziliai hir szerint II Pedro fiatal császár, 1 esztendős, a’ portugáli királyné testvére, következő évben meg fogna koronáztatni , ’s az ezen ünnepélyre megrendelt diszkocsi, melly Londonban már munkában van, 10 ezer fontba kerülne. — Következő azon tudósítás, melly olly igen szomorúan írja le Brazília belső állapotját: Rio Janeiro oct. 20. Brazília politikai látköre ismét borulni kezd. Nem csak Feijo atya, a’ kormányzó, kit az ország annak idejében megváltó gyanánt üdvözle, ’s ki a’ három fejű kormányság által okozott sebet vala megyógyítandó , de még a’ folyó év májusoka óta egybegyült cortes sem valósítá a’ bennük helyzeti bizodalmát, ’s a’ nép inkább sóhajtozik, mint valaha. Brazília igen szegény az intéző hathatós szellemekben , mert mindannyi forrongásiban egy férfi sem találkozott, ki képes lett volna az elhagyott kormányt hatalmasan megragadni, ’s az országot boldogítani; pedig minthogy a’ népből a’ szabadság szeszélye már kigőzölt , illy szellem nem nagy akadályra talált volna. A’ brazíliait pillantásai néma fájdalommal fordulnak túl az Ó ezeánon, a portói megsiratott hős sírhatma felé, kit ellenséges sors korán ragadott el a’ földrül. Csak későn ismerik el az emberek, hogy valamelly nagy birodalom szerencsés kormányzására többet szükség tanulni, ’s hogy arra világ-és emberismeret kivántatik. Ha e’ fölött az ember még a’ kormányzó helyzetét is meggondolja , ki talán saját jó akaratja mellett is a felső és alsó tisztviselők romlottsága miatt egy oldalról sem számolhat segélyre, a’ dolgok mostani helyzetét könnyen megfoghatja. Ennek azön következése, hogy a’ hírlapok a’ ministereket részint méltán, részint méltatlanul, igen fanyar szigorúsággal megtámadták. Ezek közt legolvasottabb lap volt az „April 7dike“ nevű, melly több terhes vád miatt hoszabb ideig nem jelent meg, mig ismét fölébredt, ’s akaratlan halálos álmát újra leghevesb ellenzéssel váltotta föl. E’ hírlap ellenzésbe azonban újabb időben két esemény adott főleg okot ’s anyagot. Egyik a’ status-kincstárból majd egy millió forint elrablása , másik a’ kincstár-épületben megfoghatlan módra támadt gyuladás. Az említett lopás vasárnap történt, mellyre ünnep következett, mert kedden az ajtókat ’s pénztárakat feltörve találták , ’s a’ hivatalos hirdetés szerint 500 conto de reis el vala lopva, melly csak imént érkezett Angliából, ’s nagy részben már aláírással is mindenképen ellátott, papiros-pénzbül állott. A’kormány, hogy e’ szerencsétlen történet káros következésit elhárítsa, olly rendszabályokhoz nyúlt, mellyek czéliránytalansága ismét csak a’ nemzetre háramlott; például az elorzott számokat keleten kivül tette’s börtönnel fenyegető mindazt, kinél azok találtatni fognának. Azonban tudták, hogy e’ számok közül több már e’ lopás kihirdetése előtt forgásban volt, ’h igy azon ártatlan, kinek kezébe illy szám véletlenül jőve, nem csak teljesen elveszté annak értékét, hanem még börtönbe is vetteték. Az utólsó nem kétlett körülmény,’s ez, valamint az is, hogy az épületben levő fő őrség daczára is mind e’ mai napig a’ tolvajok nyomába nem tudtak jutni még, azon hiedelemre birá a’ közönséget, hogy e’ gonosztettet olly valaki követé el, ki a’ ház belsőjét jól ismerő. Szintúgy van a’ dolog a’ gyuladással is, melyröl az „April 7 dike“ nevű lap érdekes czikket közlött. A’ czikkelyt következőkben adjuk, hogy fogalmat szerezzünk magunknak ezen legolvasottabb ’s legkedveltebb brazíliai lap nyelvéről ’s tolláról. Vasárnap f. helén tűz támadt a’ kincstár-épület pénzverési oldalán. Már délután 3g szokatlan sok füst omlott ki az öntés egyik kéményén, de csak 4-kor ütöttek tűzlármát. Szegény Rio Janeiro! Csak ez hiányzott még egyéb szenvedéseidhez! Mondják, gondatlanság volt a’ gyuladás oka. Gondatlanság, és mindig gondatlanság ! Az árvapénztár feltöretik ’s kiraboltatik. Az őrök gondatlansága! Ünnepek előestvéjén tolvajok maradnak a’ kincstári épületekbens lopnak. Isten tudja mennyit! — Gondatlanság! —• Az ellopott papiros-pénzből számos forgásba tétetik a’nélkül, hogy a’ tolvajok nyomába jönének. Gondatlanság! Gyuladás támad a’ statuskincstári épületben szombat estén. Gondatlanság! Mi hiányzik még, Nagy Isten ! hogy gondatlanságból a’cupine féreg a’boldogtalan papiros-pénítbe essék, ’s azt egészen föleméssze. Mennyi komoly fontolásra méltó körülmény fordult elő ez alkalommal, ’s ejté ezen város jó lakosit aggódásba ’s rettegésbe! Waldetare ur, a’ pénzverés igazgatója , volt az első tisztviselő , ki a’ kincstárban megjelent, noha messze utczában lakik, ’s a’ pénzügy és hadminister urak , kik majd szemközt laknak az égő épülettel, csupán akkor jelentek meg, midőn már egy rakás nép tódult a’ szerencsétlenség helyére! — A’ ministerke (Lima, a’ hadminister) frakkban ’, egy sétabotocskával ledérkedett ide ’s tova, mintha semmiségével akarna kérkedni. — Pantoja ur , (az igazságminister) lóháton jelent meg, ’s az épület körül nyargalászott, hogy igy a’ tűz nézetét mintegy minden oldalról szemlélhesse, ’s mind saját, mint állatkája ügyességét láttathassa. Matiel ur, (tengerész-minister) a’ fegyvergyárban egyre másra kiáltozott: a milly gondatlanság! milly szerencsétlenség ! Rascimentour (pénzügyminister) a’ helyett, hogy a’ kincstárban lett ’s a’ szükséges rendszabályokat megtette volna , hogy a’ status levéltárai ’s lététei (depositumai) valamint a’ magányosakéi illő bátorságba helyeztessenek, czélszerűbbnek ítélte az utczán kiáltozni , ’s a’ vizhordó négerek parancsnoki szerepét saját magas személyében viselni. — ’S miben állottak tehát azon gondoskodási rendszabályok? Ase, Isten irgalmazzon! Ha Meury ur (franczia erőművész) ’s a’ házában alkalmazottak fecskendőjikkel nem dolgoztak volna; ha a’ munkás Valdetarour rögtön nem gondoskodott volna arról, hogy a’ pénzverési munkásokkal a’ tűz tovább terjedését meggátolja, ha az öböl közepében horgonyzó „Heroine“ franczia corvette legénysége segítségre nem sietett volna, melly 7 órakor érkezett, valamint a’ „Principe Imperial“ saját fregátunk ’s „Dublin“ angol fregát, mellyek később érkeztek , ’s a’ franczia corvette embereivel egyesülten rend és fenyítékkel dolgoztak, ’s a’ tüz-eloltást főleg eszközlék, — a’ Thesauro Nációnál szép épülete most hamvaiban