Jelenkor, 1836. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)
1836-02-06 / 11. szám
ng, azaz at doctrinaire rész. A’ Morning-Herald ugyan e tárgyban következő megjegyzést teszen: Humann megbukott; gazdálkodási ’s takarékossági tervei a’ kormány és párisi szatócsok haszonleső vágyaikba ütköztek, ’s így a’ franczia nemzeten folyvást olly teher marad, mellyet ezen akadály nélkül el lehetett volna hárítani,’áris tehát ismét szembe szállott Francziaországgal, ’s a’ főváros lett győztes. A’ kérdést azonban a’ megyékben élénkül vitatják; de ámbár a’ kamarában is meleg részvétre fog az találni, a’ süker még is kétes marad.“ A’ Courier pedig azt jegyzi meg, hogy noha kívánatos a’ kamat-leszállítás, mégis kivánatosb annál a’ ministerium egysége, ’s kár volt Humann urnak olly nyakasan megátalkodni nézetében. A’ Globe úgy hiszi, hogy Humann kilépte gyöngíteni fogja Uvoglie kabinetjét. FRANCZIAORSZÁG. A’ követház jan. Ilikén a’ többi törvényjavaslat közt majd a’ vámtörvény vitájába kezdett, de a’ kereskedési minister azon nyilatkozására, hogy nem sokára a’ kormány maga fog vámtörvény javaslatot előterjeszteni, a’ kamara ennek további vitatásától elállótt. Ez úttal Lafitte panaszkodott, hogy a’ legújabb kir. rendedelések által, mellyek megtiltják a’ franczia széleken keresztül Spanyolországba vitelét a’ hadiszereknek, nemcsak a’ hadi de még az élelmiszerekkel kereskedés is az angolok kezébe jutott. 20án pedig az igazságminister a’ consuli törvénykezés iránt francziák ellen, hozott be két törvényjavaslatot ’s egy mást a’ státustanács újabb szerkesztése iránt. Mondják Gouin nem sokára indítványt teend a’ kamatlábleszállításról. — A’ Journal du Commerce megjegyzi a’ kamatlábleszállításra, mellyet a’ ministerium ellenez, hogy az többé nem egyedül a’ ministeriumtól függ, hanem a’ kamarától; ’s reményét fejezi ki, hogy a’ követek Humann úr javaslatához fognak állani, ’s azt pártolandják. A’ pairszék ülésében jan. 20 án Beaumont vádlott következőleg nyilatkozott: „Ismétlem, hogy semmi kedvezést vagy elnézést nem kívánok azoktól, kik Ney marsall halálra ítélték. Főkép félrevetem a’ megbocsátás minden faját ollyan férfi részéröl, ki, miután úja hegyéig jakobinus volt ’s a’ respublica zászlója alatt viaskodott, később — —“ Az elnök: „Elég! Önnek nem szabad többé szólania.“ — Az áprilisi vádlottak perének már vége. Említettük, mikép a’ vasutak előmozdítására a’ kereskedői tanács javaslá, hogy a’ vasrudak ’s vasvágányok vámmentesen szállíttathassanak be Angliából. A’ kézmü-tanács, mint érintők, e’ nézet ellen nyilatkozott. A’ külföldi hírlapok most már a’ földművelői tanács véleményét is köztik, melly nem csak ellenzi a’ vasrudak ’s vágányok vámmentes behozatalát , hanem egyszersmind oda nyilatkozik, hogy mielőtt vasutak készíttetnek, az ország- és mellékutakat szükség lenne javítani’s könnyen járhatókká tenni. Úgy van. A’ kereskedő, kézmű ’s földművelői tanács azon tanakoznak most, hogy a’ belföldi czukorra adó vettessék. Oka e’ rendszabálynak az, mert a’ Francziországban magában répából készített czukor már káros kezdett lenne a’ gyarmati czukorra nézve, azaz a’ gyarmati czukor drágább volt, mint a’ hazai. A’ helyett azonban, hogy a’ gyarmati czukor magas behozatasi vámját lejebb szállítanák, ’s ez által azt megolcsítván kelendőbbé tennék , a’ hazai czukor-gyártást akarják nehezíteni. A’ kereskedőség természetesen nagyon tör a’ hazai czukorgyártás ellen. A’ Messager szerint a’ kamara tisztségeiben sokat vetélkednek a’ kamatláb-leszállításról. A’ Constitutionnel szerint a’ tisztségekben (bureaux) nagy többség nyilatkozott mellette ’s még Sauret úr is élénken támogatta azt. „ Nem csudálkozhatni tehát rajta, folytatja a’ nevezett lap, hogy Sauzet úr vonakodott a’ kabinetbe lépni.“ Az Impartial meg azt beszéli, hogy d’ Argout, miután Gouin indítványára Guizot folyvást a’ leszállítás lehetlenségét vitatá, a’Humann úrral tartott értekezés következtében a’ kamatleszállítás szükségéről annyira meggyőződött, hogy a’ kabinettanácsba is e’ meggyőződéssel ment. Az Impartial szerint a’ franczia kabinet a’ belgák királynéja jegyajándéka ’s Nemourség udvartartása költségi törvényjavaslatit nem meri előterjeszteni a’ követháznak, hanem mind kettőt kedvezőbb időre halasztja. A’ többség és a’ ministerium baráti közül majd valamennyien kedvetlenül vették az ez iránt elterjedt hirt. A’ ministerek tehát abban egyeztek meg, hogy e’ két javaslattal nem lépendnek fek A’ követház tisztségeiben az 1837diki országos költségek vitatásakor egyszersmind a’ kereskedési szabadság is szóba jött, mellyet Lherbette olly ékesszólással védett, hogy valamennyi jelenvolt tag szerencsét kívánt neki a fényes előadáshoz. A’ Moniteure’ czim alatt: ,,A’ mascarai hadszállítás siikereit hosszú czikkelyt közöl, mellyben azon erkölcsi kedvező következéseket szándéka előadni ’s kiemelni, mellyek a’mascarai hadküldésből a’ franczia gyarmatozásra nézve eredtek. Az egész czikk tartalma, vagy is az egész kedvező következés azon egy tett dologban pontosul, hogy az arabok közül több fő ember elpártolt Abdel-kadertől. A’ Messager, szorul szóra adván a’ hivatalos Moniteur e’ czikkelyét, egyenesen megvallja, hogy a’ Moniteur nagy bizodalmában ’s örvendezésében a’ mascarai győzedelem és sírkere iránt épen nem osztozhatik, sőt az egész mascara győzedelmet kevésre becsüli, minthogy az által épen meg nem hódittattak, sőt meg sem győzettek az arab törzsökök, ’s ha igaz is, hogy az arab vezérek közül némellyek elhagyták Abdel-kadert ’s a’ franczia seregben állottak, az még sem sokat jelenthet, mert e’ vezérek vagy egyedül vagy csak igen csekély kísérettel szivárogtak által a’ franczia táborba, ’s hihetőleg ismét visszapártolnak, mihelyt Abdel-kader szerencsésb teend; de az sem nyújthat örömre nagy okot, hogy elpártoltak, mert híveik most annál jobban fognak Abdel-kaderhez ragaszkodni. — Parisban bizonyos Thorn amerikai dúsgazdag a’ nyalka világban legnagyobb zajt üt most. Midőn családostul sétakocsizgat, soha nem történik az máskép, mint két négylovas ’s két kétlovas hintóban, mellyet számos inas követ ’s kisér lóháton. Azt mondják, csak Pembrockeig csapott valaha illy nagy szelet. Beszélik, hogy egyszersmind legválogatottabb lovai volnának. SPANYOL ORSZÁG. Barcelona még nem jött egészen magához azon ijedelemből, mellyet ott a’ jan. 4 ’s 5ki véres jelenetek okoztak. Minagén, a’ fellegvári parancsnokságot Pastors generál kezeiből kivevén d.Jose Parrenost nevezte ki helyébe; Pastors pedig mindjárt elbocsáttatása után következő nyilványítást igtatott a’ hírlapokba: én a’személyem ellen gyakorlatba vett rendszabályok által nem érezhetem magamat megbántottnak; mert mindjárt a’ szomorú történetek napján kinyilatkoztattam, hogy elbocsáttatásom bővebb vizsgálatig elkerülhetlen. Reménytem és várom érdemes fő parancsnokunk részrehajlatlanságától, hogy a’ tett dolgok fölvilágosulandnak. Ezen irományom czélja Barcelona derék lakosit, kiknek javára valóban kétes és veszélyteljes pillanatokban olly sokat tevék, arra kérni, hogy felőlem ne ítéljenek addig, mig a’ dolog bővebb vizsgálat által föl— Világosulhat. Reményiem, hogy ennek következésében mind a’ lakosok, mind a’ kormány továbbra is megtartandják felőlem azon hízelkedő jó véleményt, mellyre eddig magamat érdemesnek hiszem.“ — A’ barcelonai ayuntamiento és kereskedési junta külön köszönő irományokat intéztek Mina generálhoz, azon jó véleményért, mellyet az utolsó történetek után a’ barcelonaiak iránt kijelentett. — A’ generál eddig folyvást a’ városban van, hova naponként uj seregek érkeznek; Alvarez gén. pedig jan. 12k én egy könnyű csapat kíséretében Vichbe indult. — A’ zendülés miatt elfogatott személyek száműzetésre ítéltettek, ’s Terra hermán lakolandnak bűneikért; Gironella pedig Havannahban szolgáland, mint közlegény. — Reusban és Tarragonában csak Ingestrie lordnak, a’ Tyne hajó kapitányának szilárd britt Charaktere akadályozható meg a’ barcelonaihoz hasonló véres dulongást, ki a’ szerencsétlenek, utalmára készen ajánlkozván, azokat hajójára fogadta, ’s ámbár a’ bőszült nép tüzesen kívánta kiadatásukat, állhatatosan őrizte minden veszély ellen. Azonban hajója Parker kapitány által Barcelonába hivatván, illy körülmények közt kénytelen volt védenczeit Eglé franczia hadihajóra átrakni, mellynek kapitánya szentül megígérte, hogy a’ szerencsétleneket vérszomjas üldözőiknek kiadni nem fogja. — A’ M. Herald levelezője igy rajzolja le többek közt a’ barcelonai föllegvár állapotját: „a’ föllegvár egy rendesen épült Igen erős vár, árkokkal, fölvonó-hidakkal, bástyákkal, mellyek azt képessé teszik, magát háromszáz emberrel több ezer ellen védeni. De Pastori gen, nem hogy az erőséget ótalmazta ’s kötelességét, mint ember és katona, teljesítette volna, sőt azokat, kik segély nélkül a’ falakra nem mászhattak, oda fölsegitteté; ő sokkal büntetésre méltóbb, mint a’ városi felsőség, melly a’ nyílt városban, a’ fölbőszült nép dühének egészen ki vala téve, mig Pastors fölvonóhidja ’s bástyáji mögött teljes bátorságban volt. — A’ barcelonai lázadók gonosz szándékot forgattak agyaikban; minden tisztviselőt ’s gazdag polgárt le akartak öldösni, ’s ha angol hajók nincsenek szerencsére a’ kikötőhelyen , ’s a’ britt név morális segédhatása e’ várost meg nem menti, lángok taartalékjává ’s általányos vérfürdővé lett volna Catalonia fővárosa. Nem kisebb volt a’ nép dühe Tarragonában, hol az urbanók kivonatára 400 személy igtattaték a’ számüzetési névjegyzékbe, melly még is később 40re szállt alá. A’ barcelonai borzasztó történetek Londonban általányos utálatot gerjesztenek , ’s csiklandós kérdések fejtegetésire adtak alkalmat. Mina generálnak mind fölszólításai, mind tettei ,s általjában a’ hadviselő hatalmak egész bánásmódja nyilványos ellenkezésben áll az ismeretes ellioti szerződéssel (1835 ápriliséról), mi szerint Anglia közbenjártára mind a’ két hadviselő fél ünnepélyesen kötelezte magát, hogy a’ hadi foglyok életét megőrzi ’s azokat agyon nem löveti, mint ezt főleg a’ christinók naponként teszik. — Mind e’ mellett Mina ’s példájára egyéb vezér is minden kezeikbe esett foglyot halállal büntetnek, ’s Madridban ezt hideg vérrel nézik. Most pedig épen több száz fogoly leöletése és ez nem valami zabolátlan guerilla csoport által, hanem Catalonia fővárosában, a’ kormányzó szeme láttára, egy erős fellegvár közepén, mellyet rendes katonaság őriz, ’s hol rendes parancsnok lakik. — Csak ennyi ereje van az angol biztosításnak ? erről Melbourne lord nem csak a’ parliamentnek, hanem egy magasabb bírónak is számot adand. — Angol és Francziaország közbenjáró közbe nemjárása okozza főleg a’ félszigeten több év óta történt borzasztó eseteket, ’s e’ cabineteket terheli minden csöpp vér, melly ott ontatik. — A’ spanyol ügy minden esetre a’ mostani angol parliament fontosabb foglalatossági közé tartozand, ’s a’ ministerek elhihetik, hogy nem olly könnyen moshatják ki magokat, mint Broglierg a’ maga udvarias és alázatos franczia kamarája előtt. A’ madridi Gaceta következőleg nyilatkozik a’ barcelonai véres történetekre nézve: „Ő fölsége a’ királyné mély illetödéssel hallá az utóbbi barcelonai történeteket, ’s a’ kormány, mint ő föl- 43