Jelenkor, 1837. január-december (6. évfolyam, 1-104. szám)

1837-07-19 / 57. szám

Imi. gr. K­héder Ádám ideigl. táblai elnök; Zejk Dániel alsó Fejér me­gyei, ’s b. Bánffy László, Kraszna megyei követek; az unitariusokbul: Da­niel Elek f. Fejér megyei főispán; Szentiványi Dániel kir. táblai közbiró, és Sala Sámuel itélőmester ; juh­­án az itélőmesteri hivatalra a’ katho­­likusokból: Donáth Sándor itélőmester; Czikó Ferencz, Doboka me­gyei, és Szombatfalvi József Udvarhely széki követek; a’ reformátu­sokból b. Kemény Dénes, als. Fejér megyei; Zejk József, Doboka me­gyei, és Veér Farkas belső Szolnok megyei követek; az unitariusokból: Sala Mihály kormányszéki titoknok; idősb Gyergyai Ferencz ; és Gálfalvi Imre, Maros széki követ. Végezve lévén a’ választások, a’ legközelbi ti­lés tárgyául, a’ jelöltek névjegyzékét kísérendő fölirás fölötti tanács­kozást renddé az országos elnök. Erd. H. A’ magyar tudós társaság, július’ 3d. és l0d. tartott kis gyű­léseiben több rendbeli belső tárgyakkal foglalkozott. Szinte Adikán a’ meg­bízott bírálók’ tudósítása’ következésében egy gazdasági munka vis­­szautasitatott. Sheridan’ vígjátékának „Rágalom’iskolája“ Tóth Lőrincz I. t. által készített fordítása pedig gróf Dessewffy Aurél r. t. és Sche­­del Ferencz titoknok előadások’ következésében a’ Külf. Játékszínbe felvételre ajánltatott a’ nagygyűlésnek. Julius lökén egy mathematical és egy orvosi munka, szokott mód szerint vizsgálat alá bocsáttattak; egy drámai ’s egy nyelvtudományi munka pedig, az előadott bírálatok’ következésében nyomtatástól elmozdítanak. — A’ könyvtár’ számára az edinburghi kir. — ’s az amerikai phitos. társaság, munkálataik’ leg­újabb köteteit küldék be; ’s ezeken kivü­l a­ Du Ponceau Péter az ame­rikai társaság’ elnöke ’s .m. academiai I. tag, ném­elly újabb W­illiam Pennt ’s az amerikai büntető rendszert illető iratokat; b) Bélteki N­agy Zsigmond, Erdély’ históriája’ rövid átnézését egy táblán (Maros Vásárhely, 1837); c) Hrabovszky Dávid, Utazási rajzai’ adik kötetét (Kassa, 1837); d) Ladányi György; Beringius’ Floras danicusát (Ot­­hiniae, 1698) és Saavedra’ symbola christiano - politicaját (Brüssel, 1649); végre Bárány Ágoston lev. tag. némelly a’ magyar nyelv’ ü­­gyét Torontóiban illető nyomtatványokat. PORTUGÁLIA. Az utóbbi é­rtesülések egyikében azt a’ megjegyzést nyil­­ványitó őszintén a’ ministerelnök, hogy a’ kormány még folyvást za­vart helyzetű, nem tudván honnan előkerítni azon pénzmennyisé­get, mellyel kötelezésit teljesítse. A’ jövedelem főforrásai, a’ vám­ház ’s a’ dohány-szerződés, úgymond, jelenleg igen keveset szol­gáltatnak. A’ cortes által helybenhagyott kölcsönzés hasonlókép igen csekély’ sikerű volt a’ nyilványos szükség kívánatéhoz képest; ’s csupán a’ végett, hogy a’hadsereg ’s tisztviselők hátra lévő zold­­ja csak múlt évi decemberig fizettethessék is ki, 350 conto kíván­hatnék. Általában olly tömérdek, úgymond, a’ tartozás, hogy ha a’, hitelezők közt ugyancsak jókora pénzmennyiséget osztanának is ki ,­­ meg sem ismertenék, így p. o. ő nem rég Algarbiába 36, Portóba 29, Vizeube 4, Braganzába 11, ’s Bragába 7 contonyi pénzt külde; azonban még ez mind igen kevés. Megemlíté egyszers­mind ama’ kelepczét, mellyben a’ kormány látja magát az által is, hogy a’ spanyol kormányhoz utasított váltók fizetetten jöttek vissza. Szük­ség volt azonban mégis annyi pénzt hajhászni, mennyi a’ legnyo­masztóbb szükség enyhítésére kivántaték , például a’ tengerészet, a’ kormánysajtó ’s a’ San Jose kórház kiadásai födözésér­e. A’ mostani újdon ministerség, még csak 19 nap óta viseli hivatalát , ’s eddig még nem tehete többet. l­ionel Tavares elégültnek nyilatkozék az uj ministerség eddigi munkálatival; a’ Nációnál pedig, m­elly ezeket közli, sok szerencsét kíván a’ ministerelnöknek azon bátorsághoz, mellyel a’ fönebbi nyilatkozást tévé. Lissaboni, m. h. 28-ig terjedő hírek szerint, a’ fővárosban minden csendes volt; de végkép enyészve a’ remény az országos pénz­ügy állapotának megjavithatása iránt. A’ Nációnál egyik levelezője a’ közadósság szaporittatása esetében országos csalbukástól (banquerot­­te) tart, ’s tervet közöl, mi szerint jobb gazdálkodás, és az adós­­ságfizetés czélszerű fölosztása által mintegy 6 év múlva kitisztul­hatna Portugália, mostani tartozásiból. Terve azonban alig valósítható. Híre volt legközelébb, hogy a’ királyné férjestül, Isabella Maria in­­fánsné ’s Braganza hűnő, a’ pénzbeli nyomorúság enyhítése végett önnön jövedelmeik egy részét föláldozandják. —N­aponkint növekedő gonosz gyanánt említi a’ Nációnál a’ Braziliába ’s főkép Azori szi­getekre kivándorlást. Ilemechido pusztító csoportja ismét nagyobb erőre kap Al­­garbiában, ’s mint rebesgetik, ismét győztesen ütközött meg a’ ki­rályné harczosival. — A’ Tájon erős angol hajócsapat horgonyoz. S P A N Y O L O R 8 Z A G. A’ cortes f. h. Irén Sancho követet, a’ ministerség legin­dulatosabb ostromlóját választá elnökül e’ hónapra; al­­­elnökül pedig Calderon de la Barcat. — Madridi levelek m. h. k7rül következőkép tudósitnak: Teg­nap este nagy gyűlést tartanak a’ követek Ferrer, hajdani cortesel­­nök ’s a’ minister­ többség egyik legnagyobb hatású férfiénak tere­mében. Jelen voltak az előhaladó kisebbségi követtagok is. Hosszú tanácskozás után végre azt határozák, hogy a’ ministerséget 20,000 nemzetőrség haladéktalan felfegyverzésb­e szólitandják, mellyel a’ tartományokat katonailag megrakja. Ezenkül minden olly főnöknek, ki egyes zászlóaljak vezérségét fölvállalván a’ carlosiak ellen h­ar­­czolni kész, hatalomlevelet rendeltek adni. — Mi magát a’ minister­séget illeti, m­a már senki sem beszél Mendizabal kiléptérül, hanem Pizarro lemondását rebesgetik. De valljon ki veendi magára hivata­láig A kormányhoz tudósítások érkeztek, mellyek szerint a’ hadse­­sereg , ’s kivált Esparteroé, igen el van kedvetlenülve. Azért nem is siettetik a’katonaság hitletételét az uj alkotmányra. Ez mint, mond­ják, szerfölött nagy szükségben van, ugyannyira, hogy voltak tisz­tek, kik éhenhalástól menekvőleg kórházakban voltak kénytelenek, maguknak kenyeret, hitveseiknek és magz­atiknak pedig szállást kol­dulni. Valóban úgy látszik, mond egy másik levelező, hogy Men­­dizabal megesküdött, Spanyolországot a’ legnagyobb ínségre, nyo­morúságra juttatni. Egy tartomány sincs már, melly 1838ra járandó terhét ’s adózását le nem fizette, ’s még sincs semmi pénz is, a’ mellett hogy már annyit kölcsönze, ’s már 700 millió értékű nem­zeti vagyont adatott el, nem említvén a’ tömérdek egyházi edényt, mellybűl a’ cortes előtti saját nyilatkozta szerint 30 millió realnyi jövedelmet lehete várni. Ezek értékének meghatárzására nincsenek egyébb adataink, mint az e’ tekintetben Spanyolország négy leg­szegényebb tartománya biztosságárul beküldött számjegyzéke azon arany és ezüst edényeknek, mellyek az isteni szolgálatra megkívánt legszükségesbeken kívül beadattak; ugyanis Burgos tartomány 236, Valencia 197, Logrono 169, Soria 213, ’s igy összesen 815 aroba értékűt, mi­­egy arobát 25 font ezüstbe ’s egy font e­­züstöt 80 frankra számitván) már maga 1,630,000 franknyit tesz. Pedig ezek, mint említők, a’ legszegényebb tartományok közül va­lók , és Spanyolországnak 44 tartománya (megyéje) van ; könnyen elgondolhatni tehát, milly tömérdek pénzmennyiség jutott ’s jutand Mendizabal kezébe. ’S ő mégsem fizet senkinek is! D. Carlosnak Mora ’s Mix közt az Ebron átköltözte csakugyan valósult, ’s ez most uj mezőt nyit az okoskodások ’s munkálatok­nak. Látszik, hogy minden előbbi mozgalom ’s cselekvény e’ főterv kivitelére volt irányozva, ’s hogy a’ chris­tinai hadvezérek szörnyen csalatkoztak gyanitgatásaikban. Nem kell azonban ez átmenetnek valami nagy nyomosságot tulajdonitni, és talán azt gondolni, hogy d. Carlos szabadon mehet most már Madridba. Ő legfölebb is azt tehetendi, valamennyire hatékonyabban, mit eddig Cabrera tön, t. i. majd Catalayud és Saragossa, majd Mancha és Castilia vidé­kein, majd végre Valencia síkjain űzheti harczos kalandjait. ’S ez a’ mindkét részre nézve foganatlan sarczolás még jó darab ideig tart­hat. D. Carlos nem bir annyi erővel, hogy Madridba merészked­jék, a’ királyné kormányát megdöntendő, ’s maga e’ kormány sem elég erős, vagy legalább nincs olly számú jól rendezett katonasága, hogy ellenségével mérkőzvén, azt egyhamar legyőzhesse. I­. Carlos politicája csupán oda látszik irányozni, hogy sergét szaporíthassa, ’s valamelly esetleges jó alkalmat hasznára fordíthasson ; miilyen lehet p. o. a’ királyi alkotmányos hatalom ellen, Madridban vagy a’ tartományokban bekövetkezhető újabbi forrongás. Ekkor majd ő fegy­veres erővel biztositandja felsőbbségét. ’S valóban semmi nem mozdíthatja jobban elő Carlos ügyét, mint épen a’köz­zavarok és fe­jetlenség. Bayonnes sürgöny szerint f. h. örül, minthogy Rundon tá­bornok Ernaniban néhány elfogott princesa ezredbeli garázda katonát szab­adon nem akart bocsáttatni, az ezred legénysége rá lőtt a’ ve­zérkarra ’s tisztekre. A’ nevezett tábornokon kívül többen sebesültek sőt haltak is meg. O’Donnel osztálynok engedelmességre birá ugyan őket; de Mirasol tábornok kénytelen volt a’ parancsnokságot Jaure­­guira bizni, ’s egy angol hajóra menekedni. Barcelonából m. h. 28rul következőt írnak: Hadsergünk tegnap Cervera felé irányzá mene­tét. Molina del Reybül írják, hogy Meer báró reggeli 4 órakor in­dult ki Martorellbül, ’s Rapid­enak tartott; de későbben visszatért, ’s délutáni 4 órakor parancsot kaptak a’ sergek tüstint Bruch felé indulni. — Barcelonai tudósítások szerint Oraa tábornak két részre osztá sergét, ’s egyike Alcanuizban üte főtáborszállást, másika pe­dig a’ Saragossából Madridba vezető út bal felén van fölállítva. Közte ’s Cabrera közt, ki a’ caspei eset óta, ismét Valencia nyugoti ré­szébe vonult, semmi sem adta elő magát. Madridba f. h. sikán ér­kezett meg d. Carlos Ebron átköltöztének híre. A N G L I A. Az alsóház lehető legnagyobb sietséggel végzi még hátralévő dolgait. Az utolsó négy ülésben, mellyek mindössze csak 24 óra folyásig tartottak, 430 törvényhozási tárgyat végeztek el. — Ez alatt az egész országban megkezdődtek már a’választási készületek. Úgy látszik, a’ consersativek a’ jövő választások alkalmával min­­denik parliament-helyre szándékoznak egy jelöltet kiállítani, ha­nem azért is, hogy megválasztassék, legalább, hogy az ellenfélnek an­nyi költséget okozzanak, mennyit csak lehet. London külön részei képviselősége, hihetőleg ezentúl is a­ reformerek kezei közt fog maradni. Mary­lebone részére Henry Lytton Bulvert (a regényíró fivérét) nem választják meg többé, minthogy helyérül önként lemonda. Azt hirlelik, hogy Urquhart helyébe követségi titoknokul Konstan­­tinápolyba menend. Middlesexben Cobbet William szándékozik jelölt gyanánt a’ tulradicalok részérűl föllépni, mi által ott a’ reformerek ügye veszélyezve. ■— Cobbet, fija a’ megholt radical reformernek. A’ londoni munkások­­ társasága O’Connellt is megválasztá biztosságá­­rja .— O’Connell e’ közben választási felszóllást bocsátott az izlan­­diakhoz, mellynek lényeges tartalma az , hogy miután a’ királyné bizodalmat mutat a’ mostani ministerséghez, melly hat század óta első óhajta becsületesen ’s hiven szolgálni Izland népének, az izlan­­diak tartoznak a’ királyné széke ’s kormánya támogatására össze­gyűlni. Felszólítja azután a’ választókat, „királyné barátjuk e név alatt egyesülni ’s azon lenni, hogy a’ nép jelöltjei, megnyitandó aláírások ál­tal költségtől menten megválasztathassanak. Izland jogegyenlőséget követel Angliával és Skótziával. ’s ezúttal legelsőben emeli föl fejét reménnyel teljesen. E’ jogegyenlőségnél többet Izland nem kíván, ke­vesebbet el nem vesz. ’s a’t. i Szintilly fontos, sőt tán fontosabb azon irás, mellyet a’ londoni munkás-egyesület közre bocsátott, s mellyben meg­­említtetik, mikép még f. é. febr. 28 án egy nagy nyilványos gyűlésben megállapították az átalányos választásjogot, az egyenlő képviselést, 22­6

Next