Jelenkor, 1836. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)

1836-07-30 / 61. szám

A’ Morning-Chronicle Cordova ellen igen éles czikkelyt kö­zöl. „Spanyolországból — úgymond — panasznál egyebet nem hal­lunk ezen fővezér tehetlenségéről. Úgy látszik, hogy a­ hadnak valamelly sebes­ségét szakasztani nem szándéka. Ő néhány hibát követett el, mellyek nem származhattak katonai tehetetlenségből, ’s e’ miatt aligha maga nem kívánja a’ háborút hosszadalmasítni, s addig fentartani, míg a’ praetendens és a’ constitutionalis felekezet közt valamelly egyezkedés nem történik. Okaink vannak hinni, hogy a’ II. Carlos fia és a’ királyné közti házasság tervét Cordova is pártolja, ’s ennek kimenetelét az által véli könnyithetőnek, hogy a’ prae­tendens tábora meggyőzhetésének nehézségeit szaporítja. Alkalmas e illy ember a’ kir. tábor vezérletére? Fogja e igazolhatni magát Islu­­riz, hogy Cordovát munkátlan vezérségében meghagyja ? Ha tehetet­lenségből m­unkállan, fo­sztassék meg hivatalától; ha fensejlett indító­­okokból az, akkor haladék nélkül vonassék kérdőre. A’ madridi kormánynak is értenie kell már, hogy ha Cordova nunkátlan ve­­zérségét folyton megtartja , a’ királyné ügyei veszélyre jutnak. — Azt hiszi e Isturiz, hogy a’ britt hajósereg, vagy a’ franczia-por­­tugáli tábor az ország belsejében munkálkodni fog, m­ig a’ nemzet saját seregei tehetetlenül veszteglenek A­storia előtt? 11­ly körülmé­nyekben egy ledol­go­zásról szólni ellenmondás.“ Madridból jul­­őkén költ tudósítás szerint (Messager) alig írhatni le azon mészárlatokat, mellyek Tortosa városában Catalo­­niában történtek. A’ felekezetek dühe et boldogtalan tartományban olly nagy fokra hágott, hogy a’ leghallatlanabb kicsapongások is, mellyeket egyik vagy másik fél követ el, a’ legnagyobb hidegvé­­rűséggel fogadtatnak. Ma jelentik, hogy ezen város lakosai, Ouilez pártoskodásán ’s egyéb vétségeken magokat megboszulandók, mind­azokat sorra gyilkolák, kik nem ragadtak a’ szabadság védelmére fegyvert. Mint mondják, még az asszonyokat, aggastyánokat ’s gyermekeket sem kímélték. A’ carlositák semmi alkalmat sem nul­lasának el az üldözésre. Alsó Arragonia és Valencia a’ legbor­zasztóbb kicsapongások mezeje. A’ Fuenterrabia ellen indult hadszállitás balul ütött ki. A’ rhare (Bayonnebol) egy szemtanúnak következő tudósítását adja : ,,11 kén reggeli 5 órakor Evans és Jaureguy 11 osztállyal, mind-­i­ssze 6— 7000 fővel s 4 álgyuval indultak ki Passagesból. 7­­óra­kor Fisquibel hegycsúcson települtek meg Fuenterrabiával szemközt. A’ carlosiak 3 osztállyal, 30 lovassal s 4 álgyúval az iruni ország után,Fuenterrabiában ’s e helység és Irun közötti falak mögött vol­tak elsánczolva. 8 órakor mind a’ két rész elkezdé a’ tüzelést, 9 órakor az 6 gőzhajóból s 12 trincadurból álló hajósereg lord May és Ribera ad­­miralok vezérlete mellett a’ Ridassoába evezett, és szórá a’ tüzet Fuenterrabiára. Az angol-spanyolok a’ hegyről levonulván, a’ car­­losiakat Irun felé riasztók ’s a’ kapuczinus kolostort Fuenterrabiá­­ban elfoglalók ; mind a’ két rész távolrul lődözgetett, de sikeretlenül. A’ hajók ismétleni kezdek az ostromot Fuenterrabia ellen,’s azt há­rom részen meg is gyújtották, de a’ carlosiak folyvást a’ városban tartózkodtak. Mintegy 3. órakor a’ carlosiak segttséget látszottak nyerni, mire viszont ők kezdék el a’ megtámadást s egy álgyút szögezének a’ kapuczinus kolostorra. Ezen puskázás élénkebb jön. Az angolok lassanként elhagyogaták a’ hidat, ’s a’ carlosiak által megtámadt klastromot. Nyilván lehete látni, miképen a’ car­­losi láncsások, sőt a’tisztek is, az angoloktól hátrahagyott sebeseket sorra agyon szurdalák. Tizenegy rabláson kapott angolt rögtön a­­gyon lőttek. — Esti 6 órakor az angolok ismét reggeli helyökre takarodtak ’s a’ carlosiak nyomban követeki őket; de Jaureguy el­lenállván , alkonyaikor ezek is visszatértek tanyáikra. I­dén reggeli 6 órakor az angol-spanyolok egészen eltűntek. Gomez carlosi gén­ hadmenetéről a’ Phare így szól: „San­­tanderböl­yén indult levelek szerint Gomez 4000 emberrel Astorián, a’ tengermelléktől mindig csekély távolságra haladva, keresztül vo­nulván, jelenleg már Galíciába hatott. Espartero gén. 18 osztályával nem érhető el, mert Gomez mindig legalább is 3 órával járt előtte.— A’ Carlos szolgálatában álló portugáli osztálynak Raimondo Jose Pinheiro a’ portugáli határ népeihez felszólítást bocsátott jun. 22 én, hogy az ő példáját követvén, Carlos ügye hívei sorába álljanak. Gomez minden nyomozás alul kisurrant, mond a’ Jour, des J­ébats,’s 4000 emberrel nyomult Galíciába, miután egész Astori­án keresztül ment a’ nélkül, hogy valaki hozzá hajlott volna. San­­tanderből 9kén indult levelek ezt bizonyosnak említik. Cordova, az Ebro partján Haro közelében állva vesztegel. Bernelle gen. sem mozdul. •— A’ Sentinelle des Pyrénées szerint Villareal, a’ carlo­si főparancsnok, Puenta la Reyna ellen látszik ostromra készülni, mivel álgyait e’ hely felé indította, egyszersmind Estella őrségét két osztállyal szaporította. A’ franczia déli határokról jelentik: „A’ Figueras körül tör­tént dolgokról közelebbi tudósítások még nem érkeztek. 11 kén este tánczolt a' nép a’ sétatéren, mialatt a’ megöletett Tena osztályno­­kot minden gyászkiséret nélkül temették. A’ nemzeti őrség’ osz­tályvezére azonban, kit a’ nép parancsnoknak nevezett ki, képes lön a’ rendetlenségek ismétlését megakadályozni. A’ Mémorial Bordelais a’ spanyol ügyek’ helyzetéröl így ír: „Semmi sem nehezebb, mint a’ határi tudósitásokból a’ valót kiszemelni. Annyi bizonyosnak látszik, hogy Cordova hosszas távol­léte, munkátlansága, 's a’ királyné féle generálok feletti főigazga­tás hi­ánya, végre az idegen és angol sereg és christinók közti vetélke­dés a’ praetendensnek időt s alkalmat nyújtanak lépései körét ter­jedtebbé ’s álláspontit biztosakká tehetni, illy helyzetben sinyle­nek a’ polgári háború által kipusztitott tartományok. ’S mi törté­nik javíttatásukra? Semmi! A’ keblek zendülési lázba estek, úgy hogy egészen személyes kérdésekre vannak irányozva. Isturiz részén vagy ? Mendizabalt pártolod? Ez a­ közbeszéd fontos tárgya, mi körül azután a’ politikai házalók igen nagy szerepet játszanak, midőn a’ választókat felbőszíteni ’s részükre vonni törekszenek, azon vá­lasztókat, kik úgy szólván csak hevenyében hozattak létre olly tör­vény által, melly csak fél erősítést nyert. — Boldogtalanok ti! nem ,érzitek mi az, a’ mi leginkább nyom? Kincstártok üres , hiteitek haldoklásban vonaglik, gondoljatok kérlek arra és miniszereitekre, kik nem tudják, hogyan kerülhessék el a’hiány (deficit) ’s a’ tönk (banquerotte) örvényét, gondoljatok azon zagyvalékra, mellyet ti még kormánynak neveztek, ’s a’ polgári háborúra, melly főváro­sitokat fenyegeti. — De szavunk alkalmasint meghallgatás nélkül fog elhangzani. —A­MERIKA. Az egyesült státusok képviselő házában azon beszédben, mel­­lyet Quincy Adams úr az indiánok által elűzött georgiai és alaba­­mai lakosok támogatása ügyében mondott, többek közt szemére­­hányta mind Georgiának, mind Alabamának, hogy ők a’nemzeti szer­ződéseket , mellyeket a’ congresses az indiánokkal kötött, lábbal tiprották, megsemmítették, s az ország közkormánya végzésit fél­revetették az által, hogy az evangélium hirdetőjit börtönbe csu­­katták. E’ statusok politikája oda czélra, hogy az indiánok egé­szen irtassanak ki , ’s e’ politikai rendszer a’ mostani végrehajtó hatalomtól kezdett elsőben támogattatni. Az előbbi végrehajtó ha­talmak azon voltak, hogy az indiánokat földművelő népekké ala­kítsák. E’ végre minden rendszabályaik e’ szellemben is voltak té­ve; t. i. polgárítani, ’s azon földhöz, mellyen éltek, lekötelezni va­­la szándék. Ez volt Washington és Jefferson ’s többek rendszere. E’ rendszer most félre vetteték, ’s a’ helyett az indiánoktól erősza­kosan vagy szerződések által elvétetik egyik tartomány a’ másik után, ’s ők más vidékekre utasíttatnak, nyugton azonban itt sem mara­dandók. Ehez képest az indiánok most kétségbeesve harczolnak szülőföldeikért. Mi magát az elűzött lakosoknak adandó támogatást illeti, azt ő is teljes mértékben megajánlja, minthogy az elköve­tett igaztalanság következésit ártatlanul szenvedik. A’ barna népség ellen folyvást növekszik a’ visszahatás, ’s rajta minden emberbarát kénytelen elszomorodni. A’ congressus két statust vett föl az unióba, mint tudjuk Michigant és Arcansast. Közülök Arcansas rabszolgás sta­tus, mellynek alkotmánya minden következő arcansasi congressus­­nak megtiltja a’ rabszolgaság-eltörlést. Az ellenzőfél a’ congressus­­ban sürgette, hogy mielőtt Arcansas fölvétetnék az egyesületbe, alkotmányának e’ záradéka törültessék el ; de ezen emberbaráti inditvány 25 órai heves vitatás után félrevettetett. Az éjszakame­­rikai egyesült birodalom most tehát 13 ollyan statusból áll, melly­­lyekben a rabszolgaság el van tiltva, ’s 13 ollyanból, hol a’rabszol­gaság törvényesen meg van engedve. — A’ texasiak még kemé­nyebbek mint a’ délszakiak az egyesült birodalomban, mert Texasban rabszolgát az urnák felszabadítania sem szabad a’ törvényhozó ha­talom különös engedelme nélkül, hanemha a’ respublicából ki akar­ná küldeni azt. — A’congressus egy olly törvényt vitatgat most, melly a’sajtó­­szabadságot korlátozza. Megtiltani t.i. a’posta-hivataloknak olly iratok szétküldezését, mellyekben a’ rabszolgaság ostromoltatik. E’törvény 2szok­ felolvasta iránt egyenlők valának a’ szavazatok, mihez képest van Buren alelnöknek kelle azt elhatározni, ’s ő a’ törvény­­szék­ olvasására szavazott, különben veszélyeztette volna a’ rabszolgás tar­tományok hajlandóságát é s elnökválasztáskori szavazatjokat. Előbb a’ papok is a’ rabszolgaság ellen buzgottak, most pedig védi azt a’ legszigorúbb presbyterianus is, sőt maga a’ presbyterianus egyház közgyűlésének elnöke is rabszolga-birtokos! Midőn nem rég Saint- Louisban Mackintosh szerecsent, ki két tisztviselőt ölt meg, a’ nép megégeté, igy nyilatkozott Lawles nevű biró a nagy jury e­­lőtt: e’ tettet nem büntethetni meg, mert a’ büntetés vagy igen ke­mény lenne, vagy igen szelíd, ’s általában úgymond , nemes ér­zés által liratott a’ nép illy bánásmódra. (Wiener Zeitung) A’ legújabb éjszakamerikai lapok, jun. likeig terjedő tu­­dósításokat közölnek a’ congressus végzeményeirül. Az elnök nem fogadta el a’ két háznak a’ congressus összejövetele ’s elhalasz­­tatása iránti végzését, minthogy a’ congressusnak csak a’ gyüleke­zés napját lehet meghatároznia, nem pedig az elhalasztásét is. Ezen állításának igazlására , a’ constitutionak némelly czikkeit idé­zi föl Jackson ’s azt jegyzi meg, hogy a’congressus elhalasztásnak kitűzése nem tartozhatik a' törvényhozási szabályok közé. Csak a­­zon esetben volna joga az elnöknek e’ kérdést eldönteni, ha a’ két ház egymással ellenkeznék; de akkor is csak az illető congres­­susra nézve. Egyébiránt minden congressus meghatározhatja önma­gára nézve az elhalasztási napot; de ezen határozatot, minden kö­vetkező congressusra nézve törvényül nem állapíthatja meg. Clay úr, ki a’ legközelebbi elnökválasztásra a’ kijelöltek sorában neveztetett, 30 évi politikai munkálkodása után, bolivari polgártársinak ellenunszolása mellett is, magányos életbe vonni vissza. Ő a’ Jackson­ elleni pártfők egyike volt, ’s a’ mostani kor­mányzással­­elegületlenség bírja e’ lépésre. TÖRÖKOR­SZÁ­G. Konstantinápoly jul. 6án. A’ szultán e’ pillanatban főleg a’ török védkatonaság (Landwehr) szerkesztésére fordítja figyelmét. Folyvást­ul meg új csapatok érkeznek, hogy fegyverben gyakor 247

Next