Jelenkor, 1836. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)

1836-11-30 / 96. szám

ki Francziaországban a’ respublicát kikiáltatá ? Szem előtt van a’ franczia zendülés, hogy tanúságul szolgáljon a’ nemzeteknek, ’s jelölje ki nekik a’ mélységhez vezető ösvényt. Azonban a’ biztos­ság a’ helyett, hogy a’ zendülésbül egységet, központosulást ’s önkormányzást tanulna, csupán hibáit ’s tévedésit akarja követni. Nem tudjuk, milly sors vár ezen országra ama’ férfiak ügyetlen­sége ’s balgasága mellett, kik azt kormányozzák. Mi azonban, mig a’ törvény engedendi, mindig az igazság és szabadság vé­delmében szólandunk. “ Bayonnebűl jött sürgönyök szerint a’ carlosiak nem csak megújították Bilbao elleni ostromukat, hanem f. he­lükön az e­­rősséggé változtatott San-Mamez klastromot is bevették ’s 300 föbül állott őrségét fogollyá tevék. ’S Espartero meg sem moz­dult helyéből­ hihetőleg az őt szemmel tartó Villarealtól félvén. Bilbao tehát, úgy látszik, szinte a’ carlosiak hatalmába kerülend, annyival inkább, minthogy Esparteronak némelly lapok szerinti mozgása nem egyéb volt palástolt visszavonulásnál; de különben is az ellenség nem csak minden szárazi ’s vizi közlekedést el­zárt, hanem még a’ Portugaletébe intézett telegraphot is lefog­lald. — Hodil mindegyre nyomában jár az Estremadura közepébe Caceresig nyomult Gomeznek, de még eddig nem tudta ’s kétség­kívül nem is akarta őt utólérni. Nem tud egyebet, mint panasz­kodni. Sarac-Jejobul legutolján küldött tudósításában is csupa kifakadások foglaltatnak Alaix ellen, ’s azt mondja, ha ez min­dent el nem ront vala ügyetlen menetével, ő most azonnal neki kezdhetne Gomez halálos üldözésének; egyszersmind pedig láb­beliket ’s pénzt kér, mert, mint ő kegyelm­essége nagy bölcsen állítja, ezek nélkül nem lehet háborúskodni. Gomezre nézve azt hiszi, hogy lemondott előbbi szándékáról, t. i. a’ Tájon átmenésrül, ha­nem a’ meridai hidat akarja elfoglalni, hogy Andalusián keresztül Manchába futhasson. Ö, úgymond, Traxillába igyekszik, hol a’ lázadók 12 ezer alafa kenyeret, húst ’s bort rendeltek meg; ’s ezt Hodil kémjeinek a’ város tisztviselősége mondotta ám! Látszik milly jeles kútfőből meríti tudomásit, ’s igy ismét könnyen meg­történhető, hogy vele Gomez bolondot járat. Egyébiránt e’ dol­gok folyamát Madridban is testig lelkig megunták már, ’s mint mondják a’ kormány elhatározó visszahivatását, ha bizonyos időig semmit nem teend ; ez esetben pedig nem fogja elkerülhetni a’ cortes elibe állittatást. Legújabb tudósítások szerint egész kényelemmel járta be Gomez Caceres vidékét, a’ nélkül, hogy őt a’ Truxilloból irt tudósitásiban lassangónak nevezte Hodil utolérte ’s megtámadta volna. Úgy látszik, a’ mondott vidékről Guadianán át Andalusiá­­ba szándékozik visszatérni Gomez, onnan Sevilla tartományát nyug­talanítandó, mellynek nemzetőrségét Espinosa ai­dalusiai főkapi­tány legközelebb olly reményben parancsolt szétoszlani, hogy Gomezt úgyis egészen tönkre juttatja Hodil. Alaix még minded­dig nem tudott kapcsolatba jutni Hodil seregével. Quiroga foly­vást rettentősködik Malagában, hol a­ hadi törvényszék szaka­datlanul munkás. Ilyesmire czéloz Hodil is Estremadurában, hol f. h.­őkén mindent ostromlábra állított,’s a’polgári hatóságokat is hadi törvényszék alá veté. A N G L I A. O’Connell nov.­lvén jelent meg neje halála óta az izlandi nemzeti egyesület ülésében, melly alkalommal hosszú beszédet tartott, mellyben többek közt mondotta, mikép őt a’ világ nem­ köti le többé, ’s ehez képest élte minden perczét ’s minden ben­ne lakó erőt hazája javára kiván fordítani. A’ múlt ülésben ugyan még kevéssel elégült volna meg; de most csak teljes igazságot fog elegendőnek nézni.­­• Az izlandi nemzeti egyesület utóbbi ülésében O’Connell beszéde következtében az izlandiak jelszava ezentúl: „Egyenlő­ség Angliával,“ vagy unió-felbontás. “ — Evans tábornok St. Sebastianból westminsteri választáji­­hoz levelet intéze, mellyben jelenti, hogy a’ legközelebbi parlla­­mentülés-megnyitáskor, tehát jövő év februárjában, minden bi­zonnyal megjelenend köztük , sőt talán , a’ szükség úgy hoz­ván magával, még annál előbb is. A’ tábornok azon meggyőződé­sét mondja, hogy d. Carlos ügye teljességgel reménynélküli, ’s a’ szabadelmü intézmények nyugalmas megállapítása Spanyolország­ban nem messze van. — A’ M. Chronicle megjegyzi erre: „Az alkotmányos tábornokok fonák viselete közepett, akár egymás­iránti féltékenységből, akár a’ szükséges tehetség ’s munkálkodá­st erő hi­ányából ered az, nem csekély vigasztalás, midőn látja az ember, hogy olly gondos katona, mint Evans tábornok, illy módon zálogítja el katonai hitelét arra, hogy a’ carlismus ügye Spanyolországban most reménynélkülibb , mint valaha. — A’ Globe szerint Vestal nevű britt hadihajó, mellynek ka­pitánya Jones, Grenada és Tabaco szigetek közt egy már rabszolgák­kal terhelt spanyol hajót fogott el, melly portugáli zászlót viselt kitűzve. A’ hajón 336 fekete, ezek közt 144 férfi, 23 asszony 109 kis gyermek, ’s 58 kis leány volt; kik szűk, szorult leve­gőjű, ’s 50 embert alig fogható helyre leven temetve, a’ legke­gyetlenebb kínokat szenvedék. Midőn börtönükből kiszabadultak ’s Grenada szigetén szabad levegőre vitetvén ideiglen a’ vámsze­dő’ gondjára bízattak , állapotjok minden leirhatáson túl szomorú volt. — Az angol kormányt méltán tisztelve dicsérhetni azon ne­mes gondjáért, minél fogvást az átkozott rabszolga-kereskedés elnyomatására mindent elkövet, é s ezért kész a’ spanyol és portugál kormányokkal összeütközésbe is jőni. Mivel jelenleg Portugália és Spanyolország jól átlátják, hogy függetlenségük biztosítása leginkább az angol kormány kezeiben van; reméllhetni, hogy Anglia e’ kedvező helyzetet használni fogja ezen emberiség-gya­­lázó ember-harácsolás eltörlesztésére ’s ez iránti saját törvényei­nek a’ félszigeten is divatba hozatalára. A’ lordmayor-napi ünnepi menet után nagy lakoma követ­kezett a’ városházban, mellyen a’ lordkanczellár, viscount Mel­bourne, Palmerston lord, az idegen követek, ’s ezek közt Mul­­vec Ismael Chan, az oudei király követe is, e’fölött számos jeles személy volt jelen. — Melbournet élénk kiáltással üdvözlök; de ő a’ rá köszöntött áldomásért hálálkodta közben, elmellőzött vala­­melly politikai húrt megpendíteni, ’s megjegyzé, mikép szeren­csét kívánhatni most a’hoz Londonban, hogy ez évben legalább ezen egy napon elnémul a’ mind inkább növekedő párt-elkeserülés a­­zon egyetértő öröm előtt, mellyet a’ világ első városa legfőbb tanácsszemélye üdvözlésén érez mindenki. — Hicardo pénzváltó­ház köz­hírré teszi a’ londoni hírlapok­ban , hogy Spanyolország pénzügyi állapotával ’s munkálatival nem foglalkozik többé.“ — FRANCZIAORSZÁG. A’ Moniteur nov. 13án következő czikkelyt közöl : „ A’ király parancsára Napoleon­ Lajos a’ strassburgi fogházból, hol fogva ült, elhozatott, hogy a’ status valamellyik hajóján az éjszak­amerikai egyesült statusokba vitessék át.“ — A’ jour­ des Dé­­bats szerint a’ hg utazása Parisból, hol nov.­lie és 12e közti éjjel ment keresztül, Lorient város felé tartott, (Morbihan megyében.) A’ Charte de 1830 lap szerint a’ strassburgi zendülés követke­zésében Nancyban is számos személy előidéztetett. — Már több nap előtt emlittetett, hogy a’ belga lobogó az orosz révekben most már elismertetik, ’s azokba bebocsáttatik; e’ dologról most a’ Paix lapnak azt írják Hangából, hogy Orosz és Francziaország közt szerződés köttetett, mellynek következtében Oroszország Bel­gium függetlenségét elismerte. —­ A’ ministeri hírlapok viselete a’ strassburgi zendülés alkalmával még inkább megerősíti azon hiedelmet, hogy a’ kormány többet tudott a’ zendülés kiütéséről, mint eleinte jónak látták megvallani. A’ Moniteur azt most vilá­gosan kimondja. — Nagyon beszélik , hogy a’ kabinet Nemours­iget Algier alkirályának szándékozik kinevezni azon esetben , ha a’ táborzás a’constantinei bei ellen szerencsés foganatu leend, így Clauzel mar­salla , ki sem az udvarnak , sem a’ doctrinaireknek nem tetszik, semmi további szükség sem volna. — Parisba ismét k­é­t uj ez­red jőve, úgy , hogy most a’ fővárosban 1­6 ezred fekszik őrségül.— St. Leu hgné parancsot kapott 124 óra alatti elutazásra, mit a’ hgné azonnal meg is tett. A’ kormány Schweizban sem őt sem fiát nem akarja megszenvedni, azért szállitá fiát kormányhajó Éjszakameri­­kába, hová anyja Hortensia királyné is nem sokára elvitorlázand. A’jour­ général des Tribunaux szerint Luneville, Xeubrei­­sach ’s egyéb városok őrségeiben is nyomára bukkantak a’ strass­burgi összeesküvés elágaztának. Paris lakosinak száma az utólsó népszámitás szerint 899, ezer lélekre megyen, mi 130,000 szaporodásra mutat az utólsó számítás óta. — A’ párisi kaponyatani (craniologiai) társaság egyik ülésében, mint emliték, néhány hónap előtt előadás tartatott,mellyben bizonyos orvos a’ Gall-rendszer értelmében egy Versaillesban 1834. meggyilkolt asszonyság kaponyáján némelly észrevételeket muta­tott meg. Erre a’ nevezett asszonyság örökösei fölzudúltak, ’s tör­vénybe idézték az orvost, a’ koponyatani társaság titoknokát és a’ Messager szerkesztőjét, ki tudósítást közle amaz ülésről, és pedig becsület­ sértés miatt. A’ fékrendőrszék nov.­ján hozott a’ tárgyban ítéletet, melly, megfontolván, hogy itt semmi sértő szándék (animus injuriandi) nem volt,’s az alpereseket legföljebb kíméletlen buzgóságról vádolhatni a’ tudomány mellett; azon esetre pedig , ha az örökösek pénzbírságot követelnek, a’ fékrendőrszék nem ille­tő , a’ panaszlók keresetjöktül elmozdíttattak ’s a’ költségekben elmarasztaltak. — NÉMETORSZÁG. A’ lipcsei lap következő körülm­ényes­ tudósitást közöl­t Károly végpillantatirol: a’ boldogultnak keblét elősejtések ostrom­ták ’s csak nagy nehezen tökélte magát el Linzből Görzbe uta­zásra , ’s az ottani lakásra. De kedves menyének, az angoulêmei hgnének sürgető kertire, kitől semmit sem tudott megtagadni, csakugyan rá szánta magát. Az utazás megtörtént,­­— itt nove­lán vidáman ünneplé családja körében neve napját, ’s az asztalnál igen jó kedvű volt. Csak estve kezdé magát roszul érzeni, követ­kezett éjjel pedig iszonyú hányás lepte meg a’ cholera minde­n jeleivel. A’ hermopolisi püspök meglátogatá, de a’ kór nem merde a’szentséget bevenni, félvén, hogy a’ hányás újra megkörnyezi. Azonban cholerája szelídülni kezde, sőt végkép megszűnt, de külön­­­ben erős testalkatát annyira megrendítő, hogy annak következtébe­n csakugyan meghalálozott. Végső érzékeny szavai, mellyeket a’ hermopolisi püspökhez mondott, tanuji vallásos érzelmének. A’ püspök nem távozott a’ haldokló ágyától, az utólsó kenetet ráalta ’s vigasztald őt. A’ király ép észszel válaszolt szavaira ’s nov. Gán reggeli 1 órakor adá ki lelkét azon szerencsétlen nő karjai közt, ki atyját, anyját ’s testvérét látá vérpadra vezettetni a’ nemzet beszúló karja által, ’s már két királynak fogta be haldokló szemeit. Az angoulêmei hgné, férjétül ’s a’ bourdeauxi hgtől vezettetve, szobáiba 387

Next