Jelenkor, 1837. január-december (6. évfolyam, 1-104. szám)
1837-02-11 / 12. szám
ne, ha őt némelly tiszttársai nem akadályoznák. Cadixban gyors folyamatba vevék a’ Gomez által, jelenlétekor alakított cordovai carlospárti juntatagok ellen indított pert. A’vádlottak közül két pap, a’ nemzetőrségi pattantyusság két lisztjét választá védelmezőjéül. Nagy idegenséget szült itt a’ polgárságnál az andalusiai főkapitánynak Aldania tábornoknak azon kettős rendelete, mi szerint Pedrajas politicai intézőt hivatalosul megfosztá, a’ Noticioso lapot pedig, egy az ő hivataloskodását megtámadott czikkelyeért pörbe vonaté. •A Sevillában legközelebb egy titkos társaság alakul, melly magát „lábatlannak” nevezi. Ennek titoknoka több ízben fölszólított már egy itteni kereskedőt, bizonyos órában’s meghatárzott helyen 10 lat arany letételére. A„ rendelt" időben több személy megjelent a’ kitűzött helyen; megérkezett oda nem sokára egy férjfiu is az aranyat átveendő; de a’ lesbe állított poroszlók elfogták ’s bebörtönzék. Alavai hivatalos közlemény szerint, a’ tél még mindegyre 5 ólly szigorú, ’s a’ még el sem olvadt hóra másodízben zudult suvatagok olly nagyok, hogy a' hadisergek mozdulatlanul kénytelenek vesztegelni tanyáikon, ’s a’ közlekedés is nagy üggyel bajjal jár. Kanelagh lord, kirül eleinte azt hitték, hogy az uj intézkedések miatti elégületlenség távolitá el a’ carlosi táborbul; idegen sereg-gyűjtésre bizaték meg d. Carlostul, olly föltétellel azonban, hogy az általa toborzandó angolok ne köteleztessenek azon harczokban küzdeni, hol a’ chrisztinai sergek közt angolok lesznek. A’ bilbaói nagy csapás utáni fegyvernyugvás még mindegyre tart; közös azonban a’ remény, hogy mindent megten ’s teendő a’ kormány, mik a’ vezérek kibékülését eszközölhetik ’s a’ hadfolytatási szerek eddigi hiányát pótlandják. Az utolsó tudósítások szerint csupa véletlenségnek mondják azt, hogy Alaix főparancsnoka jön Alava tartománynak, mivel itt idősb vezér nincs mint ő. E’ mellett azonban bizonyos, hogy csakugyan nem engedett az őt lemondásra szólító kormányparancsnak ; valamint szinte az is, hogy Narvaez hivataláról leköszönt, ’s Madridba várják barátjával Zavala ezredessel együtt, kit Narvaez után a’ seregosztály vezérlése illetett, de ki azt nem vállalá föl, sőt egyéb tiszttársival együtt ellenmondástnyíljta be a’ kormányhoz Narvaez elbocsátatását ellenzőleg. Alaix azonközben semmit nem mulaszt el, hogy magát katonáji kedvezésében ’s igy a’ főparancsnokságban megerősíthesse. Vitoriában, hol elég tévés laktanyák vannak, a’ polgársághoz szállitá legényeit, mi miatt számos panasz keletkezett. Zsarlásaik olly nyomasztók, hogy e’vidéken több faluból kiköltözik miattuk a’ nép. Későbbi, i. h. 21 ki. tudósítások szerint, Narvaez e’ napon valóban meg is érkezett Madridba. Hogy azonban ezen, a’ kormánnyal elégületlenkedő tábornok a’ fővárosban sokáig ne maradhasson, Alvarez főkapitány tüstint rendelést bocsáta ki, mellyben minden osztálynok ’s vezérőrnagy fölszóliltatik a’ főváros haladéktalan elhagyására, hacsak az ott mulatozásra különösen engedelmök nincs. Más tudósítások a’ pénzszükségben furadozó Mendizabalnak egy erőszakos csinyárul értesitnek a’ városi pénztárra nézve, minek következtében az ayuntamiento úgy fölboszankodott, hogy egyetemileg benyujtá elbocsáttatási kérelmét. Ezen a’ kormányra nézve szerfölött kártékony lépés meggátlása végett azon volt Mendizabal, hogy az ayuntamiento egyes tagjait kibékítse, ’s igéré az elbitorlott pénz minél előbbi visszatéritését; olly ígéret, mellynek senki sem hiszen, ’s annyival kevésbbé, mert a’ köz-költségekrüli számolását is mindegyre vonakodik előterjeszteni, noha már régóta hirdeté azt. Megbukásának közel léte általányos hiedelemmé vált, és népszerűségét annyira elveszté, hogy midőn egyik este az utczák máskorhoz képest roszabbul valának megvilágítva, rüszint azon véleményre jöttek az emberek, hogy hihetőleg a’ világító-egyesület pénztárát is megvámolá Mendizabal. A’ madridi Castellano azt erősíti, hogy az ő parancsára véghez vitt munkálatok 487,109,000 reálnyi terhet vontak a’nemzetre, mellyen kívül az ország minden jövedelmét, a’ 4 millió kölcsönnek egy részét, a’ katonaállitási váltságért bejött 4 millió reált, ’s a’ Porto- Rico, Havannah és Philippini szigetekre fölvett pénzmennyiséget is elkölté. — PORTUGÁLIA. Lissabon! m.h. 14’s 1ékéig terjedő hirek szerint igen nyugtalanító helyzetű az ország, ’s a’ dolgok mostani állása nem sokára következő fordulatot gyanittat. 13ka óta folyvást alattomos izgásban a’ főváros, minek, mint hallik, azon alaptalan hir ada kezdetet, hogy a’ királyné a’ cortes - megnyitás előtt a’ herczeggel együtt Santarembe igyekszik vonulni, hova Saldanha marsai a’ katonaságot összegyűjtendi, hogy velök az 1826ki alkotmányt kikiáltássá, ’s azután fegyveres kézzel Lissabonba menjen. ’S ’a királyné ezen elhalárzását olly szilárdnak hivék, hogy — mint mondák — La da Bandeirának több ízben kelle a’ királynéhoz járulnia, mig e’ szándékrul le tudá beszélni. A’ nemzetőrségnek pedig folyvást azt sugdozzák fülébe, hogy az 1820ki alkotmányt, a’ maga valóságában, minden korlátozás ’s változtatás nélkül kívánja. A’ fővárosban eddigelé megjelent követek 13kán tanácskozást tartának, ’s a’ ministereket, mint követeket ön keblükből kizárandóknak határozák; mi a’ ministerség megbukását majd egészen bizonyossá teszi. A’ királyné nagy tétovában volt az iránt, ki által nyittassa meg a’ cortesgyülést i. h. 18-án. Ministerei Passost ajánlák, ’s ő, rettegése közben, hamar megegyezett. Hogy pedig nem személyesen nyitja meg azt, erre nézve a’ cortesgyülés rendkivüliségét adják okul a’ ministerek. Nagy mentségül szolgáland a’ királynénak azon terjengő hit is, hogy nehézkes (viselés) állapotban van. A’ ministerváltozást, mint mondják, az előbbi jelenetekhez hasonló körülmények közt akarják eszközleni, ’s még La da Bandeira és Passosnál is népszerűbb férfiakat igyekeznek helyökbe állítni. A’ föld zendülésnek, hir szerint, a’ cortesgyülés megnyitása napján kell vala történnie; ’s noha ezt jól értesített személyek alaptalan koholmánynak vallották, mégis nagy aggodalmat okozott a’ főváros lakosinál, ’s arra birá az angol admiralt, hogy az angol alattvalók személyes és vagyoni bátorsága iránt kellő rendeléseket tegyen. Utasításuk van a’ Lissabonnál horgonyzó angol hajóknak mind azt megtenni, mi által vérontásnak elejét vehetik, és szükség esetén, még a’ királynét is hajójokra fogadhatják férjestül’s udvarostul. A’hadminister, mint látszik, gyűlöletessé tévé magát öntársai ’s a’ nép előtt. A’ katonaság sem mutat iránta semmi vonzalmat. Kitetszett ez legközelebb, midőn, a’ lissaboni pattantyusság fegyveres kézzel követelé hátramaradt zsoldját, ’s nem elégült meg puszta ígérettel ’s csilapitó szózattal, hanem pénzbeli elégtételt tudott magának daczolni. — 11 kén nagyguerillacsapat mutatkozott Lissabon közelében ’s kikiáltá d. Miguelt, de az ellene küldött fővárosi katonaság, rövid csata után, részint elfogdozá részint, elszélyeszté azt FRANCZIAORSZÁG. A’ követházban jan. Gán ’s 7én a’ községi tanácsok szerkezetérül folytak a’ vitatások. Nincs ugyan is alkotmányos ország Európában, hol a’ helyhatóságoknak olly kisded hatalomkörük lenne , mint Francziaországban. ’ ámbár e’ tárgy a’ legfontosbak egyike, a’ követek még is igen csekély részvétet ’s figyelmet mutattak iránta. A’kormány által előterjesztett törvényjavaslat fő elve az, hogy minden helyhatóság hatalma ’s tekintete, ’s igy az egész municipalitáseszméje a’fő hatalom folyadéka ’s engedélye. Mihez képest a’községek függelme törvény- és szabályszerű, függetlensége pedig csak kivétel. Ezen elvet Jaubert doctrinaire tag fejtegeté ’s támogatá, Dubois, pedig ostromló, főleg azon okoskodásnál fogva, hogy valamint a** közép vagy főhatalom az egyesek átruházásiból ered, ’s azok folyadéka, úgy a’ helyhatóságok is, mint az egyesek közvetlenebb gyülekezete ’s képviselőjei — inkább származtatóji, mint származotti a” főhatalomnak. A’ törvényjavaslat 2ik czime szerint minden községi tanács egy maireből, segédből ’s községi tanácsnokokból álland. A’ mairet és segédét a’ király nevezi, a’ tanácsnokokat a’ község választja. Valamennyit fölfüggesztheti a’ megyeispán; de hivataloktól csupán kir. rendelet mozdíthatja el. Megválasztatnak három évek re, ’s hivataljokkal semmi fizetés sem jár. Mindenik községi tanácsnoknak 25 éven túl kell lennie, ’s a’ községben laknia. — A’ pakkamrában jamlékén adta elő Persil azon okokat,, mellyeknél fogyást a’ kormány azon törvényjavaslatot terjeszté elő, hogy kötelességül tétessék mindenkinek felfedezni a’ veszélyes öszszeesküvéseket, ha azokról némi tudomása van. A’ hirlapok még eddig e’ törvényjavaslat ellen nem igen szóltak, de annál makacsabban ellenzik a’ politikai vétségekről vádolt, katonai személyek törvényszékei elkülönitését a’ politikaitól. — A’ követházban janu 2rán szombatnapi rend szerint folyamodássok voltak tanácskozás tárgyai. Ezek közt főleg figyelmet vont magára a’ lengyel menekvőké, mellyben kérik, hogy sorsosaiktól, kiknek segedelemre szükségük van,ez ne tagadtassék meg, előadván egyszersmind, hogy némellyek segédpénze megcsökkentetett folyó év jan.ltől fogva egy ötöd résznyiben. A’ belminister azzal szabadkozott, hogy a’Francziaországban levő lengyel menekvők száma 5 151, ’s 1830 óta Francziaország a’lengyelekre általjában 19 millió frankot költött. A’ kormány, mennyire csak lehetett, alkalmat nyújtott nekik, hogy magok szerezzék meg magoknak a’ szükségeseket ’s s résznél e’ szándék csakugyan valósult is; de amaz e rész közt ollyak is vannak, kik gazdagok, fürdőket látogatnak, drága szállásokon laknak és számos cseléddel bírnak, ’s mégis pontosan megkívánják a’ gyámpénzt. Mások dolgozhatnának, de nem akarnak. Hosszas vita után , mellyben de Tracy, Mauguin, és Salvette a’ lengyelek pártját fogták, az határoz látott, hogy e’ folyamodás a’ tanácselnökhöz utasittassék. — GABONAÁR. Vidéki városink piacain; pozs. mérője váltó gar. búza |kétszer. rozs •rp*1__*»b kultur. |köles fan,2Sáp Miskolci 90- 85 | 70— 65 | 55— 50 | 50— 45 | 30- 25 | 80— 72 | 210-20* 27én N. Beciker. 90— 75 | 65— 55 | - 1 50 |Ä42— 40 |”75— 70 | ry27én Arad 91 | 70 | 70 | 60 | | 58 I 80 | D2Sán Kata 80— 67 |60— 50 | 50 | 50 | 33 | 80 |112Sán Pécs 80— 70 | 55 | 50 | 55 | 40 | 75 |M2Sán Szeged 00— 85 | 70 | 65 | 55 | 50 | 90— 85 |100-1* 12Dán Károlyvár. 120—105 | - 1 - 176— 72 | 50- 48 |100- 98 /-3Dán Beszterczeb. 102- 80 | 162— 55 | 58— 55 | 30 —26 | - 1 ffeb. len Moaony 105— 72 | 60— 50 | 50— 47 | 45— 40 | 37- 32 | 90- 77 |— ff Sán Uj-Becse 95—80 | 75— 70 | - 1 55 | 45 I - 1— » 3án Arad 90 | 68 f 67 | 55 J 51 1 80 | PÉNZKELET: febr. Sán 5 pCente* *tatu»k. 104 7/8; — 4 pCentes 91f 15/16; — 3 pCentes 75 17/32; — 2 1/2 pCentes 57; — 1820diki 10() fitos 225 1/4; 1834diki 500 frt. 670; — n. k kamarai 3 pCentes köt. 67 1/2 2 pCentes 53 1/2; Bankrészvény 1300 1/3 p. p. ff 4én Szeged 90— 83 | 75— 70 | 70 | 60 | 50 | 90 | 110—100 ff 4én Sz. Fejérvár 80— 70 | 65 —56 | 50— 48 | 48-44* | 34— 31 | 80 - 78 |— ff 4én Komárom 72— 71 | 145— 46 | 45- 44 | - 181- 81 |— ff 3án Pozsony 92— 70 | - 147- 45 144- 40 | 34— 30 | - 1 ff Dán N. Stomb. 83— 70 | - 1 43- 40 | 38- 17 | 30— 28 | - 1 48 Szerkeszti Helmeczy. Nyomtatja Beimel.