Jelenkor, 1836. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)

1836-12-21 / 102. szám

411 török kormányzó nem csekély számú lovassággal a’ ramzai után elibe ment; a’ város utczáin az egész katonaság tisztelkedve üdvözlé, ’s a’ Jeruzalemben lakó keresztyének mindnyájan az utczákra to­longtak. A’ hg. egy keresztyén zárdában vévé lakását, ’s megen­­gedék neki, a’ mi eddig keresztyénnek soha sem engedtetett meg, hogy t. i. a’ hires omar-mecsetbe léphessen. A’ keresztyének e’ miatt igen nagy aggodalomba estek ’s félteni kezdek a’ hg. életét, kivált midőn egy vakbuzgó muzelman zajos lármát ütött a’ leg­szentebbnek illy istentelen megfertöztetése miatt, ’s a’népet zen­dülésre ’s boszura bujtogatá. Azonban K­assan bey hiv katonái el­­oszlaták a’ zugó sokaságot ’s a’mecset minden veszély nélkül jön meglátogatva. Ezután a’ hg a’ kormányzónál reggelizett ’s Jeru­­zalemböl Bethlehembe, Naplusba, N­azarethbe folytató útját, meg­nézé a’ holt tengert, Jordán partjait, ’s a’ többi bibliai nevezetes!) helyeket. A’ felsőség mindenfelé ünnepi tisztelkedéssel fogadá. A­ király Versailles város tanácsának azon biztosítást ad, hogy ezentúl az udvar nyaratszaka nem csak­­Veuillyben és Saint Cloudban fog mulatni, hanem Versailles-ban is. — Azon biztos­ság, m­ellynek arról kelle tudósítást tennie, valljon a’ gályarab­ságra elítélteknek büntetési helyökre vitel módjok az úgy nevezett ’s ismeretes láncz által eszközöltessék e, mint eddig, vagy sem tagadó tudósítást adott be. Az elvitelnek ezentúl zárt Omnibu­­sokban kell megtörténnie, mellyekben a’ foglyokat lebékázott kezekkel őrizzék. iVlindenik bagnonak (gályarabhely, van illyen Rochefortban, Brestben, ’s Toulonban) ezentúl saját kerülete mellyböl veendi a’ kényszerűtért munkára elítélteket. — A’ követkamra statistikája, tagjai értelmére nézve, kö­vetkező: doctrinaire 60, jobb centrum 40, Jacqueminot-nuan­­ce-i 70; ministeri befolyás alatt álló tisztviselő 30; tehát 200 bizonyos szavazás a’ ministerium részire. Az ellenzék pedig illy tagokból áll; 30 legszélső baloldali (ide tartozik Dupont de l’Eu­re , Garnier Pages ’s a’t.) ; dynastia-pártoló, vagy nem republica­­nus baloldal 50 (ide való Odillon Barrot, Mauguin sa’ t); tiers­­párti 80 ; Gamneron-nuance-i, melly elhatárzottan a’ ministerium ellen szegül, 30; mindössze tehát 190 ellenző. Ezeken kivül van még 21 legitimista szavazat, kiktől függ jelenleg a’ dolgok eldöntése, a’ mint t. i. egyik vagy másik fél részire hajladoznak. Azon 16,454 katonatiszt közül, kik jelenleg a’ franczia hadseregnél szolgálnak, csak 4 van még a’ köztársaság, 386 a’ császárság, 2,755 a’ restauratio idejéből; a’ többi 13,309 Bajos Fülöp alatt nyerte tisztségét. Az Oest. Beole, a’ franczia lapok azon vitájára, hogy több külföldi követ a’ párisi udvarnál , Károly elhunytéra gyászt öl­tött, közli heveit divat­­­szokását a’diplomatái gyász­ viseletnek ’s e’ tekintetben helyes elveket fejt ki. Azt mondja t. i. hogy a’ diplo­matái testre ’s követekre nézve kettős gyász szokott létezni , e­­gyik a’ kötelességi , másik a’ tiszteleti. Az első azon udvar szerint viseltetik, mellynek képviselője az illető követ; másik azon ud­var szerint, hol megbízottul ’s képviselőül mulat a’ követ. A’ kö­vetségekre nézve tehát a’ gyászviseletben sem önkény sem po­litika nem uralkodik , hanem a’ fölem­litett kettős divatú szabály. — A’ Moniteur dec. Térül a’ néhány nap előtt elhíresztelt kedvetlen afrikai tudósításokra nézve következő czikkelyt közöl: „A­ hírlapok folyvást kételgenek a’ constantinei szállitvány­ had erejéről. Mi jobban nem felelhetünk mind erre, mint ha afrikai őrségünk főkormányzója sürgönyét közré tesszük, mellyet a’ kormány tegnapelőtt kapott. Látni fogják ebből, hogy Clauzel marsal nem csak elégtelennek nem tartja parancsa alatti sergét, hanem inkább könnyű ’s rövid idő múlva győzedelemben is bízik. „Hona nov. 13án. Clauzel marsai a’ hadministerhez. A’ constanti­nei szállitvány-hadat képező sergek dec. 10 és 15. közt fog­nak Bonéba, ’s január­­ je előtt vagy felé Algierba visszatérni. Mié’ pillantásban indulunk. Bigny tábornok három nap óta Guel­­mában van már. A’ törzsökök újra hódolnak. Guelm­a és Bona közt semmi kedvetlenség sem történt seregünknek az elsőbb város­ban tartózkodása óta. A’ tábornok osztálya ma est­ve ér­end oda. Ahmed bey Constantineben van. Sürgető felszólítása daczára is vonakodnak a’ távolabb törzsökök hozzá állani; megeshetik, hogy kardesapés nélkül jutunk Constantinebe; ez czélja titkos intéz­kedésseinek kilencz hónap óta; ’s reményiem is azt elérhetni. A’ tunisi bey megígérte, hogy csak azon esetben fogja elfogadni, ha mint szökevény fog nála menedéket keresni; de teljességgel nem, ha m­ég nekünk ártható karban lenne.—A’Moniteurben szintazon nap­ról meg ezt is olvashatni: „ E­rről szóló levelek Guelmából je­lentik , hogy a’ szállítvány-had e’ napon egyesült ottan , hogy a’ sereg 16án Basel-Abbach felé a' Seyhouse folyam mindkét ol­dalán megindul, és pedig az lső és 2ik osztály a’ jobb oldalon Bigny tábornok parancsi alatt; a’ 3ik és 4ik pedig a’ balon. — folyvást ul meg uj törzsökök hódolását jelentik; mindeddig még csak nyomára sem akadtunk ellenségnek.“ — A­M­ERIK­A. Braziliai hir szerint II Pedro fiatal császár, 1­­ esztendős, a’ portugáli királyné testvére, következő évben meg fogna koro­náztatni , ’s az ezen ünnepélyre megrendelt diszkocsi, melly Londonban már munkában van, 10 ezer fontba kerülne. — Következő azon tudósítás, melly olly igen szomorúan írja le Brazília belső állapotját: Rio Janeiro oct. 20. Brazília politikai látköre ismét borulni kezd. Nem csak Feijo atya, a’ kormányzó, kit az ország annak idejében megváltó gyanánt üdvözle, ’s ki a’ három fejű kormányság által okozott sebet vala megyógyítandó , de még a’ folyó év május­oka óta egybegyült cortes sem valósí­tá a’ bennük helyzeti bizodalmát, ’s a’ nép inkább sóhajtozik, mint valaha. Brazília igen szegény az intéző hathatós szellemekben , mert mindannyi forrongásiban egy férfi sem találkozott, ki képes lett volna az elhagyott kormányt hatalmasan megragadni, ’s az országot boldogítani; pedig minthogy a’ népből a’ szabadság sze­szélye már kigőzölt , illy szellem nem nagy akadályra talált vol­na. A’ brazíliait pillantásai néma fájdalommal fordulnak túl az Ó­ ezeánon, a­ portói megsiratott hős sírhatm­a felé, kit ellenséges sors korán ragadott el a’ földrül. Csak későn ismerik el az em­berek, hogy valamelly nagy birodalom szerencsés kormányzására többet szükség tanulni, ’s hogy arra világ-és emberismeret ki­­vántatik. Ha e’ fölött az ember még a’ kormányzó helyzetét is meggondolja , ki talán saját jó akaratja mellett is a felső és al­só tisztviselők romlottsága miatt egy oldalról sem számolhat se­gélyre, a’ dolgok mostani helyzetét könnyen megfoghatja. Ennek az­­ön következése, hogy a’ hírlapok a’ ministereket részint mél­tán, részint méltatlanul, igen fanyar szigorúsággal megtámadták. Ezek közt legolvasottabb lap volt az­ „April 7dike“ nevű, melly több terhes vád miatt hoszabb ideig nem jelent meg, m­ig ismét fölébredt, ’s akaratlan halálos álmát újra leghevesb ellenzéssel váltotta föl. E’ hírlap ellenzésbe azonban újabb időben két ese­mény adott főleg okot ’s anyagot. Egyik a’ status-kincstárból majd egy millió forint elrablása , másik a’ kincstár-épületben megfog­­hatlan módra támadt gyuladás. Az említett lopás vasárnap történt, mellyre ünnep következett, mert kedden az ajtókat ’s pénztára­kat feltörve találták , ’s a’ hivatalos hirdetés szerint 500 conto de reis el vala lopva, melly csak imént érkezett Angliából, ’s nagy részben már aláírással is mindenképen ellátott, papiros-pénzbül állott. A’kormány, hogy e’ szerencsétlen történet káros követke­­zésit elhárítsa, olly rendszabályokhoz nyúlt, mellyek czélirányta­­lansága ismét csak a’ nemzetre háramlott; például az elorzott szá­mokat keleten kivül tette’s börtönnel fenyegető mindazt, kinél azok találtatni fognának. Azonban tudták, hogy e’ számok közül több már e’ lopás kihirdetése előtt forgásban volt, ’h igy azon ártatlan, kinek kezébe illy szám véletlenül jőve, nem csak tel­jesen elveszté annak értékét, hanem még börtönbe is vetteték. Az utólsó nem kétlett körülmény,’s ez, valamint az is, hogy az épü­letben levő fő őrség daczára is mind e’ mai napig a’ tolvajok nyo­mába nem tudtak jutni még, azon hiedelemre birá a’ közönséget, hogy e’ gonosztettet olly valaki követé el, ki a’ ház belsőjét jól ismerő. Szintúgy van a’ dolog a’ gyuladással is, melyröl az „April 7 dike“ nevű lap érdekes czikket közlött. A’ czikkelyt követ­kezőkben adjuk, hogy fogalmat szerezzünk magunknak ezen leg­olvasottabb ’s legkedveltebb brazíliai lap nyelvéről ’s tolláról. Va­sárnap f. he­lén tűz támadt a’ kincstár-épület pénzverési oldalán. Már délután 3g szokatlan sok füst omlott ki az öntés egyik ké­ményén, de csak 4-kor ütöttek tűzlármát. Szegény Rio Janeiro! Csak ez hi­ányzott még egyéb szenvedéseidhez! Mondják, gon­datlanság volt a’ gyuladás oka. Gondatlanság, és mindig gondat­lanság ! Az árvapénztár feltöretik ’s kiraboltatik. Az őrök gon­datlansága! Ünnepek előestvéjén tolvajok maradnak a’ kincstári é­­pületekben­­s lopnak. Isten tudja mennyit! — Gondatlanság! —• A­z ellopott papiros-pénzből számos forgásba tétetik a’nélkül, hogy a’ tolvajok nyomába jönének. Gondatlanság! Gyuladás támad a’ statuskincstári épületben szombat estén. Gondatlanság! Mi hi­ányzik még, Nagy Isten ! hogy gondatlanságból a’cupine féreg a’boldogta­lan papiros-pénítbe essék, ’s azt egészen föleméssze. Mennyi komoly fontolásra méltó körülmény fordult elő ez alkalommal, ’s ejté ezen város jó lakosit aggódásba ’s rettegésbe! Waldetare ur, a’ pénz­verés igazgatója , volt az első tisztviselő , ki a’ kincstárban meg­jelent, noha messze utczában lakik, ’s a’ pénzügy és hadminister urak , kik majd szemközt laknak az égő épülettel, csupán akkor jelentek meg, midőn már egy rakás nép tódult a’ szerencsétlen­ség helyére! — A’ ministerke (Lima, a’ hadminister) frakkban ’, egy sétabotocskával ledérkedett ide ’s tova, mintha semmiségével akarna kérkedni. — Pantoja ur , (az igazságminister) lóháton je­lent meg, ’s az épület körül nyargalászott, hogy igy a’ tűz nézetét mintegy minden oldalról szemlélhesse, ’s mind saját, mint állatkája ü­­gyességét láttathassa. Matiel ur, (tengerész-minister) a’ fegyver­gyárban egyre másra kiáltozott: a­­ milly gondatlanság! milly szerencsétlenség ! Rascimento­ur (pénzügyminister) a’ helyett, hogy a’ kincstárban lett ’s a’ szükséges rendszabályokat megtette vol­na , hogy a’ status levéltárai ’s lététei (depositumai) valamint a’ magányosakéi illő bátorságba helyeztessenek, czélszerűbbnek ítélte az utczán kiáltozni , ’s a’ vizhordó négerek parancsnoki szerepét saját magas személyében viselni. — ’S miben állottak tehát azon gondoskodási rendszabályok? Ase, Isten irgalmazzon! Ha Meury ur (franczia erőművész) ’s a’ házában alkalmazottak fecs­­kendőjikkel nem dolgoztak volna; ha a’ munkás Valdetaro­ur rögtön nem gondoskodott volna arról, hogy a’ pénzverési mun­kásokkal a’ tűz tovább terjedését meggátolja, ha az öböl köze­pében horgonyzó „Heroine“ franczia corvette legénysége segít­ségre nem sietett volna, melly 7 órakor érkezett, valamint a’ „Principe Imperial“ saját fregátunk ’s „Dublin“ angol fregát, mel­lyek később érkeztek , ’s a’ franczia corvette embereivel egyesül­ten rend és fenyítékkel dolgoztak, ’s a’ tüz-eloltást főleg esz­közlék, — a’ Thesauro Nációnál szép épülete most hamvaiban

Next