Jelenkor, 1837. január-december (6. évfolyam, 1-104. szám)

1837-11-22 / 93. szám

ik el, Magyarország pedig, főleg nyugati része, nevezetes mennyiség’et egyenesen Bécsbe’s Olaszországba szokott szállítani, nem is emlitvén azon tetemes mennyiséget, mit szinte kisebb vásárokon kapkodnak össze bel- é s külföldi gyártók. Az összegyűlni szokott gyapjutömeg fölszámitásával külterjedségét érintők a’ két vásárnak , most már, mielőtt körülményesen szólhatnánk tulajdonképi menetükről, előbb béltartalmukról is szükség emlékeznünk. ’S ez a’ halomra gyűjtött áru minőségében ’s becsében fekszik, mit a legutóbbi hat évben divatozott árból legjobban határozhatunk meg. Itt azonban, hogy a’maggyarország termesztmény iránt igaztalanoknak ne látszassunk, szűkség megemlitnünk, miszerint ez országban még eddig a’ mosás jobbadán nem igen felelt meg minden kissé szigorúbb kívánatnak, mi az árt tetemesül csökkenti, ’s hogy Pest fekvése nem épen oliy igen kedvező a’ gyapjukereskedésre, mint Boroszlóé; mivel Anglia ’s Németalföld, ezen két fő gyapjuvevő, sokkal kényelmesben űzheti az utóbbi helyen vásárolgatásit, ’s igy Pestrül többnyire csak második kézből kerül a’ gyapjú a’ nagy tengerentúli vásárokra. Boroszlóban a’legutóbbi hat évben középára 1 10 tallérra ment a’ legfinomabb gyapjúnak, (porosz mázsáját értve), a’ legsilányabbé pedig 40 tallérra. Ebbül tehát a’ közép általányos ár 75 tallér; hogy azonban ne látszassék ez ár igen magasnak, szállítsuk azt 70 tallérra közönségesen minden gyapjufajra, mi 65 ezer mázsáért 4,550,000 tallérra vagyis 6-1 millió pengő forintra rúgna. Pesten ugyanazon időközben a’ legjobb gyapjú nem igen kell 120 pengő forintnál magasb áron, a’ legsilányabb pedig 32 pgő frton, mi 76 pgő frintnyi középárt ad. A’ magyarországi gyapjúból tehát, melly a’ pesti vásárokon elkél, évenkint mintegy 7,600,000 pgő forintot húz az ország, ’s igy a’ sokkal nagyobb mennyiség mellett is csak egymilliónál valamivel többet, mint Boroszló. Ha azonban méltányos fontolatra vesszük, hogy Magyarországban sokkal nagyobb értékű a pénz, mint Németországban, úgy meglehetős bizonyossággal mondhatni, hogy a’Pesten elkelni szokott gyapjúból háramló jövedelem nem igen sokkal haladja meg Boroszlóét. Mennyivel nagyobb a’ pénz becse egyik, vagy másik országban, azt legbizonyosabban az első életszükségi czikkek középárának összehasonlításából ítélhetni meg. Ezek ára pedig Magyarországban mindig majd egészen 30—40 pcenttel alantabb szokott állani, mint a’ németországiak, miből méltán következtethetni előbbi állításunk alaposságát. Nem kell itt azonban még azon körülményt is figyelem nélkül hagynunk, hogy a’ magyar gyapjúból részletes kereskedés, szállítás ’s egyéb kedvező körülmények által is hasonlithatlanul több nyereség háramlik az országra mint a’ sziléziaiból , mit leginkább azzal világíthatni föl, ha mind a’ kettőt földolgozási helyükig követjük ’s egyenközbe állítjuk ottani áraikat. Erről azonban a’ bővebb fejtegetést saját tapasztalásukra bízzuk azoknak, kiket a’ tárgy közelebb érdekel, mivel kezdett értekezésünkben tovább kell haladnunk. A’ kérdéses két gyapjuvásár folyam a következő. Boroszlóban az eladatni szokott egész mennyiség legnagyobb részét tavaszkor tizennégy nap alatt szokták helyre szállitni, ’s többnyire öttel is adni, mert a’nevezetes, vagyis fő eladás mindenkor pár nap alatt megy véghez. Pesten továbbra terjed a’ kereskedési munkálat, ’s nincs is egy helyen fölzsúfolva vagy összehalmozva az eladandó egész mennyiség, hanem több raktárban ’s különböző városnegyedben kell azt a’vevőknek összekeresni. E’ két vásár sajátszerűsége különös bélyeget visel. Boroszlóban több a’ vevő, főleg nagyban vásárló mint Pesten. Boroszlóban ugyanis minden országból, sőt még Amerikából is láthatni vásárlókat, Pesten pedig többnyire hazai vagy ausztriai vevők kezein fordul meg az egész munkálat, kik utóbb tovább szállítják a’ megvásárlóit mennyiséget. Legtöbb gyapjuvevő Bécsbül, Brünnből ’s Prágából érkezik Pestre , ’s többnyire igen jutalmasan szokott vásárlani, főleg ha maga gyártja fel a’ vett nyersanyagot. Mig tehát Boroszlóból az a’ végre érkezett vevők a’ fölhalmazott gyapjú nagy részét egyenesen Angliába vagy Németalföldre , vagy épen Amerikába szállítják, ezen, a’ kereskedést annyira előmozdító eszköz Pesten majd egészen hiányzik , még pedig következő okokból: a) azon messze országi vevők sokalják a’ Pestre utazást ’s a’ szállítás is sok teherrel párosul Pestrül; ’s b) a’ pesti gyapjú semmi tekintetben nem felel meg minden várakozásuknak úgy, mint a’ boroszlai. Magyarországban még nincs egészen olly magas lépcsőn a’ gyapjunemesités, főleg pedig mosás, mint Sziléziában, ’s nem is tudja egyébkint szemre olly ajánlatossá tenni termesztményét. Tudnivaló pedig, hogy távaira csak a’ legválogatottabb ’s legjobb árukat szokták szállítani, azon természetes oknál fogva , mivel csak ollyanokból kerül be a’ költséges vitelbér. Föltevén azonban, hogy idővel a’ pesti gyapjú minden tekintetben elérendi vagy épen meg is haladja a’ boroszlait, az a) alatti ok miatt a’ magyarországi még sem fog amazzal hasonló áron kelhetni. Fenebb érintők, miszerint a’ pesti ’s boroszlai gyapjuvásárok határozzák meg az egész szárazföldre nézve a’gyapjúért, szükség tehát záradékul ez állításra visszatérnünk. Tulajdonképen Angliából jövő visszahatás okozza ugyan mindig az első izgatást, ’s az onnan megrendeltetni szokott mennyiség mindig e’ két esettűl függ : maradt el Angliában előbbi évről nagy mennyiségű gyártatlan gyapjú, vagy keresnek égj gyártatlan anyagot a’ gyártók; de azért mégis szorosan vizsgálván a’ dolgot, csakugyan Boroszló ’s Pest határozzák el a’gyapjúért, mint azt tüstint megmutatandjuk. Azon nagy mennyiség, mit Anglia évenkint vásárol a’ szárazföldön, szükségkép olly tetemes hézagot nyit az itteni raktárakban, hogy a’ kereskedés tetemes mozgásba jő mindenkor illy vásárlat után. Jelenkorunk gyapjúkereskedése csak a’ legnemesb fajok körül forog, ’s az aljasbakat csupán mintegy akaratlanul ragadja el magával a’nagy folyam. Különösen Anglia mindig a’ legjobbat szokta vásárlani , mert roszszul úgyis elárasztják gyarmati ,oha tehát Anglia mindig úgy áll velünk szemközt, mintha most jőne utoljára vásárunkra, és noha mi tettetjük magunkat, mintha semmit sem gondolnánk kimaradásával, szerencsénkre mégis olly igen szükségesek vagyunk egymásnak, hogy azon időpont még igenigen távol van, bár mit mondjanak némelly magukat bölcseknek tartó számítók, midőn Anglia többé nem vásárlana gyapjút a’ szárazföldről, ’s midőn nekünk már többé nem lesz angol vevőkre szükségünk. Miként tehát az onnan jövő megrendeléseket élénkül vagy hanyagon sürgetik,úgy mutatkoznak az ár- következmények a’ boroszlói vásáron, honnan aztán azok Pestre hatnak és szivárognak át, ’s onnan terjeszkedő hullámzat ’s dag - apályként egész Európa szárazföldét bejárják. A’ dolog e’ menetét, legalább eddig, kiki minden éleselmüség nélkül folyton tapasztalható. Csak folyó évben mutatkozék azon rendkívüli tünemény, hogy a’ gyapjuár szökkenése Pesten előbb vala érezhető, mint Boroszlóban. E’ körülmény rendkívüli fontosságú, ’s csalhatlanul tanúsítja a’ magyarországi kereskedés emelkedését ’s ágainak mindinkább erősbülő összeolvadtát a’ nagy világkereskedéssel. HaMagyarország folyvást előre halad a’ gyapjutermesztés nemesitésiben, ha termesztése mennyiségre nézve nem csökken, ha gőzhajók ’s vasutak mindig közelebb hozzák egymáshoz a’ városokat, úgy Pest egykor első gyapjú - vásárhely leend Európában, ’s Boroszlót elnyomandja. Annyival kevésbé mondhatni pedig ez eszmét puszta ábrándnak, mivel jelenkorunk kereskedési világának jelszava: „Olcsóság!“ ’s ennek Magyarország, hozzá kapcsolt tartományival mindig inkább megfelelhet, mint Szilézia.“ Különféle: F. h. 14ikén este rendkívüli gyönyörű tünemény vala látható az éjszaknyugati ’s nyugati égen. Éjfél előtt Bóra 20 perez tájban gyönyörű sötét rózsaszín ’s erős de távul égéshez hasonlító fény tűnt föl az éjszaknyugati égen. Eleinte e’ leirhatlan báju szinvegyület rendetlen köralakban terült el, mig sötétebb szinü vörös szalagvonalak legerősb színezetű pontja többperczig ugyanazon helyen mutatkozik. A’ gyönyörű színezet alapjait vékony rétegföllegek látszottak szolgálni, mellyek a’ mintegy 31 foknyira keletrűl világitó hold sugári előtt lassan kint oszladozni kezdének. Végre a’ világított ragyogó tér szabályossága mindinkább föloszlásnak indult ’s a’ színezet nyugat felé terjedt erősségebül folyvást veszítve, mig végre miután a’ pünkösti rózsa sötét vörös színétül kezdve egészen a’ gyönge hasadó vagy múló hajnalokig minden árnyéklatát magára ölté a’ vörös zűrnek, pár perczczel tíz óra után egészen eltűnt. E’ gyönyörű világítás mozgalmi ’s fogva szorosan a’ föllegek futásától ’s átmérőjétől látszanak függni, mellyek egyszersmind mintegy árnyéklatul szolgáltak a’ szép fényes tüneménynek ; mert a’ fénybokor legsötétebb színben ott ragyogott, hol legkomorabbak valának a’ felhőtömegek. Támadtakor mintegy 60 foknyira emelkedők e’ritka légtünemény ; enyészte felé azonban mindinkább hanyatlott korhatára a’ láthatárhoz , utolsó jelei pedig már csak mintegy 24 foknyi magasságban valának szemlélhetők. Az egész tüneményt kétségkül a’ légkört elárasztott felhőkben ’s gőztömegekben megtört holdsugaraknak kell tulajdonítni. — Rennie úr f. h. 1 Dikén esti 7 órakor Bécsen át visszautazok Londonba, miután ittlétét csupán adatok gyűjtésével töltő, jól átgondolt tervkészítésre Budapestet szorosan egymáshoz kapcsolandó hídépítés iránt. A’ m. kir. helytartóság parancsából minden a’ vizépitő - igazgatóság által már eleve készült térrajzok, mélység - viszgálatok ’s egyéb megkívántató adatok, legnagyobb készséggel közöltetének a’ nagy művészszel , ki azokat dicséretre méltóknak nyilatkoztatá. Már most Londonban elkészitendi terveit és költségszámolásit, jövő évi február végéig pedig bizonyosan ide küldendi.— Pesten Terézia városi sz. egyházunkban f. h. 5 én délután két siketnéma kelt házasságra; t. i. Jankovics János 15 esztendős pesti születésű, ’s Váczon született 29 éves Oraho Róza, mindkettő karból, vallásu, neveltetését pedig a’ váczi siketnéma Intézetben nyeré. Összekelésük előtt keresztény hitben ’s házassági kötelességekben gyakoroltató őket az eskető Terézia városi lelkész, ’s mivel igen keresztyéniig viselők magukat, számos néző előtt az említett napon csakugyan véghez ment esketésük. A’ kérdésekre írásban feleltek. — P O R T U G A L A. Lissabonból érkezett oct. 3 léig terjedő tudósitásunk szerint már valósul a’ rég szárnyalt hir, hogy a’ portugál statusadósság legközelebbi osztalékát nem fizetheti ki a’ már fenekig kiürült nyílványos kincstár. ’S e’ fontos pillanatban uj ministerség lépend kormánypolezra. La da Bandeira a’ külügyi, Romfim a’ tengerész, ’s Vasconcellos a’ pénzügyi tárczát nyerendi munkakörül ; a’ többi három minister ismét megmarad hivatalában. A’ cortes 58 szóval 9 ellen határzá, hogy követség ideje alatt egy követ sem vádolhasson ujstalushivatalt, vagy régiben előléptetést; egyébiránt pedig minden követ napdíjban ’s útiköltségben részesüljön. — Das Antas oct 30án reggel udvarláson volt a’ királynénál. — Lissjabonban olly magas fokra hágott már az ínség, főleg az elbocsátott chartista tisztek közt, hogy nem rég egy közülök előbb két magzatát gyilkola meg, azután pedig tulajdon életének vete véget. Lissabon, oct. 20án: A’ tegnapelőtti éortesülés végre elhatárzá a’,,tiltom“ (veto) iránti főfontosságu kérdést. A’ mérséki párt mindazon követtagja, kik az első kamra alakítása iránt telt határzattól elkedvetlelenültek, nem jelentek meg e’ napon a kamrában , mert miután már 370