Jelenkor, 1836. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)

1836-02-06 / 11. szám

ng, azaz at doctrinaire rész. A’ Morning-Herald ugyan e­ tárgy­ban következő megjegyzést teszen: Humann megbukott; gazdálko­dási ’s takarékossági tervei a’ kormány és párisi szatócsok haszon­leső vágyaikba ütköztek, ’s így a’ franczia nemzeten folyvást olly teher marad, mellyet ezen akadály nélkül el lehetett volna hárítani,­­’áris tehát ismét szembe szállott Francziaországgal, ’s a’ főváros lett győztes. A’ kérdést azonban a’ megyékben élénkül vitatják; de ámbár a’ kamarában is meleg részvétre fog az találni, a’ süker még is kétes marad.“ A’ Courier pedig azt jegyzi meg, hogy noha kí­vánatos a’ kamat-leszállítás, mégis kivánatosb annál a’ ministerium egysége, ’s kár volt Humann urnak olly nyakasan megátalkodni né­zetében. A’ Globe úgy hiszi, hogy Humann kilépte gyöngíteni fogja Uvoglie kabinetjét. FRANCZIAORSZÁG. A’ követház jan. Ilikén a’ többi törvényjavaslat közt majd a’ vámtörvény vitájába kezdett, de a’ kereskedési minister azon nyi­latkozására, hogy nem sokára a’ kormány maga fog vámtörvény javaslatot előterjeszteni, a’ kamara ennek további vitatásától elál­lótt. Ez úttal Lafitte panaszkodott, hogy a’ legújabb kir. rende­­delések által, mellyek megtiltják a’ franczia széleken keresztül Spanyolországba vitelét a’ hadiszereknek, nemcsak a’ hadi de még az élelmi­szerekkel kereskedés is az angolok kezébe jutott. 20án pedig az igazságminister a’ consuli törvénykezés iránt fran­­cziák ellen, hozott be két törvényjavaslatot ’s egy mást a’ stá­tustanács újabb szerkesztése iránt. Mondják Gouin nem sokára indítványt teend a’ kamatláb­leszállításról. — A’ Journal du Commerce megjegyzi a’ kamatláb­leszállításra, mellyet a’ ministerium ellenez, hogy az többé nem egyedül a’ ministeriumtól függ, hanem a’ kamarától; ’s reményét fejezi ki, hogy a’ követek Humann úr javaslatához fognak állani, ’s azt pártolandják. A’ pairszék ülésében jan. 20 án Beaumont vádlott követ­kezőleg nyilatkozott: „Ismétlem, hogy semmi kedvezést vagy el­nézést nem kívánok azoktól, kik Ney marsall halálra ítélték. Fő­kép félrevetem a’ megbocsátás minden faját ollyan férfi részéröl, ki, miután úja hegyéig jakobinus volt ’s a’ respublica zászlója alatt viaskodott, később — —“ Az elnök: „Elég! Önnek nem szabad többé szólania.“ — Az áprilisi vádlottak perének már vége. Említettük, mikép a’ vasutak előmozdítására a’ kereskedői tanács javaslá, hogy a’ vasrudak ’s vasvágányok vámmentesen szállíttathassanak be Angliából. A’ kézmü-tanács, mint érintők, e’ nézet ellen nyilatkozott. A’ külföldi hírlapok most már a’ földmű­velői tanács véleményét is köztik, melly nem csak ellenzi a’ vas­rudak ’s vágányok vámmentes behozatalát , hanem egyszers­mind oda nyilatkozik, hogy mielőtt vasutak készíttetnek, az or­szág- és mellékutakat szükség lenne javítani’s könnyen járhatókká tenni. Úgy van. A’ kereskedő, kézmű ’s földművelői tanács azon tanakoz­nak most, hogy a’ belföldi czukorra adó vettessék. Oka e’ rend­szabálynak az, mert a’ Francziországban magában répából készí­tett czukor már káros kezdett lenne a’ gyarmati czukorra nézve, azaz a’ gyarmati czukor drágább volt, mint a’ hazai. A’ helyett azonban, hogy a’ gyarmati czukor magas behozatasi vámját le­­jebb szállítanák, ’s ez által azt megolcsítván kelendőbbé tennék , a’ hazai czukor-gyártást akarják nehezíteni. A’ kereskedőség természetesen nagyon tör a’ hazai czukorgyártás ellen. A’ Messager szerint a’ kamara tisztségeiben sokat vetél­kednek a’ kamatláb-leszállításról. A’ Constitutionnel szerint a’ tiszt­ségekben (bureaux) nagy többség nyilatkozott mellette ’s még Sauret úr is élénken támogatta azt. „ Nem csudálkozhatni tehát rajta, folytatja a’ nevezett lap, hogy Sauzet úr vonakodott a’ ka­binetbe lépni.“ Az Impartial meg azt beszéli, hogy d’ Argout, miután Gouin indítványára Guizot folyvást a’ leszállítás lehetlen­­ségét vitatá, a’Humann úrral tartott értekezés következtében a’ kamat­­leszállítás szükségéről annyira meggyőződött, hogy a’ kabinetta­nácsba is e’ meggyőződéssel ment.­­ Az Impartial szerint a’ franczia kabinet a’ belgák királynéja jegyajándéka ’s Nemours­ég udvartartása költségi törvényjavaslatit nem meri előterjeszteni a’ követháznak, hanem mind kettőt kedvezőbb időre halasztja. A’ többség és a’ ministerium baráti közül majd va­lamennyien kedvetlenül vették az ez iránt elterjedt hirt. A’ ministe­rek tehát abban egyeztek meg, hogy e’ két javaslattal nem lépendnek fek A’ követház tisztségeiben az 1837diki országos költségek vitatásakor egyszersmind a’ kereskedési szabadság is szóba jött, mellyet Lherbette olly ékesszólással védett, hogy valamennyi je­lenvolt tag szerencsét kívánt neki a­ fényes előadáshoz. A’ Moniteur­e’ czim­ alatt: ,,A’ mascarai hadszállítás siike­­reit hosszú czikkelyt közöl, mellyben azon erkölcsi kedvező kö­vetkezéseket szándéka előadni ’s kiemelni, mellyek a’mascarai had­küldésből a’ franczia gyarmatozásra nézve eredtek. Az egész czikk tartalma, vagy is az egész kedvező következés azon egy tett dolog­ban pontosul, hogy az arabok közül több fő ember elpártolt Ab­­del-kadertől. A’ Messager, szorul szóra adván a’ hivatalos Moni­teur e’ czikkelyét, egyenesen megvallja, hogy a’ Moniteur nagy bizodalmában ’s örvendezésében a’ mascarai győzedelem és sírkere iránt épen nem osztozhatik, sőt az egész mascara­ győzedelmet ke­vésre becsüli, minthogy az által épen meg nem hódittattak, sőt meg sem győzettek az arab törzsökök, ’s ha igaz is, hogy az arab ve­zérek közül némellyek elhagyták Abdel-kadert ’s a’ franczia sereg­ben állottak, az még sem sokat jelenthet, mert e’ vezérek vagy egyedül vagy csak igen csekély kísérettel szivárogtak által a’ franczia táborba, ’s hihetőleg ismét visszapártolnak, mihelyt Abdel-kader szerencsésb teend; de az sem nyújthat örömre nagy okot, hogy elpártoltak, mert híveik most annál jobban fognak Abdel-kaderhez ragaszkodni. — Parisban bizonyos Thorn amerikai dúsgazdag a’ nyalka vi­lágban legnagyobb zajt üt most. Midőn családostul sétakocsizgat, soha nem történik az máskép, mint két négylovas ’s két kétlovas hintóban, mellyet számos inas követ ’s kisér lóháton. Azt mond­ják, csak Pembrocke­ig csapott valaha illy nagy szelet. Beszélik, hogy egyszersmind legválogatottabb lovai volnának. SPANYOL ORS­Z­Á­G. Barcelona még nem jött egészen magához azon ijedelemből, mellyet ott a’ jan. 4 ’s 5ki véres jelenetek okoztak. Mina­gén, a’ fellegvári parancsnokságot Pastors generál kezeiből kivevén d.Jose Parrenost nevezte ki helyébe; Pastors pedig mindjárt elbocsátta­­tása után következő nyilványítást igtatott a’ hírlapokba: én a’sze­mélyem ellen gyakorlatba vett rendszabályok által nem érezhetem magamat megbántottnak; mert mindjárt a’ szomorú történetek nap­ján kinyilatkoztattam, hogy elbocsáttatásom bővebb vizsgálatig el­­kerülhetlen. Reménytem és várom érdemes fő parancsnokunk rész­­rehajlatlanságától, hogy a’ tett dolgok fölvilágosulandnak. Ezen iromá­nyom czélja Barcelona derék lakosit, kiknek javára valóban kétes és veszélyteljes pillanatokban olly sokat tevék, arra kérni, hogy felőlem ne ítéljenek addig, mig a’ dolog bővebb vizsgálat által föl— Világosulhat. Reményiem, hogy ennek következésében mind a’ la­kosok, mind a’ kormány továbbra is megtartandják felőlem azon hízelkedő jó véleményt, mellyre eddig magamat érdemesnek hi­szem.“ — A’ barcelonai ayuntamiento és kereskedési junta külön köszönő irományokat intéztek Mina generálhoz, azon jó vélemé­nyért, mellyet az utolsó történetek után a’ barcelonaiak iránt ki­jelentett. — A’ generál eddig folyvást a’ városban van, hova na­ponként uj seregek érkeznek; Alvarez gén. pedig jan. 12k én egy könnyű csapat kíséretében Vichbe indult. — A’ zendülés miatt el­fogatott személyek száműzetésre ítéltettek, ’s Terra hermán lako­­landnak bűneikért; Gironella pedig Havannahban szolgáland, mint közlegény. — Reusban és Tarragonában csak Ingestrie lordnak, a’ Tyne hajó kapitányának szilárd britt Charaktere akadályozható meg a’ barcelonaihoz hasonló véres dulongást, ki a’ szerencsétle­nek, utalmára készen ajánlkozván, azokat hajójára fogadta, ’s ámbár a’ bőszült nép tüzesen kívánta kiadatásukat, állhatatosan őrizte min­den veszély ellen. Azonban hajója Parker kapitány által Barcelo­nába hivatván, illy körülmények közt kénytelen volt védenczeit Eglé franczia hadihajóra átrakni, mellynek kapitánya szentül meg­ígérte, hogy a’ szerencsétleneket vérszomjas üldözőiknek kiadni nem fogja. — A’ M. Herald levelezője igy rajzolja le többek közt a’ barcelonai föllegvár állapotját: „a’ föllegvár egy rendesen épült Igen erős vár, árkokkal, fölvonó-hidakkal, bástyákkal, mellyek azt képessé teszik, magát háromszáz emberrel több ezer ellen védeni. De Pastori gen, nem hogy az erőséget ótalmazta ’s kötelességét, mint ember és katona, teljesítette volna, sőt azokat, kik segély nél­kül a’ falakra nem mászhattak, oda fölsegitteté; ő sokkal bünte­tésre méltóbb, mint a’ városi felsőség, melly a’ nyílt városban, a’ fölbőszült nép dühének egészen ki vala téve, mig Pastors fölvonó­­hidja ’s bástyáji mögött teljes bátorságban volt. — A’ barcelonai lázadók gonosz szándékot forgattak agyaikban; minden tisztviselőt ’s gazdag polgárt le akartak öldösni, ’s ha angol hajók nincsenek szerencsére a’ kikötőhelyen , ’s a’ britt név morális segédhatása e’ várost meg nem menti, lángok taartalékjává ’s általányos vérfürdő­vé lett volna Catalonia fővárosa. Nem kisebb volt a’ nép dühe Tar­ragonában, hol az urbanók kivonatára 400 személy igtattaték a’ számüzetési névjegyzékbe, melly még is később 40re szállt alá. A’ barcelonai borzasztó történetek Londonban általányos utá­latot gerjesztenek , ’s csiklandós kérdések fejtegetésire adtak al­kalmat. Mina generálnak mind fölszólításai, mind tettei ,s általjá­ban a’ hadviselő hatalmak egész bánásmódja nyilványos ellenke­zésben áll az ismeretes ellioti szerződéssel (1835 ápriliséról), mi szerint Anglia közbenjártára mind a’ két hadviselő fél ünnepélyesen kötelezte magát, hogy a’ hadi foglyok életét megőrzi ’s azokat a­­gyon nem löveti, mint ezt főleg a’ christinók naponként teszik. — Mind e’ mellett Mina ’s példájára egyéb vezér is minden kezeikbe esett foglyot halállal büntetnek, ’s Madridban ezt hideg vérrel né­zik. Most pedig épen több száz fogoly leöletése­ és ez nem valami zabolátlan guerilla csoport által, hanem Catalonia fővárosában, a’ kormányzó szeme láttára, egy erős fellegvár közepén, mellyet ren­des katonaság őriz, ’s hol rendes parancsnok lakik. — Csak en­nyi ereje van az angol biztosításnak ? erről Melbourne lord nem csak a’ parliamentnek, hanem egy magasabb bírónak is számot adand. — Angol és Francziaország közbenjáró közbe nemjárása okoz­­za főleg a’ félszigeten több év óta történt borzasztó eseteket, ’s e’ cabineteket terheli minden csöpp vér, melly ott ontatik. — A’ spa­nyol ügy minden esetre a’ mostani angol parliament fontosabb fog­­lalatossági közé tartozand, ’s a’ ministerek elhihetik, hogy nem olly könnyen moshatják ki magokat, mint Broglie­rg a’ maga udvarias és alázatos franczia kamarája előtt. A’ madridi Gaceta következőleg nyilatkozik a’ barcelonai véres történetekre nézve: „Ő fölsége a’ királyné mély illetödéssel hallá az utóbbi barcelonai történeteket, ’s a’ kormány, mint ő föl- 43

Next