Jelenkor, 1838. január-december (7. évfolyam, 1-103. szám)

1838-02-03 / 10. szám

- C­­io 3 -iránt ez utóbbi nem távozik Orleans hg termeiből, ’s általányosan a’ köz­­benjárulást óhajtó hgnél meghatalmazott alkövetnek nevezhetik őt némelly politikai körökben. Mindeddig senki nem beszél távozásáról. Francziaor­­szág helyzete Spanyolország irányában olly rejtélyes, hogy első pillanat­ban teljességgel nem tudja mit csináljon belőle az idegen. Az olasz dalszínház romjaiból még folyvást füst emelkedik, s tegnap lángok is kezdenek mutatkozni. A’ Bon-Sens szerint Soult marsh­all meghívást kapott kabinetbe lépésre , de eddig vonakodni látszik e’ fényes kitüntetéstől. — Az uj spa­nyol követ már értekezék a’ külministerrel Parisban megjelente óta. Őszin­tén nyilatkozék előtte, mint jól értesültek tudni akarják, ’s épen nem titkolá el a' félsziget szomorú helyzetét, melly naponkint aggasztóbb kezd lenni. Az alig munkálni kezdett spanyol ministerség ismét bukáshoz kö­­zelít. Ofalia, kit Latour-Maubourg emelt polozra, már kijelenté, hogy helyzete elviselhetlenné kezd lenni. Alkalmasint Miraflores marq., vagy Mior­eg fog helyette meghivatni ministerelnökké. Cordova tábornok a*’ haditárczával leend megkinálva, ’s Calatrava számára is hihetőleg marad valami helyecske. — A’ National szerint remény kezd mutatkozni, hogy Godard az Rouenban hosszas titkos fogsága után nem sokára vissz a nye­­rendi szabadságát, mivel kiviláglott, hogy baráti viszonyai az elfogottak­­kal nem valának zendülési czélzatuak. — A' király saját magányos er­szényebül 12 ezer frankot rendelt kifizettetni a’ szegényeknek fára ’s le­vesre, a’ királyné 3ezer, Orleans­ig 6ezer ’s Adelaide ligne 3ezer frank­kal járultak e’szép áldozathoz. — Toulonbul jan. 13ról ezt írják: „Ba­­patel tábornok innen Algierba vitorlázand , Valée tábornagy helyett a ki egészsége helyreállítása végett visszatér rövid időre Francziaországba, ide­jében a’ kormányzóságot átveendő/4 — N­É­METORSZÁ­G. A­ porosz ministerség válasza a’ pápa beszédére nem igen talál köz­viszhangra; általányos panasz , hogy a’ kormány nem vélte tanácsosnak saját lapjában a’ megtámadt oklevél közlését s más részről , hogy vála­sza igen üres, sok benne a’kitérengés,’s igazán nem lát a’ dologhoz; nem kis rész kívánta volna, hogy a’ kormány nyilványitsa ki a’ lázadói törekvések miatti vádakat.­­ A Hamburgi Correspondent szerint Schwarz­­burg-Sondershausen hg volt első, ki a hét elbocsátott göttingai tanítónak menedéket ajánlott, ha szükségük leendne rá; ’s a’ többi közt levelében biztosító, miszerint ő 's kisded tartományának minden lakosa szeretet’s tisztelettel fogadandják őket. — Paderbornban van. Tikén a’ nép zajongva vonult keresztül az utczákon éjfél után két óráig azon hitre, miszerint Pater Ilenrieus barát befogatásától féltek: „éljen az érsek44,—„ha a’köl­niek oda engedek az érseket, mi még egy barátot sem hagyunk elvitetni4, e’ felkiáltásokat kivéve minden csendzavar nélkül oszlott el a’ nép, vere­kedés vagy vérről szó sem lehetvén. A’ würzburgi lap hosszasan tagolja Altenstein be. iratát a’ kölni ügyben; a’ müncheni politikai lap a’ kölni főkáptalan bánásmódjára nézve fölvilágitásokat közöl, mikből kisül 1.) hogy csak az érsek halála esetében törvényes a’ nyolcz napi határidő helyettes-választásra , 2) hogy a’ káptalan ez esetben a’ fogoly érsek jogait csak helytartólag gyakorolhatja ’s e’ helytartósági jogot egy harma­dikra nem ruházhatja. Schelling, a’ hires német philosophuis, sz. Mihály érdemrend’nagy keresztjével tisztelteték meg a’ bajor királytól. A’würtenbergi követkamra jan. 2­3-i ülésében a’ büntetőtörvény­­könyv véteték vita alá. A’ halálos büntetés fen maradását, 53 szó 29 ellen határzá. — A’ hannoverai király a’ gyalogserget febr. Ijétől 8 ez­redre, ’s mindenikét 4 csapatból álló zászlóaljra ’s négy könnyű zász­lóaljra osztatni parancsoló. —­ Berlinben jan. 2 jén szokott fénnyel üllték meg a jelrendünnepet. Az éjszaknémet udvaroktól közlemények érkeztek Berlinbe, miszerint reménylhető, hogy az utánnyomatás elleni törvény jótékonysága a­ porosz határokon túl is terjedene. AMERIKA: Ciyorki lapok szerint, hogy az angolok és lázadó canadaiak közti harczban a Semleg(neutralitas) meg ne sértessék az egyesült statusok határin, és ennek egy polgára se vegyen abban részt, dec­­ljén a­ követház meghatalmazó az elnököt, hogy a semleget tartsa fen a tengeren, és az egyesült sta­tusok partjai védlettre az eddigi csapatokon kívül új hajókat rendeljen. Az angol ministeri lapok e végzeményt igen dicsérik. Az egyesült statusok polgári a’ canadai ügyre nézve véleményükben megoszolvák; de ha a’ zendülők nálok többségre találandnak, azt a’britt kormány bizonnyal azon canadai lapoknak köszönheti, mellyek a’ befogott politikai vádlottakat tűz­zel vassal szeretnék pusztítani. —­Philadelphiában nov. 29 én teve próbautját Lancaster vasúton azon oromozgony (Locomotiv) mellyet Norris és Grin a­ bécsi-trieszti vasút szá­mára készitettek. A­ próba minden várakozást felülmúlt. Először 40 ter­hesszekeret, 400 ezer font terhűt, vont Schuylkill hídtól a­ városig­, angol mérföldjét 4 perez alatt. Ezután a’ Schuylkill másik oldalán a’ lu­yi útnak ment. A vasút itt 2804 láb hosszúságú magasodást képez 369 láb emelkedéssel. Közönségesen ezen darab után egy álló erőművet hasz­nálnak. Norris azonban erőművéhez még két, 40 ezer ftnyi, kocsit aggatva ment a’ hegynek fel ’s 3 első ’s 40 másod perez alatt az utat megtevé. A’ hegyről pedig 20 ezer font teherrel 8 perez alatt futott le, miután az utón kétszer, egy egy perczig, megállittatott. Az erőmű neve Philadel­phia- A’ mű e’ nemben legszebb az egyesült statusokban. Sik vasúton óránként 35 — 40 angol mérföldet halad ’s Így a’Bécs és Trieszt közti utat 9 óra alatt teendi meg. A mult oct. 18 s 19ke közti éjjel Acapulco csendes tenger mel­­letti városban erős földrengést éreztek , melly 5 óra alatt, ISOszor ujult meg ‘s 19kén egy órakor éjjel olly iszonyú volt a’ rázás, hogy a’ város lakosi rémültükben házaikat oda hagyák. A’ város nagyobb része ’s vele az igazgatósági épület, rom. Bálnából a’ hírek oct. 24eig terjednek. A’ lázadók az egész várost meghódítók, a’vámházat feltörték és sok fegyver ’s hadiszernek jutot­tak birtokába. A’ várost, mennyire tudhaták , megerősítették , hogy a’ kormánypártiak megtámadásának ellenállhassanak. A’ kereskedés egé­szen elakadt. Az új elnök oct. 23k án érkezett meg a’révbe, de nem engedék azt kiszállani. A kormánypárt hadiereje a várostól néhány mérföld­­nyire fekszik. A két párt között csatára kerülhet a dolog minden órán. A’ valparaisoi hadszállítvány Peru ellen nov. 16án valóban elvitorlá­zott, miután Chili kormánya az angol közbenjárást el nem fogadta. Santa­ Cruz készen várja, hadserge, melly éjszakán van összevonva, 13.000 főnyi. Mexicoi levél szerint nov. Gárul, a’ kormány néplázadástól retteg; ezért a’ csapatok ’s töltött árgyak készen tartatnak. A béké lenek a’ szö­vetséges alkotmány visszaállittatását sürgetik,’s hiszik, miszerint a’Busta­­mente elnök vagy leteszi hivatalát vagy teljesíti e’ kivánatot. Rio Janeiroban azon reményben voltak, miszerint Bahiaba érkezett uj elnök a’ kormány felsőséget minden baj nélkül visszaállitandja. Egy ujyorki lap előadja, mennyivel adós az egyesült statusok keres­­kedősége’s mennyire rúg adósságtörlő eszközük. 1837 jun. 1 jén az egye­sült statusok tőzsér­kara adós volt Vilmos ’s tár. 33 millió 850 ezer, Wiggin ’s tár. 36 millió, Wildes’s­ tár. 25 millió, ’s más londoni, liverpooli, manchesteri házaknak 125 millió, Francziaországiaknak 37 mill. 500 ezer összesen tehát 257 mill.500 ezer dollárral. Levonván az egyesült státusokban­­ bukások által okozott 32 mill. 500 ezer dollárnyi kárt, még 225, millió dől. fizetendő. Ezen összeség nagyobb részét a­ jelen zavarok miatt 9,12, 18 hónap múlva fizetik. Minden túlzás nélkül az adósság ki nem fizetett részét 112 mill. 500 ezer dollárra becsülhetni. Ugyanannyi marad még fize­tendő. Fele készpénzzel, különféle vállalatok részvényivel, másik része gyapot és más terméki művek által fizettetik vissza. A brémai lap levelezője a’bahiai nov. Tiki zendülést pórnép láza­dásnak nevezi; az új elnököt, Carneiro Regot, marhakereskedőnek mondja titoknokát, Sabinot, gazembernek, ki nemcsak egy gyilkolást vitt véghez. „Félelem és rettegés uralkodik minden házban — mondja többi közt a’ levél— az előkelő családok majd mindnyájan elhagyák a várost s az or­szág helyébe menekvének. Ellenzendülést még eddig nem próbáltak, s mivel a’ kincstár most igen jó lábon áll, a’ jelen kormány mindaddig fen­­tarthatja magát, míg pénze van ’s katonáit rendesen fizetheti. Bevételről szó sincs, mert a’ közlekedés egészen elakadt. Az vigasztalhat leginkább, hogy a’ jelen kormány sokáig nem állhat fen, mert Rego az elnök buta. Ellenben igen aggasztó azon gondolat, miszerint megbuktatása a’ pórnep fölfegyverkezetével van összekötve, melly őt fölemelő ’s igy ismét elő­­kerülendnek azon véres jelenetek, millyeknek Rio Grande­s Para voltak színhelyei ’s miktől Bahia akkor menten maradt. Rio­ Janeiroból nove­léről a Times következet ír: „A francziák a’ brazíliai birodalomnak Amazon folyam melletti s Franczia-Guyánával határos részét elfoglalták. Ennek okául azt mondják, hogy a franczia kormány a’ brazíliaitól a’ franczia alattvalók rész­re , kik Paranak az in­diánok általi kiraboltatásakor károsultak, kárpótlást nem nyerhete. Ujyorki legújabb hírek szerint a’ kabinet tagjai mindnyájan beadók a’ congressusnak tudósításaikat. A’ kincstár titoknoka nyilványitá, misze­rint a’ kenyér drágasága sürgeti a’ gabnavetés előmozdittatását. A had­­minister tudósítása szerint v. Floridában az indiánok elleni harcz minden következmény nélküli valt, bár 4 — 5 ezer indián ellen 15 ezer főnyi sereg csatázott. Továbbá, hogy Red­ Rivert (Louisianában, Mississippibe szakadó folyam) a’ mérnökök megtisztiták az ős-erdőkbül belé sodrott fa­­törzsököktül, mellyek a’ hajózást igen veszélyeztették. Még nagyobbszerü óriási mű vétetik nem sokára munkába, t. i. Missisippi torkolatját mélyeb­­bitése (öblösebbitése), mi­nt­ Orleans egészségi állapotára ’s a’ hajózásra nézve fontos vállalat. Santacruz tábornok a’ peru-boliviai respublica protectorának ren­delete (Limából aug. 23áról), Luis Jose Obregosot az éjszaki-perui sta­tus elnökévé, Manuel de la Cruz Mendezt főministerré ’s Galdianit kincs­­tártitoknokká nevezé. — Cuba szigetén keresztül a‘ spanyol kormány vas­utat készíttet, mellyet nem sokára megnyitnak. Hosszasága 80 spanyol mérföld. Ezen vasút a’kereskedést előmozditandja, mert azon hajóknak, mellyek dél ’s éjszak részen kikötnek , eddig az egész szigetet meg kelle kerülniük. OLASZORSZÁG. Rómából írják, hogy Bunsen javaslatokat tön , mellyek a római udvar tetszését megnyerni látszattak , de utóbb lőnek figyelmesekké a záradékokra, mik fontolást érdemelnek. S igy válasz nélkül­­hagyattak a’javaslatok, mi által ismét távolodnak a’békülés reményitől. Am mennyire óhajtják Romában a’ porosz udvar iránti hajdani barátságos viszonyokat visszaállítani, annyira jogtalannak érzi magát a’ szent atya az egyház törvényes jogaiból legkevesbet is engedni , mellyek iránt szigorú őrkö­désre határza el magát. Nehéz átlátni, mikép fejelenek ki a jelen zavarból, ha a’ porosz kormány nem engedékeny ebből. Azon hir, miszerint Szardínia és Spanyolország között kereskedési szerződés köttetett volna, nem valósul meg. Az egész dologban annyi ugyan igaz, hogy a’ szardiniai király Genuába érkeztek­or rendszabályt bocsáta ki, mi szerint ha a’ spanyol hajók sérülés ,szélvész v. más ily­­yes okból szardiniai révekbe kénytelenek kikötni, bántatásuk ne legyem 33 1/7 ORMONAÁR. Pest febr. 1jén Árpa: 30.-------Zab: 24, 23 1|3, 22. Kukoric­.a 302|3, 33 1/ DUNA VIZÁI,FÁS. Pest fehr. ijén 14' 4" 0"" — 2.In 14' 7" 0"' — 3an M H_. () Szerkeszti Helmeczy. — Nyomtatja Trattner Károlyi, úri utcza 018*

Next