Jelenkor, 1837. január-december (6. évfolyam, 1-104. szám)

1837-03-22 / 23. szám

erry törvényjavaslat fogadtatott el, melly szerint Canada két tarto­mányra osztalék, felsőre ’s alsóra; a’ létesített alkotmány pedig az angolnak vala utánzása. Az igazgatás feje egy kormányzó ’s annak oldala mellett egy végrehajtó tanács. A’ parliament helyet a’ tör­vényhozóság foglalja el, mellynek egyik fele a­ koronától neveztetni szokott törvényhozó tanács, másik a’képviselőház, mellynek tagjait a’ nép választja. A’ törvényhozó tanács az angol felsőháznak lenne képviselője. A’ képviselőház most azt kívánja, hogy a’ törvényhozó tanács a’nép választása alá essék,’s az alkotmányon még majd némi változtatás történjék , ’s mivel azt meg nem engedék, a’ bírák ’s egyéb polgári tisztviselők fizetéseit megtagadta, még pedig már 1832 October 3ike óta. A’ képviselőház 1836 octoberében újra megtagadá azt, s egyszersmind nyilványitá, hogy kivánatiban ren­dületlen akar lenni. E’ kivánatok pedig következők: 1.) a’ törvény­hozó tanács a’ nép által választassák. 2.) t­örlesztessék el azon törvény, melly szerint a’ britteknek határtalan költözési szabadság engedtetik Canadába, mellynek következtében a’ népség britt része uralkodóvá fogna lenni. (Eddigi. i. a’ francziák nagyobb számmal van­nak.) .. 3.) A’ végrehajtó tanácsnak valamennyi ága a’ ház ellenőr­sége alá tétessék. — A’ kormány mindezt, ’s így, a mint kívánta­tik, nem akarja megadni, ’s javaslati e’gyarmatokra nézve követke­zők főleg: 1.) Alsó Canada mostani állapotjában nem tanácsos a’ tör­vényhozó tanácsot a’ nép választására bízni; azonban mindent el kell követni, hogy bizodalom gerjesztessék a’ népben iránta. 2.) A’ vég­rehajtó tanács jobb móddal szerkesztessék , de egyszersmind ne en­gedtessék meg, hogy az e’ háznak felelős legyen. 3.) A’ beköltözés szabad maradjon. ’S ezek a’ lényegesbek. E’ javaslatokat keményen megtámadták a’ radicalok, névszerint O’Connell ’s főleg K­oebuck, ki egyszersmind ügyviselője a’ gyarmatnak a’ parliamentben­. Roe­buck beszéde nyomos helyeket foglala magában, m­ellyekkel azt mu­tatá meg, hogy Canada alkotmányát az angol szerint nem lehet’s nem is lehetett szerkeszteni, mivel a’ nép nem ugyanazon elemek­ből áll. A’ kormányozó t. i., kinek a’ király képviselőjének kellene len­nie, nem egyéb, mint a’gyarmat status - b­loknokának képviselője; efö­lött a’ törvényhozó tanács legkevésbé sem hasonlít az angol lordház­hoz, mivel tagjai sem születésre sem birtokra nézve nem jelesek, mint Angliában; azért nem is bir egyik tagja is befolyással a’ népre. Ellen­ben a’ képviselőház valóban képviselője a’ canadai népnek, mit az angol alsóházról az angol néphez képest még nem igen mondhatni. Midőn a’ képviselőházban azon óhajtás támadt, hogy a’ tartomány status - költségei saját forrásaikból föhessenek , az akkori kormányzó ennyi merészségért a’ ház három tagját börtönbe veh­eté ’s ezt azért lelte, mert ha a’ gyillésház ajánlja meg a’ status - költségeket , a’ sta­tus - szolgák felelősek lesznek a’ képviselőknek. De mivel Anglia ez időben háborút viselt Napoleon ellen, az ajánlás elfogadtatott. A’ kormánypárt azonban mind e’ mellett oda törekedek, hogy a’ fele­lősség alól mindenképen kibujhassék, mi azonban egészen még sem sült el. — A’Al.Herald szerint a’ lordok ezúttal készek az izlandi hatóságja­­vító törvényt némelly módosítások mellett elfogadni, ha t. i. az alsó­ház az izlandi tizedtörvény elsajátító záradékától eláll. De nagyobb bátorság okáért a’ felsőház az első rendszabályt csupán akkor fogná szavazás alá venni, ha az alsó házon valamennyi izlandi törvényja­vaslat átmenend. — Febr. 23án délután egyszerre megjelent a’ London-Green­­wichi vasút társaság irnokszobájában bizonyos Mackintosh, kinek a’ társaságon tetemes követelése volt, ’s bírói ítélet következtében előleg birtokába véve az épületeket, magát a’ vasútat, a’ gőzko­csikat ’s az egész ingó - bingóságot. Az írnokok, pénzszedők, úz őrök, mérnökök, kalauzok, s egyéb tisztviselők nem kevéssé voltak meglepve, midőn a’ sherif tisztviselője nyilványitá nekik, hogy haza mehetnek, mert szolgálatjoknak ezennel vége. —Minden előter­jesztés hasztalan volt, mert az ideigleni birtokos valamennyi tisztséget már másoknak ígért el. Mackintosh 300 ezer ft. sterlinget követelt a* társaságon. — Febr. 26án az ismeretes Robert Owen Manches­terben leczkét tartott a’ „segítő egyesületekről,, midőn a’terem köze­pén a’padló hirtelen hány­atolván, az oda hely­zett énekes társaság az alvilágba kezde sülyedni. Azonnal valamennyi az ablakok felé tört, az ablaküvegeket bezúzta, sokan kiugráltak az ablakokon, ’s részint az alant álló kocsikba, részint utczai sárba hullottak.Időköz­ben az énekesek ismét fölemelkedtek mélységükből, t. i. csapda-aj­tó (Fallbhare) volt a’ terem alatt, melly ugyan meghajlott a’ fölötte álló tehertül, de alant a’ fészerben álló kocsi födele szerencsére föl­­tartóztatá. A rend azután ismét helyre állott, ’s Owen a’ leczkét nyugton folytatható mind végig. — NÉMETALFÖLD. ^Hangából jött hírek szerint a’ general-statusok 2dik kamarája mártz. 3an titkos ülést tartott, mellyben a’ pénz és a’ külső ügyek mi­nisten a tagoknak megadák a’ tőlük kívánt fölvilágitásokat a’ politikai ügyek állapotjáról, valamint a’ fenforgó pénzügyi törvényjavaslatok­­ról is. E közleményekből azonban csak annyit tudtak meg, hogy a’bel­ga-hollandi dolgok elegyenlittetésit még bizton most sem reméllhetni. A tanulók száma valamennyi belga tudom, egyetemben kö­vetkező: Brüssel tud. szabad egyetemen majd 300 tanuló; Gent status-egyetemen 150; a’ lőveni katholikus egyetemen a’ theologia tanulóit beszámítván 350, a’ lütlichi statusegyetemen 379, vagyis mindössze a’ négy egyetemen 1179. __ NÉMETORSZÁG. A­ carlsruhei hírlap így Frankfurtból mártó,­­rt I. In­nét febr. 27 ’s S8a közti éjen vitettek­ el a politikai foglyok IV sutá­ba a’ Zeil utczában fekvő őrházból. A jelenés megújult febr. 88 a’s marta,­lie közti éjjelen, midőn a fenyirotózban tartatott po­litikai foglyokat vitték­ el ugyanoda. Egy óra után vitték el a’ fog­­lyokat két nagy gyorsszekéren, porosz láncsás­ csapat kísérete alatt. Mind a’ két rabszállitvány Mainzba érkezett, ’s a’ várostól éjszaknyu­­gotra fekvő Hartenberg várba záratott­ el a’ napvilág e . . A’ Sváb Merkúr igy ir Mainzból martz. -ről. » Frank­furtból ide hozott politikai foglyok nincsenek Hardenberg erős­ség boltozatiban, mint eleinte hivék, hanem egy saját, e végre készített házban laknak. Tartatásukra Frankfurt sz. város költsége­in egy saját intézet állíttatott; két gondviselő ’s egy szolga teszik a’ börtöni belső szolgálatot, mire Frankfurtból e’ végre oda ren­delt tisztviselő ügyei. Freind, az eszecsuszott tanuló, Frankfurtban az őrültek házában maradt. — Carlsruheban martz. -én nyittatott meg Baden nagyher­­czegség közgyűlése. A’ nagyherczeg ez úttal személyesen nyitván azt meg, beszédet tartott a’ trónról a’ Rendekhez. A’ beszéd eleje igy hangzik: „Nemes urak, kedves Barátim! Uralkodásom kezdete óta negyedszer gyűjtöm össze Önöket magam körül, és soha or­szággyűlést még olly szerencsés körülmények közt nem nyitottam m­eg, mint a’ mostanit —’s a’t. Elbeszéli aztán , hogy Németor­szág a’ nép nagy birodalma mellett a’ fejdelmek iránt a’ németszö­vetség uralma alatt a’ béke áldásit élvezi ’s a’ t. — Alig hirdeté ki a’ frankfurti és wiesbadeni vasut-társaság, hogy a’ Majna partján ’s Casselen keresztül viendő vasút - készítésre az illető felsőbbségtül részint megadaték már az engedelem, részint bizonyosan megnyerendő , ’s hogy ennélfogvást a’ wiesbadeni biz­tosság Frankfurt lakosinak 500 ezer forintnyi 23 pénzlábas rész­vénybeli oszlakozhatást vagyis társulhatást enged. tuszint olly nagy tódulós lett az aláírók közt Bethmann és Rothschild ’s fijai k­ószobá­­jában, hogy ennek ajtajihoz őrkatonákat kelle állitni szorongás-gátlá­sul ’s rend­ fentartás végett. TÖRÖKORSZÁG. Konstantinápolyból febr. 22-e­ Írják, hogy ott az utóbbi nyolcz nap alatt a’ statushivatalokban részint uj kinevezések, részint áttételek miatt nagy változások történtek. Legjelesb ezek közt egy uj nagyúri protomedicusé (birodalmi főorvosé) Ahmed efendi sze­mélyében, ki eddig a’konstantinápolyi orvosi akadémia elnöke volt. — Drinápolyból jött hirek szerint folyó hónap 1ökén éjjel ott nagy gyuladás ütvén ki, számos bazart elhamvasztott, melly alkalommal a’ város liszt-szülesége is összeégett. — A’ főváros egészségi állapotja napról napra javul, azonban még folyton számos a’ halálozás. --­A­MERIKA. Panamában m. é. nov. 20 án éjjel Russel angol consul bizonyos Parades úrral összeveszett, ’s ez utóbbi súlyosan megsértetett. Neje segélykiáltására, ki épen nála volt, emberek gyűltek össze, s Rus­selt földhöz verték, lefegyverzék ’s fogházba hurczolák. Santander elnök nyilatkozást bocsátott ki, mellyben felszólítja honosait becsü­letüknél’s hazafiságuknál fogva meg nem szívelni, hogy akár Nagy­­brihtannia, akár más valamelly hatalom saját, vagy a’ világ szemei e­­lőtt lealázza őket! Turner a’ britt követ közbeveté magát,’s Russel szabadon bocsáttatását, úgy szinte illő kárpótlást kívánt a’ rajta el­követett csúfság miatt , ’s azon tisztviselők letételét sürgeté, kik­et elfogták, mi udvarilag ugyan, de határozottan megtagadtatok Az angol kereskedők mindenkép igyekeztek kiegyenlíteni a’dolgot.— Ujyorkból febr.­rról jött tudósítások szerint az egyesült statusok minden diplomatái kapcsa félbenszakadt Mexicoval. A’ Glo­be két közleményt foglal, Ellis úrhoz, az egyesült statusok köve­téhez Mexicoban intézettet, ki, mint már tudva van, Washingtonba visszatért. Czélják megmutatni, hogy ha a’ két status közt fenfor­gó viszályok ’s különzések világos háborúra törnének ki, az ame­rikai nép soha igazságos!) háborút nem fogna viselni, mint ezt. Más oldalról pedig Gorostitza a’ mexicoi követ az egyesült statusoknál nem sok idő előtt már közzé tett egy kis irományt, mellyben azt igyekszik megmutatni, hogy minden jog Mexico részén van. ELEGY H ! R. Haiti partjain mostan igen igen sok rablás van napi­renden. A’ haitii kormány ugyanis törvényt bocsátott ki , mi szerint a’ vá­mok spanyol vagy más jó hitelű, nem pedig a' helybeli becsvesztett pénzben lennének fizetendők; következőleg minden hajónak, melly azon partokra megy, pénzzel kell magát ellátnia, ’s ezen körülmény fölötte ingerli a’ martalóczok pénzszom­ját. 1835 kert Oroszországban 748,237 férfi nemű ’s görög val­­lásu lakos halt meg’s ezek közt 517 volt fölül 100 esztendőn, 23 pedig 120en, sőt egy Pskov tartományban 135ik évét is túlhaladó. GABONAÁR: mart­. 20 és 21én Tiszta búza 101­ 2/3 — 100 — 91 1/3. Két­szeres 80 — 73 1/3 — G6 2/3. — Rozs 56 - 53 1/3 — 46 2/3. Árpa 57 1/3 — 53 1/3 — 50. — Zab 40 — 37 1/3 — 33 1/3. — Ki­leskása 213 1/3 — 200 — ISG 2/3. — Kukoricza 93 1/2 — 86 2/3 — 80. PÉNZKELET: Becs, martz. 18k.In 4 pCentes statuskötelezvény 100 3/8­3 pCentes 75 1/4 ; 1821 ki 100 fortos kölcsön J.42 1/4; 1834ki 500 fi­tos kötes­ 568­­1/8; bécsvárosi 21/ 2 pites köt. GG 1/2; bankrészvény darabja 1367 1/6. D­UN­A VÍZ ÁLLÁS. mart. 19én 5' 8» 3'" gDán G' 3« Q21én G' 8' 3ot 22éli 6' 10" 3'". Szerkeszti Ilelmeczy. Nyomtatja Be­mme­l

Next