Jelenkor, 1838. január-december (7. évfolyam, 1-103. szám)

1838-02-10 / 12. szám

cst hozó indítványba, mit Humer hónapra kivánt elhalasztatni vagyis egészen félrevettetni, ezt Leader támogató, néhány szónok pedig ellenzé. Másnap jan. 23án megújult a vita és Molesworth’s O Brien hatalmasul ellenzék az indítványt; különösen ez utóbbi hangosan igazságot követett Canada ’s Izland számára; — azonban a radicalok minden ellenzési mellett is végre 262 szóval Ki ellen csakugyan keresztül ment az indítvány, ’s reggeli 2 órakor a ház eloszlott. — A lázadók elszélyedtérül már körülményes tudósítást kapott a’ kormány, mellybül kiviláglik, hogy a’ főnökök gyávasága okozá a’ hazafius mozgalom megbuktát. Felső-Canadában ellenben folyvást ingerültség uralkodik, s alkalmasint az angol származatú gyarmatosakkal gyülend meg Angliának baja.• A’jan. 25iki alsóházi ülésben a’ radicalok még egyszer kikeltek a’ Canada - törvényjavaslat ellen ; pártjok nézeti azonban e’ pont iránt nem egyeznek meg, miként azt a' legközelebbi szavazás is bizonyitá, midőn csak ki szavazott közülök a’ Roebuck-Leader párt érzelméhez simulva, a’ többi pedig e’ pontban a’ ministerséghez közelire. A’ vitát Warburton kezdé meg, ’s oda nyilatkozók, hogy a mostani ügyállás után többé nem is gondolhatni békülésről Anglia és Canada közt, ’s igy szabaddá kellene Canadát nyilatkoztatni, nehogy az egyesült statusokhoz csatlakozván félelmessé válhassék idővel Angliára nézve. Utána Ellice szólalt meg ’s ll. Peel azon indítványát, — hogy a’ törvényjavaslat egyik záradékát, melly törvényhozósági tagokat rendel munkatársakul Durham grófnak , töröljék el, —elfogadandónak állitá. Russell tagadólag válaszolt ez indítványra nézve több kormánynézetet fejtvén ki tette támogatásait. R. Peel azonban újólag nevetségesnek találta, hogy felső-canadai törvényhozósági tagok dolgozzanak ki alkotmányt Alsó-Canada számára, kik egyébiránt egymással legnagyobb ellenkezésben fognak állani, és így természetesen kevés jót ledőlnének képesek a’ hazának eszközleni. Peel után még néhány radical követ szóla Warburton értelmében, tiz órakor pedig Russell jelenté, hogy 24 óra múlva határozottan fog a’ ministerség válaszolni Peel indítványára, ’s a’ 26diki ülésben csakugyan el is fogadá azt a’ kormány. Jan. 20-án a’ dublini kir. pénzcsarnokban igen nagy számú gyűlés tanácskozott: mikép lehetne elnyomni a’ rész ezélzatu kézmüvesegyesületeket. Néhány pillanat múlva mindazáltal határzat nélkül valt kénytelen eloszlani a gyűlés, mivel a’ Kézműves Egyesület jelen levő tagjai minden képzelet-múló féktelenkedéssel gátlák a’ nyugalmas tanácskozást, O’ Connellt pedig legaljabb szidalmakkal tetézék, mitő szokott hidegvérűséggel tűrt el ’s a’ józanabb rész harsány tetszése közt hagyá el a’ teremet. A’ kildarei versenytéren csakugyan véghez ment a’ kitűzött napon az O’ Connelltal hirdetett nagy népgyűlés, mellyre 40 ezernél több ember jelent meg ’s kérelmeket irt alá a’ királynéhoz ministersége megtartatása , a’ parliamenthez pedig tized-eltörlesztés ’s egyéb radical szellemű követelmény iránt. — Felső-Canadában Duncombe zendületi pártvezér elbocsátó embereit ’s Francis Head, a’ kormányzó, 20 ezer dollárnyi jutalmat hirdetett elfogatására, alsóbb rangú vezérekére pedig fejenkint ezer dollárt. Francis Head a' felső-canadai parliamentet m. é. dec. 21dikére hivá össze. — Montreali levelek szerint dec. 18tól st. Eustache és st. Bénoit (Grand-Brulé) városokat hamuvá égeték a’ királyné sergei; még a’ sz. egyházakat sem kímélte meg a harczosak dühe , mellyet legmagasb fokra feszíte a lázadók ellenállása. E hirt angol kormánylapok is közük ’s igy tehát csakugyan nem önkényleg hódolának meg a’ zendülők, mint több tory lap emlité, hanem csak erőszaknak voltak kénytelenek engedni. A’ montreali börtönök telvék foglyokkal, ’s elitéltetésükre hadi törvényszéket állított a kormány. A’ vádlottak védelmezésére már két ügyvéd utazott Quebekbül Montrealba. Papineaut is elfogottnak hírlik némelly lapok , mások ellenben Vermont tartományban vélik lappangni. Az elkobzott irományokból kiviláglik, miszerint Felső- ’s Alsó Canada egyszerre declán szándékozók kitűzni a zendülés zászlaját, ’s csupán a’ korább kitörésnek tulajdoníthatni a terv nem sükerültét. — Az edinburgi tanulók hódarczát szoros vizsgálat alá vétetni, ’s a’bűnösöket vádállapotba helyeztetni rendelé a’ kormány. — Elphinston lordot, Madras szép fiatal kormányzóját , ki különös viszonyokban állott Victoria hgnővel, Anglia mostani királynéjával, s kit ugyanazért keldenek Keletindiába , most ismét viszszahivák Angliába. — Canadábol érkezett jan. 22iki hír szerint az alsó tartományban már tökéletesen megszűntnek tekinthetni a’ lázadást; a’ felsőben mindazáltal még nem ralták le fegyvereiket a lázadók, hanem Mackenzie fővezérük parancsa alatt Navy-Island (sziget Niagara folyamán) tévein tanyáznak, honnan , minden szükségessel elláttatván az egyesült státusok egyes polgár egyesületekül, Chippewa erősséget szándékják megrohanni. Ujyorkban Callaghan, a Montreal-Vindicator szerkesztője, heves beszédet tartván a néphez, a kormány ellenzése daczára is számos egyesült státusbeli polgár segíteni határza a canadai lázadók ügyét. FRANCZIAORSZÁG. A követkamra jan. 25-én 14ike óta először gyűlt ismét össze; a’ hadminister indítványt tön 10 ezer franknyi nyugdíj-szavazásra Damrémont tábornok özvegyének. — A Jourgén. de France szerint a’ franczia ministerség csakugyan szándékozók hathatós segéllyel gyámolitni a’ királyné ügyét Spanyolországban; most azonban elásla e’ tervétül, mert Palmerston 1. jelenté, miszerint a’ jelen körülmények közt nem reményi a’ parliamenttül nevezetes pénzajánlást kieszközölhetni. — Paris figyelmét nevezetes pör tartja e’ pillanatban elfoglalva. Bethune Charost elhunyt hgnő ugyanis végintézetében általányos örökösül Mortemarthgnőt nevezé ki, Bourbon utczabeli palotáját pedig minden benne találtató ingó jószággal St. Aldegonde úrnőnek hagyá. Azonban a’ palotában 3 millió frankot találtak készpénzben , már most kérdés : az ingó javakhoz számítandó - e’ mennyiség ? — Sommariva gr. néni rég meghalt 44 éves korában Parisban. Évenkint 100 ezer franknyi jövedelme volt,’s egyenes örökösei nincsenek. A jan. 2ruki követkamrai ülésben Mercier munkarend-változtatást indítványozván a’ kamrák számára, Jobard hivatalöltözetet javasolt fölveendőnek a kamrai tagoktól; de mielőtt beszédéhez fogna, öt tag kivonatára titkossá változék az ülés, ’s az idegenek és egyéb nézők távozni voltak kénytelenek a’ karzatokról. Jobard s Ledean követek beszéde után Roger szólalt meg, ’s következő szavakkal gáncsoló ez indítványt: „Én e’ javaslatot igen gyermekesnek találom, főleg most három héti munkátlanságunk után. (Morgás.) Szomorú elmélkedésekre szolgáland ez hazánknak tárgyul. (Lábdobogás a' középben.) Nem hízelgések ’s nevetséges hímzések által szerzendünk magunknak böcsültetést (zajos morgás) , hanem munkásságunkkal a’ haza közjavára. („Bah ! Bah !“ a ministeri padokon.) Mi a’nép képviselőji vagyunk ’s igy tehát nem szabad tőle elválnunk; úgy kell öltözködnünk, mikép általányosan a’ nép szokott, ’s azt böcsületünkül tartanunk.“ (Balról tetszés, középben kiáltozás:,,A’kérdésre!“) A’ tárgyra térvén , kérdé a’ szónok , mikor ’s mikép szándék használni az egyenruhát, ’s el fog é az tiltatni a’ szószékről, ki közönséges öltözetben jelenesül meg, miként az egyszer Fáy tábornokkal történt, midőn épen egyik legjelesb beszédét mondó. „Önök, szóla záradékul Roger, már többször csonkiták szabadságokat, legalább öltözetünket hagyják tehát bántatlanul.“ Delaborde az indítvány mellett szóla ’s többi közt azt is mondá, hogy sok követet sárral megdobált a’ nép, mivel nem ismeré, egyenruhában pedig bizonyosan vállain vitte volna azt lakába. (Általányos kaczaj; Chapuis Montlaville: „Rég elveszté már a nép kedvét illy bohóczkodásokra.“) Hosszabb vita után az egész tárgyat biztossághoz utasító al kamra. Jan. 27-én némelly vasútvonal iránti indítvány után Boucher nyugalmazott marsall folyamodását, mellyben X Károly holttestét Francziaországba kívánó hozatni, napirenddel mellőzék el. — A hadminister egy vasasezredi őrnagyot, ki párbajban egy kapiányt ölt meg, nyugalomba lépteté, ’s a’ viadalsegédet egy hónapi, az ezredest pedig, mivel azt nem gátló, két héti börtönre itélé. E’ határzat minden ezreddel szükséges tudomás végett közölteték. — A’ Haytiba küldendő hadszállitvány hire nagy izgást szült e szigeten, ’s a’ kormány előre elkészítni törekvék a lakosokat azon következményekre, mik ebből származhatnának. A haitti elnök ’s tanács csupán következő föltétek alatt nyilatkozók alkudozásra késznek a’ franczia kormánnyal: 1) a’ kárpótlás szállíttassák 45 millió frankra; 2) e’ mennyiség 45 év alatt legyen lefizetendő, olly megjegyzéssel, hogy azt korább is lehessen teljesítni, ha az ország segédforrási megengedik; 3) e’ fizetést különösen pénzalku rendezze ; baráti ’s kereskedési összeköttetés létesüljön a’ két kormány között, ollyan, minő legpártfogottabb tartomány közt létezni szokott a politikai érintkezések iránt. — A’ Messager szerint Rothschild hírnök által azon hírt kapá Toreno gróftul Spanyolországból, hogy ismét lehet reménysége a’ spanyol kényesőbányák megkapásához, ha előlegesen kész néhány milliót fizetni haszonbér fejében.—Valóé tábornagy azon ellenségeskedés következtében, mellyel Abd-el-Kader darab idő óta viseltetni kezd a’ francziákhoz, Coleah ’s Blida városokat, mikre az emir tart jogot, elfoglaltatni határzá. Általányos hiedelem , miszerint ismét kiütni készül az ellenségeskedés az emir és franczia sergek között, mi igen sok bajjal leend kapcsolatban, mivel az egész algieri tartományokban alig kaphatni szállító-barmokat, lovakat pedig épen nem. — A’ capuaing ’s nője a’gyönyörű Smith Penelope, Parisba érkeztek. —Anconának idegen katonaságtól kiüríttetését, St. Aulaire Parisba érkezte óta, bizonyosnak mondják, ’s minél előbb megtörténendőnek. — Az ausztriai követ jan. 29én fényes tánczvigalmat adott, mellyen Orleans hg ’s nője is jelen voltak. — NÉMETORSZÁG. A’ würtenbergi követkamra jan. 24kén igen nagy többséggel (76 szó 10 ellen) elhatárzá, hogy lefejeztetésnél (melly egyedül halálos büntetés) csupán nyaktiló (Guillotine) használtassák. A’kormány biztosi ellene nyilatkoztak, a’ kamra mindazáltal oda hivatkozók, miszerint a’ stuttgarti és tübingai orvoskar legczélszerűbb eszköznek nyilváníták lefejeztetésre a’nyaktilót. Azon indítványt pedig, melly az eddigi eskölcsrontó nyilványosságot a’ lefejezésnél eltörleszteni kívánta, 32 ellen 63 szó félreveté.—Berlini levelek jan. 2 -ról bizonyosnak hírlik, hogy Ranke Leo, ’s Rödiger Göttingába meghivattak, de egyik sem fogadóél a’meghivatást. Lücke ’s Gieseler Halléban keresnek hivatalt. — A’ kölni lap Berlinből írja „Romábul érkező legújabb hírek reményt nyújtanak, hogy a’ szentszéknél levő követünk továbbra is ott marad ’s a szent atyával a’ kölni ügy szépen ki fog egyenlittetni.—Berlinben a’ koronázási ’s érdemrend ünnepkor tartott beszédét Eilert püspök következőleg záró: „Hazai közösség legyen azon tiszta elem, mellyhez mától fogva éltünk tartozik. Általa minden káros elenyészik ’s minden jó ’s üdvös létre kap. Elrontja ez az önzést, elöli a’ pártszellemet, megsemmiti a gőgöt, fékiti a’ nagyravágyást, elkerül minden tulságot ’s az okos mérséklet állandó középletével tart, összegyűjt minden elmét ’s tehetséget, minden tudományt ’s erőt, ’s a’ haza közjavává teszi; a’ nemzeti becsület legszebb virága ’s legérettebb gyümölcse ; biztosítja a’ béke áldásit, ’s hősisége a’ csatavész között halhatatlan győzelemre vezet. És ezért az ég’ gyermeke, a’ vallás lánya — ’s a’ keresztyénség legfőbb s utolsó czéla; a’ keresztyén egyház intézetében nem más, mint a’ szellemi közösség alapítása. Épen azért az egyház valódi állása a’ status ellenében sehol sem világosb, mint illy közösségnél.“ Továbbá: „Nyiltszivüség és őszinteség, türelem és szeretet minden hitkülönbözést kártalanná tegyenek , ’s egyenlő jogok ’s kötelességeknél, bár különvált utakon, de még is testvéri közösséggel egy czélra, a’ hazai köz jóllét szép czéljára , vezéreljenek, így akarja ezt istenünk, igy parancsolja szent szava ’s illy közösség-alapításért élt s halt a’ világ üdvözitője ’s a t. — Egy berlini levelező ellenmond annak , mintha Berlinben 30 ezer kath. lenne, ő ezek számát csak 10 ezerre teszi. — Dr. Laube.