Jelenkor, 1837. január-december (6. évfolyam, 1-104. szám)

1837-10-14 / 82. szám

áll­a ti­d­ó vá­l­a­szt­má­ny’ tagjai: Fáy András t. t., Schedel Ferenc* titok­­nok, Bajza József, Csató Pál, gróf Deseewffy Aurél, Döbrentei Gá­­bor, báró Eötvös József, Jakab István, Róthkrepf Gábor, Szalay László és Vörösmarty Mihály r. és 1. tagok. Munkálkodásait a’ választ­mány a’szünnapok alatt is folytatja.— IV. Czuczor Gergely r. t. ’s a’ tár­saság’ eddigi segédjegyzője ’s levéltárnoka, magányos viszonyainál fog­va pesti lakását elhagyván, utóbbi hivataláról lemondott. Sajnálkozva munkás tagja’ eltávozta?», fogadta el a’társaság e’ lemondást, és sept. Okén tartott elegyes ülésben helyébe Szalay László h. ügyvédet ’s lev. ta­got választá. — V. A’tagajánlási jegyzékek’felolvastatása után, a’válasz­tandó levelező tagok’ száma tizre tétetvén, a’ következő tudós ha­zafiak nyertek többséget: Brassai Sámuel, kolozsvári unitar, col­­legiumbeli professor; Fényes Elek, h. ügyvéd Pesten; Gaal Jó­zsef m. kir. helytartósági accessista; Elerne­y János, h. ügyvéd és táblabiró Pesten; Kacskovics Lajos, h. ügyv. ’s a’ gazdasági e­­gyesü­let’ titoknoka; Kerekes Ferenc­z, természettörténet és che­mia’ prof. a’ debreczeni ref. collegiumban; Tanárky Sándor, cs. k. őrnagy a’ szentgyörgyi határvidéki ezredben; Vajda Péter Pesten; Vállas As­tas phil. doctor Pesten; és Zsoldos Ignácz, Vesz­prém vmegyei főjegyző. — VI. A’ társaság’ nyelvrégiségei’ gyűjtemé­nyét, a’ lefolyt academiai évben, azokon kívül, kikről hírlapjainkban ko­ronként említés létetett, nevelték: Buczy Emil, gr. Dessewfky József, Engel Sándor, Gyurikovics György, Kayser József, Makláry Ferencz és Szidor Antal; miért nekik az egész közönség előtt a’ társaság’ kö­szöneté fejeztetik ki. — VII. A’ könyvtár e’ nagygyűlés’ folyamata alatt a’ következő ajándékokkal szaporodott: 1) Ordódy Tivadartól: Ma­gyarországi? Decretominak sommaga, Veres Balas által magyarázva 1565. — 7) Horváth József r. tagtól: a) A’ hideg viz’ munkálatja. b) Testi gyermeknevelés, c) Elhalás, d) Az orvos mint házibarát, e) Az aranyérről, f) A’ buja-kórság, g) Political philosophiai okoskodás sze­rint való rendes életnek példája. Lőcse 1674. — 3) Kacskovics La­jostól : A’ kisded­ovó egyesület­ évkönyve 1837re. — 4) Szoboszlai Pap Istvántól: a) Diaetai predikácziók. b) Cholerai predikácziók. — 5) Major Páltól: Virágfüzér a’ sopronyi magyar társaságtól.—6) Gróf Andrásy György: a) Rozsnyai egyházi töredékek’ödik füzete, b) Az utak’ .készítéséről, c) Hollók Imre a’ dézmákról. — 7) Desjardins Ká­rolynéi: a) Karte v. Europa am Schlüsse der Völkerwanderung, b) Eu­ropa zur zeit Karl des Grossen, c) Europa’s Mittelalter. 1­ 8) Dr. M­ease Jakabtól: a) Observations on the penitentiary system, b) Fourth annual report of the inspectors of the Castern state penitentiary of Pennsylvania, c) Sixth report, d) Upon comparative anatomy, e) Descri­ption of medals, f) Additions to the articles „Steam Engine“. ’S ez u­­tóbbikh­oz tartozólag felolvastatott a’ szerzőnek némelly a’ gőzönyöket érdeklő becses adatokat magában foglaló levele is, mellynek a’ tudo­­mán­ytárban kiadatása rendeltetett, a’ könyvek köszönettel vétetvén. — Vili. A' kézirattár’ számára kü­lde 1) Birkéss Endre többrendbeli régi m. leveleket. 2) Guzmics Izidor r. t. Kazinczy Ferencz’ leveleit Kis Já­noshoz szemelve ’s leirva saját kezével. — IX. A’ társaság’szünnapjai ez évben sept. 15 kezdődvén, a’munkálatok november’ 2.0dik tartandó első kis gyűlésben fognak ismét folytattatni . Az igazgatóság sept.’ 4. és 9kén tartotta üléseit. Ezekben I. Felolvastatott a’ fens, főlg­ ná­dor-pártfogónak Bu­dán febr. 4. 1837 költ k. levele a’ két elnöknek ő fölsége által 1837re történt megerősitetéséről. II. Följelentettek a’ tár­saság’ pénzalapjának a’múlt évi igazgatósági gyűlés óta tett öregbedé­­sei, u. m. a) A’ nagyenyedi Casino’ küldeménye: 40 pgő ft. b) Egy név­telené : 15 ft 30 kr. p. p. c) Meyer János londoni szűcsmesteré 50 pgő ft. (1) Perlaky Dávidtól 50 példány „Történeti adatok“ czimű­ iratából. e) Hrabovszky Dávidtól „Utazási rajzai“ két kötetéből 30 példány ; és f) Kacsera Lőrincztól „az első utu visszatételről“ szóló értekezéséből 100 példány—III. A’ régim, nyelvemlékek’gyűjteményének nevelése vé­gett teendő néhány apróbb útra Döbrentei Gábornak, mint a’ társa­ság’ ez ügyben­ megbízottjának költség rendeltetett.—IV. Addig is, míg a’ társaság’ jövedelmei az akadémiai Teleki-könyvtárnak tökéletes felál­lítását megengednék, a’ sürgetősebb tudományos szükségek’ födözésére, a’ Trattner-Károlyi háznál e’ könyvtár’ nevezetesebb osztályai’ számára szállás fogadtatott, hol ezek jövő évi sz. György’ napján túl ideiglentel fognak állitatni. Mikép és mennyiben lesz e’ könyvtár a’ két város’ kö­zönségének is használható, annak idejében köz hirré tétetik. —— V. Lakásai változtatásával megszűnvén Czuczor Gergely a’ históriai osztályban helybeli rendestagi kötelességeit folytathatni, a’ vidékiek közé téte­tett által, ezen kívül ugyanez osztályban még egy vidéki — , a’ mathe­­m­atikaiban pedig egy rendestagi hely’ betöltése ajánltatván a' nagygyű­lés által; az innen e’ helyre fölterjesztett lev. tagok közül, a’ történet­­írási osztályba rendes tagoi Péczely József debreczeni hiszt. prof. a’ mathematikaiban Vállas An­tal phil. dr. neveztetett.—VI. Közelít­vén a’ folyó év’ vége, ’s a’ két elnök az alaprajz’ értelmében hivatalu­kat letevén, 1838ra köz­ akarattal ismét elválasztattak, ’s e’ választás a’ maga útján legfelsőbb megerősitetés végett fölterjesztetett. Pesten, o­­ctober’ -án 1837. Dr. Schedel Ferencz, titoknak. A’ tn. t. társaságnak sept. 14 tartott kisgyűlésében némelly belső dolgok’ elvégzése után még egy szónoki ’s egy drámai munka bo­­csátatott vizsgálat alá; egy paedagogiai értekezés pedig a’ tudomány­tárban kiadatástól elmozdítatott. A’ könyvtár’ számára Sebestyén Gá­bor ügyvéd e’ gyűjteménynek: „magyar nóták, fortepiánora alkalmaz­tattak Ruzicska Ignácz által“ 14 fogásával —; a’ kézirattárnak, gr. Waldstein János egy, Magyarország’ állapotját a* XVIIk században fes­­tő angol kézirat* másolatával a’ britt museumból — , ’s a’ pénzgyüjte­­mény’ számára Wiczmuth János 12 darab pénzzel kedveskedtek. Vilkovszky József kassai 30 ad-írnok f. é. sept. tyikén meg­­halározott. Kam. tud. PORTUGÁLIA. Lissabon, sept. Iván. Jogszerű trónörökös születése rend­kívüli következményű történet vala e’ honra, mellyben olly gyön­ge lábon áll a’ trónöröklés, trónkövetelő pedig annyi terjeszti kar­jait a’ korona után. Első d. Miguel állana elő, ha királynénk örökös nélkül halt volna meg; azután d. Pedro másodszülött leánya Janu­árja hgnő Braziliában, ’s hangosan mondaná: „Enyím a’ trón!“ — „Nem, felelne d. Pedro özvegye, dona Amelia leányomé a’ trón, enért Januáriam már úgy is a’ brazíliai várakozik.“ •— „Épen nem, mondaná dona Izabella Maria; dona Amelia Parisban születvén, nem lehet Portugália királynéja; enyém a’ trón, mint d. Pedro idősb testvéréé.“ — „Nem, az nem lehet, kiáltana dona Anna, most Lou­ie marquisnő, nekem fiaim vannak, azokat illeti a’ trón, én első­­szülöttemnek elfoglalom az országot!“— A’ republicanus párt pe­dig ezt dörgené : „Menjetek, nekünk nem kell király!“ — ’S mi lenne szegény hazánkból ennyi párt közt ? Örvendjünk tehát, hogy jogszerű örökösünk születek, ’s reményijük, hogy a’ magyar vér hosszú királysort adand Portugáliának. — S P A S V L t­ R S Z A 0. A’ sept. 22iki é­rtesülésben Dia, Campanera ’s Aranga in­dítványt tőnek, azon levelezés előterjesztésére, melly az utóbbi hadfor­dulatok iránt a’ ministerek ’s illető tábornokok közt folyt; ez rövid vitázat után el lön fogadva, miután a’ belminister felelni késznek nyilatkoztató a’ kormányt, ha a’ cortes vádolni szándékoznék a’ mi­­nisteriumot, mivel az a’ tartományokból a’ főváros védelmére hivá a’ külön helyeken tanyázott sergeket.—Másnap (23ikán) Alcoriza vádállapotba kívánta helyeztetni­­Juk­oga tábornokot, mivel az, os­tromállapotba hirdetvén a’ fővárost, ’s megtiltván a’ sajtónak a’ két hadsereg mozdulatról szól hatást, a’ sajtószabadsági törvényt halá­losan megsérté. Az indítványtevő kívánatot biztossághoz utasitá a’ cortes. — Madridban sept. 22 én kezdék meg az uj cortes-választást, ’s mennyire a’ kezdetbül jósolhatni, az anarchista párt hihetőleg so­kat vesztend. Madrid ugyanis tiz választó kerületre van osztva, ’s ezekbül csak egyedül a’ ‘Jik választá a’ lázadások hősét, a’ kétsze­resen megbukott ministert, Mend­zabalt, elnökül, Osea terrorista-ve­zért adván melléje titoknokul; a’ többi elnökválasztás pedig mind va­gyonos és mérsékelt gondolkozására esék. Bizonyítványul szolgál­hatnak erre következő nevek: Barrio Aguso (igazságminister Istu­­riz alatt), Medrano (belminister Martinez de la Rosa alatt), Baylen, de la Rosa hgek, Talces marq., Noblejas hg, Purm­onrosti o gr. ’s Guendulain gr. — A’ választók igen csekély számmal jelenvén meg, az ellenpárt rettegni kezd, ’s mindent elkövet, kormányra juthatá­­sért, vagy uj lázadás-támasztásért. — Cadixbul Angliába érkezett hi­­rek szerint sept. 14rül, Cadix tartomány Isturiz urat jelöltül nevezé a’ legközelebb választásokra és számos nagy befolyású mérsékpárti választó buzog mellette. Isturiz, köztudomás szerint, mint britt kö­­vetségi hírnök, a’ la granjai zendületkor Parisba menekvék, hol azó­ta folyvást tartózkodik, ’s nem igen hihető, megválasz­atása esetében is, onnan visszatérése.—­Az andalusiai főkapi­ány hivataláról lemon­­da; a’ kormány unszolására azonban ismét fölvállolá azt, miután 10ezer főnyi védserget igére küldeni a’ kormány, a’ carlosiak hirlett beroha­­nása ellen e’ tartomány ótalmazására. —­Malagában erős karral intézi maga a’ nép a’ kormányt, ’s a’ legközelebb szedett adót a’ város erő­­sitvényire fordítá. — A’ Courier San Sebastianból sept.­­­írül írja, miszerint on­nan követ küldeték Andouinba, a’ foglyok fölcseréltetése iránti alku­dozásra , ellenkező esetben pedig visszatolással fenyegetni a’ car­­losiakat. A’ vadász századot azonban, e’ követ előter­jesztése daczá­ra, azonnal agyonlövék; midőn a’szinte bekerített skótok ezt láták, elszánták életüket utolsó csep vérig védni, ’s vitézül harczoltak, mig az utolsót is lekonczolák az embertelen carlosiak. A’ pamplonai ezüst egyházi edények Bayonneba érkezvén, azokat a’ spanyol consul azonnal lefoglalá, kormányától nyerendő to­vábbi parancsig; az eladatásukból beveendő pénzt hihetőleg a’ navar­­rai sergek fizetésire forditandják, leginkább pedig a’szerencsétlen fran­­cziákéra, kik már 8 hónap óta nem kapának zsoldot, ’s kik erre leg­inkább érdemesek, mert a’ legfényesb ígéretek sem valának képesek őket a’ pamplonai lázadókhoz csatlakozásra bírni. — Az angol se­­gédcsapat sorsa is igen szomorú, elannyira, hogy O‘Connell tábor­nok az egész csapatot feloszlatván, Madridból pénzt kért a’ katonák Angliába szállithatásukra. — A’ M. Post határzottan állítja, miszerint a’ trónkövetelő ter­ve ezúttal még nem czéloz Madrid elfoglalására, hanem csupán a’ királyné kormányát szándéka minden erejétől megfosztani, ’s Es­­parterot kelepczébe csalván, alkalmas helyen, hol jó sírkért reményi­be­, megtámadni, mi könnyen meg fog történhetni, mert a’most óva­kodva Carlos után nyomuló Esparterot csatára kényszeritendi a’ sza­­badelmű­ párt, ’s ha ekkor a’ lázadók csakugyan megtörhetik erejét, azonnal vége szakadand a’ madridi polgárság harczi lelkesülnének; a’ fővárost pedig könnyen elzárandhatja aztán a’ trónkövetelő, melly tartós ostromot bajosan fog kiállhatni, mivel kút vize nincsen, Manzag­nares folyam pedig ez évszakban egészen ki van száradva. Ez okos­kodásokat nem mondhatni ugyan alaptalanoknak , de belőlük csak­ugyan mégis bajosan hihetni el, hogy don Carlos tervszerüleg en­gedi sergeit veretve űzetni, bomladozni, ’s csapatonkint Espartero ’s Ora a harezosihoz pártolni. A’ királyné e’ két tábornoka folyvást sze­rencsés sükerrel követi a’ lázadók nyomdokit, ’s ha komoly csatá­hoz eddig nem juthata is, igen sok kárt okoz a’ trónkövetelő csapa­tban, százankint csipdezvén el utóhadábul a’ katonákat, a­­nélkül, hogy csak egy embere éltét is koczkáztatnia kellene. Oraa útközben szigorún bünteti azon helységeket, mellyek a’ lázadók közeledtükkor Vik Carlost kikiálták,’s minden vétkes előjárót tuszúl magával viszem E’ szerint tehát nem olly hamar közelitendhet ismét a’ főváros felé Carlos , mert ereje mindinkább oszlik, emberei pedig naponkint sű­rűbben pártolnak a’ királyné sergeihez. E’ részben örvendhetnek a’ jó ügy barátai; de­­ Castilia sorsa nagy mértékben aggasztó. A’kor­­mány ugyanis, Madridért rettegtében, e’ fontos nagy tartományt majd

Next