Jelenkor, 1837. január-december (6. évfolyam, 1-104. szám)
1837-06-10 / 46. szám
íveiket is rakni, vagy ezek soraiban szolgálatot válalni. Ugyanezt írják Bayonneból is. Bordeaux tudósítások szerint megtámadá Irrubaren d. Sebastian seregét Huescanál m. h. 25-én , s 400 főnyi vesztességgel csonkítá annak erejét. A’ carlosi hadnak tehát itt sincs maradása, még azonban nem tudni, merre irányzandja menetelét; addig is, mig útját folytatandja, tanácsosnak vélte magát besánczolni. Buerens olly czélból hagyá el Saragossát, hogy Irribarenhez csatlakozzék; Oraa vezér pedig Valenciába tért vissza ; szükség esetén e’ várost védendő Serrador ellen, ki m. h.lékén annak egyik külvárosában pusztításokat tön. A N G L I A. Az alsóházban május 23 án végre szavazásra került reggel három óra felé az egyházi adó ügye, ’s a’ ministeri javaslat annak eltörlesztésére 287 szóval 282 ellen, tehát csak 5. többséggel, elfogadtatott. A’ szavazás e’sükerét az ellenzéssel hangos örömkiáltással fogadá. A’ conservativek e’ szavazást teljes diadalnak nézik. — Az alsóház szavazása sükerét az egyházi adó tárgyában a’ ministeri lapok azon körülménynek tulajdonítják , hogy számos reformer kimaradt a’ házból, holott a’ toryk nagy pontossággal megjelentek. A’ 31. Chronicle e’ tekintetben így szól : „Csak 84 tag hibázott a’ tegnapi szavazásnál , ’s ezek közül mind össze is vagy hat vala tory. Még a’ vakokat és bénákat is elő parancsol.' C. Kösser. A’ westminsteri hittagadó (Burdeil) és W. W. Wynn, mankójikon jöttek , a’ türelmetlen kisebb számot erősíteni, ’s az illőbb nevezett vallisi baronet állapotja ollyan roskadt volt, hogy a’ szónok szobájában ülve maradt, mig a’ csöngetyű szavazásra meg nem zendiílt. Illy buzgó volt az ellenzőfél nagy harczi erőt állítani föl, illy lovagikig koczkára veték még a’ drága életet is, csak hogy segítségül legyenek a’ protestáns dissenterek lánczai szoros!) megkötésire ! Más oldalról legalább vagy húsz reformert nevezhetünk, kik távol valának, anélkül, hogy szavazatjaikat kicserélték volna, noha előbb határozottan a’ kincstári kanczellár indítványa mellett nyilatkoztak. Például Thompson ezredes, ki előbbi estve nyugottan ’s épségben utazott el Hullba, hogy ott egy ünnepi lakomán a’ mayor jobbjánádjön. Nincs e dissenter Hullban ? Bizonnyal ezen méltó major szint olly örömest hagyta volna jobb karját elvágatni , a’ milly kedvesen látott egy parliamenttagot , egy reformer, oldala mellett lakmározni, mig a’ parliamentben annyi polgártársai javáról ’s bajáról vala szó, se a’ vitéz ezredes nem egyedül volt a’ henye. E’ közben igazságtalanok volnánk, ha valamennyi hiányzott reformert azon egy osztályba tennék . O’ Connell, Morgan ’s más három, fájdalom betegség által gátoltattak. A’ két Bellew kénytelen vala Izlandba utazni, egyik megholt rokonjoknak az utolsó tisztességet megadni. De nehéz leszen a’ többinek kimentekezni.“ A’ Standard ellenben azt mondja: „Az egyházadói törvényjavaslat, ’s az ujdon föltalált elv, semmiből pénzt teremteni, örök nyugalomba tétettek. A’ ministeri végzés , támogatva a’ hivatal-hatalom minden befolyása, a’ vohigek szívós nyakassága, (merevültsége) a’dissenterek alávaló különködései, a’ radical pápisták és radical hitetlenek bősz gyülölsége által, az ülés e’nagy ministeri kérdése nem nagyobb többséggel ment keresztül mint 5 szózatéval.“ A’Standard reményét fejezi ki, hogy a’ ministerek é’ törvényjavaslatot el fogják hagyni. (tst. Beok.)Szint ezen lap említi mintegy titkosan, hogy Medbourne lord mindjárt a’ 23án estve tartott kabineti tanács után kikocsizott Windsor kastélyba,’s 24én délutáni egy óráig vissza nem tért. Ugyan oda ment ki 24én reggel Glenelgord is, a’ gyarmatminister.• Az alsóházban május 22 én Maclean azt kérdezte: valljon nem kapott e a’ kormány hivatalos tudósítást arról, hogy a’ barcelonai nemzetőrség a’ királynéhoz intézett felírásban a’ brill tengeri katonaság ellen, melly ezen vád szerint a’ spanyol szövetségesek vérét ontotta volna, panaszt tett? C. Wood ur tengerész-kormányi titoknak hangos tetszés-kiáltás közt azt felelé, hogy a’ vád teljesen hamis, azonban vonakodott az ezt tárgyazó sürgönyöket előterjeszteni, mivel Oxford város tisztes követe, ki e’ kérdést gördítette, az iránt egyenes indítványt nem tett.— Alsó - Canadában a’ J. Russel lord által a’ gyarmat kormánya ’s alkotmánya ügyében az angol parliament javaslotta végzések iszonyú izgást okoztak. A’Montreal Vindicator így ír: „Örömmel jelentjük, hogy e’ gazdag népes kerületben. J. Russell lord gyalázatos végzései általányos roszalásra találtak. Mindenütt átkozzák azokat, ’s mindenütt áll az on. szilárd rendületlen ellhatárzottság, hogy az ország leszolgáíltatására minden kísértésnek ellen szegülendnek.“ Kondom lapok jelenték, hogy a’ király roszul kezdé magát érzeni, ’s e’ miatt az utolsó udvarláson is már ülve fogadá a’ társaságot; mi miatt félni kezdenek, hogy május 24ikén nem fog Londonba jöhetni, melly napon Victoria hgasszony születés napja ünnepeltetik, ’s mellyen a’ király szándékozók az elölülést vinni. Legújabb tudósítások szerint azonban a’ király egészségi változása igen csekély volt. A’ radicalok Concourt és Hawes parliamenttagok javaslatára május 24 re nyilvános lakomát határoztak Lambethben a’ jövendő koronaörökös hgasszony nagykorúságba lépése ünepére. A’ stewardhely elfogadására megkéreték, D. W. Harsey urat. Herdersohn a’ titoknok, levélben következőleg válaszolt: „Uraim, e" tiszteletet kénytelen vagyok elhárítani magamtól, hogy mint steward eljárjak ez alkalommal. Mint népszerű intézvények csudálója és szónoka fogalmimmal a’függetlenségről meg nem egyeztethetem, hogy egy új támadó királyság bálványának hódoljak. Ha az ifjú hgasszony csakugyan ollyannak fog mutatkozni, minőnek baráti hiszik,’s a’ nemzet óhajtja, én leghívebb alattvalóji közé fogok tartozni; —de elveim nem engedik—neki előre hízelegnem. Vagyok ’s a’t. Mrs Graham léghajózásiban sok szerencsétlenséget tapasztal. 3 mostani fölrepültekor, mellyen férje, ’s bizonyos Warwick úr kísérte őt, már fölszálláskor megakadtak, de még gonoszabb volt a’ bejutás; kemény szél lesujtó léghajóját egy függő hid lánczaihoz, mégpedig olly erőszakkal, hogy a’ túj jót ’s léggolyót összetartó kötelek ketteje elszakadt. Graham ur nőstül mintegy' 40—45 lábnyi magasságról lezuhant, de szerencsére egy megdőlt füvet borított halomra, mi a’ bukás erejét gyöngité, ’s életüket megmenté. Mind a’ kettőt eszméletlenül a’ legközelebb vendégfogadóba vitték, hol Steele úr vállald őket orvosi gondjai alá, azt nyilványilván, hogy semmi veszélyes sérelmük nem történt. Mi Warwick urat illeti , ő szerencsére annyi lélekéberséggel birt, hogy a’ kik kötélhez kapaszkodom, melly a’ hajót a’ jéggolyóval még összetartó, ’s így minden baj és sérelem nélkül földre jutott. Legutolsó tudósításoknál fogva Grahamék utólsó buktokból ’s ijedelmükből tűrhetőleg felüdülve ismét visszatértek Londonba. — F K A X C Z 1 A 0 11 S Z Á G. A’ követházban május 27 én Gouin indítványa következőkép fogadtatott el a’ czukor-gyártás megadóztatására: „ A’ házi ezukor a prosiknak bevétele, a’ gyármünek magán a’ gyártás helyén leendő megadóztatása által fog történni. A’ közigazgatási rendelet alakjában kibocsátott királyi végzemény határozandja meg közelebb ez adószedés módját. A’ mostani törvény, és az annak véghezhajtására kiadott rendeletek megszegései, az ISIGapril 28ki törvény 129ikczikkében szabott bírsággal fognak bűntetteim ’s a’ rendelések mindenkor a’ jövő ülésben megvizsgálás után törvényekké fognak alakíttatni. Beaumont angol, egyike az áprilisi elítélteknek, a’ kegyelmet nem akarván elfogadni , kivitetett Francziaországból ’s most egy angol radical lapban pattogva, ellenmond azon gondolatnak, mintha ő önkényteg fogadta volna el a’ kegyelmet. — A’ Courrier de la Moselle szerint a’ melzi nemzetőrség pattantyússága vonakodott Ilona hgasszony elfogadására kiállani, mivel nem engedek meg, hogy ő magosságának felírást nyújthasson, mellyben azon óhajtást szándékozott kifejezni, hogy a közbocsánatnak nagyobb kiterjedés adassék. A’ National e’ vonakodás ellen igen kikel. A’ Morgenblattban egy levél Parisból következőleg értekezik Orleans hg egybekeléséről: „Az utóbbi két században három német hgasszony ült Francziaország királyszékén , a’diket e’ napokban várják, ’s mig kárpitos, aranyozó, tüzjátékos itt , Fontainebleauban , Versaillesban’s mindenütt seregesen’s tüzesen dolgozik, a’ politikai időjóslók a’ történeti százéves kalendáriumot forgatják, ’s hol valami nap vérvörösen van benne följegyezve, abból az uj menyasszony utazására jóslatokat varázsolgatnak. És valóban sokat jelentő emlékezések csatlakoznak e’három hgasszony nevéhez; menyasszonyi utjokat mindenkor kis idő múlva leghevesb zivarok követék, épen olly zivatarok,minek a’ legújabb idő járását’s a’ t. Régente nem igen sokat okoskodtak arról, mikép lehessen az aranyat az egész naptömegből fellegekbe gyűjteni, ’s termékenyítő eső gyanánt majd itt, majd ott lehullatni; most az illy ünnepet ugyan azon tekintet parancsolja , melly tánczvigalmakat , hangversenyeket , s lotteriákat intéz a’ szegények számára, így Paris az orleansi ág házassága ünneplésére határozott mennyiség nagy részét jótékony czélokra szándékozik fordítani; u. m. a’ mint említők 38 ezer frankot jótékony intézetekre; 12 ezret szegény gyermekek ruházására a’ kisdedóvó intézetekben, 30 ezret buzdításul az elemi iskolákra, 60 ezret a’ kézművek segédegyesületei közt felosztásra ’s a’ t. X É M E T 0 K S Z Á G. ^ Main máj. 25én. Mecklenburg Ilona hgasszony szelíd népszerűsége , mellyel minden hozzá közelitők iránt viseltetek , még mindig kedvelt tárgya itt a’ közbeszédnek. A’ nyilt ebédterem körüli tolongás rendkívül nagy volt. Bizonyos kisasszony, ki korábbi időkben ismerőse volt a’ négicsaládnak, jelentvén hogy szeretné a’ hgasszonyt , Németországból távozta előtt még egyszer látni , azonnal kihallgatást nyert, ’s hosszas nyájas beszélgetés után igen becses emlékkel bocsátá őt el Ilona hgasszony. Egyébiránt a’ rgi ara (menyasszony) igen jól beszéli a’franczia nyelvet, ’s minden finom fordulatit tökéletesen fejezi ki ; lelki miveltsége pedig olly jeles, hogy elmés’s nyájas hizelgésivel mindenkit elbájolt, főleg, midőn Fuldában Broglie ligelébe vezeté követség társait, ’s Frankfurt, Darmstadt’s Mainz diplomatájit. A’ hgassz. őszintén megvallá, hogy kötendő házassága épen nem politikai, hanem valódi szívcserén alapul, ’s igen óhajtja czélja minél előbbi elérését. Mély ’s örvendetes hatású volt reá a’ francziák királynéjának levele, mellyel útközben kapott. Az irat olly tiszta ’s egyszerű kifejezésűt lehelé a’ gyöngéd anyai szeretetnek, hogy a’ hgassz. meghatott szive vágyton óhajtja az uj szerető anyát. Egyszersmind igen szép drágaságokat is külde ményének a’ királyné, útközben kiosztásul, ’s ez által is megmutató, hogy anyai kegyeit már előre szándéka teljes gyakorlatba hozni. Az úti költségeket azonban Francziaország határáig a’ hgasszony fizeti, hol, egy komornál kivevén, többi kíséretét, ruháival együtt visszaküldendi. Alzeybe mentekor a’ lovak egy földmivest megsértenek, a’ hgasszony tüstint 20 lajos aranynyal vigasztalá meg őt, anyja pedig meglátogatá ’s újólag ajándékot nyujta neki. T 0 R () K O RSZÁG. Az Alig. hrg igy ír a’ török ügyekről: „ Májaszki, Athénéből jött levelek, tetemes nyugtalanságokról beszélnek, mellyek 183