Jelenkor, 1839. január-december (8. évfolyam, 1-104. szám)

1839-05-18 / 40. szám

szombat, máj. 18. FOGLALAT : Magyarország és Fentély (kinevezések és előléptetései csíny, magyar játékszín! előadások, Ole Bull nemzeti színpadunko és közgyűlése, p. ladányi hírek; ’sa’t.) Amerika (a’ vörös határ roto sergei közt; az alkotmányosak győznek; harcztéri hírek­­en ’s kelet ügyében; az alsóház 60 évre biztosija az írói tulajdont; Iitésire, az orosz trónörökös Londonban; ’sa’t.) Francziaország cziák közt fölbomlással fenyegetőzik a’béke; ’sa’t.) Olaszország: országgyűlési követek; budapesti napló : Schams Ferenc/ *j*, budai tokaj­­’s­a’t .; egyesületi közgyűlések; különféle: Göntörmegye magyarosodásá­vul elvonultak a’ csapatok ; ’s a’ t.) Spanyolország (csata Espartero es Ma­­r kereskedés, gyermekrablás; ’s a’t.) Anglia (parliamenti ölesek Jamaica réz ki; kormányinditvány a’ két Canadst­­ykereskedés , ^­-------------­kormány 8 whig peert név«/, m­­. Mmmmjiuuuvn lauguin fölirat inditványa elhalasztva : Fassy bete lazítás. Gabonaar­­any az két r­anam­­egye­ Abde­lkader és a’ fran­z Magyarország és Eídély. Ocs*k.its.az országos külí­öttségnek Silla*G­yörgy 1). úrral a’ K­uria és Pest közt állandó Ind iránt kötött ’s föl terj­esz­tett szerződését aláírni kegyeskedett. Ő cs. s ap. kir. felsége, Lázár Imrét, az erdélyi k. kanczellária eddigi fogalmazóját, ugyanott számfeletti titoknokká; Motesiczky Pál m­. kir. udv. kanczellária tiszti fogalmazóját, ugyanott tiszt. titoknokká kegy. kinevezni ’s Mediero Károly eszéki főpostaigazgatót nyugal­mazni méltóztatott. Öcs. k. főherczegsége Országunk Nádora Szőgyény László kamrást és kir. személynöki itélőmestert nádori itélőmesterré méltózta­­tott kinevezni. — A m­a. m­. kir. udv. kamra a’ Luhiban megürült vám- és harmincza­­di czédulaszedőségre Gábor István ruszkopolyánai vám-és harminczadi czédulaszedőt; helyette I­rankowsky Jánost, a’ leerdinai vám- és harminczadtisztség felügyelőjét; továbbá a’megürült zwarini erdészségre Wolf Otto kolesgarki erdészt s helyette Spanioly Ignácz hradeki er­dész tisztirnokot alkalmazd. Slovácsek Ferencz hatvani sótárnok i. e. april 29-én meghalálozott. ORSZÁGGÁ ÜLÉSI KÖVETEK: Győr megye résziről máj. 10én: Szűcs Antal másodal­pán és Takács Sándor főszbiró . S­z­a­b­o­l­csé­rül: Zoltán János másodalispán és Bónis Sámuel zbiró; Márma­­r°serűi május 7ken: Mihályi Gábor főszbiró és Móricz Péter tb.; Zombor sz. k. városérül: Konyovics Dávid polgármester és Hankó Albert jegyző; Be­reg vgyeé­rül: Füzeséry Gábor és L­ó­­n­y­a­y László;­­ rertcsény vgyeér­ül: Marczibányi Antal és Vi­ktorisz László alispánok; Heves megyeérül Papszász Laj. th. és Leöthy Lajos t. főügyész szavazati többséggel máj. sékán. A pesti n. casino választottságának ev­s. május 11 -én tartott ülésé­ben Széchenyi István gr. és Pregardt János ur az igazgatóságról, az első ugyan a közelgő országgyűlésre leendő eltávozása, a’második pe­­dig gyengélkedő egészsége miatt a’ választottság nyery sajnálatára lemond­ván ; a’ jövő közgyűlésig és helyettes igazgatókul Heinrich nép. János és Laczkovics József részes urak kérettek meg, kikre a’ pénz­ kirende­lés (assignatio) is bizatott. Egyesületi közgyűlések. A’ kisdedovó intézeteket Magyaror­­szágban terjesztő egyesület folyó május hónap 31k én, a’ h. Gazdasági­ Egyesület pedig junius 3dikán délelőtt 10 órakor a* n. casino teremében közgyűlést fog tartani, mellyekre az illető t. ez. részes tagok szives meg­jelenése tisztelettel ’s ismételve kéretik. Pest május 16. 1839. Kacskovics Lajos m. k. egyesületi titoknak. Budapesti napló. Schams Ferencz, több külföldi tudom. egyesület tagja, országos venyigeiskolánk alapitója’s a’német termé­szetvizsgálók tavalyi közgyűlése által elfogadott indítványa következőiben az illy országos venyige-iskolák létesítésének Európa szerte csüggedhet­­len munkássága terjesztője, kinek neve nemcsak hazánkban hanem külföl­dön is tisztes hangzatu, mivel azzal tettlegi fáradhatlan előmozdítása van kapcsolatban az általán­os kereskedés egyik legnevezetesb ágának, a’ szőlőtőnek,— nincs többé! Károly főn­g­­élyei uradalmához tartozó Lak pusztán venyigeiskola-fölállitással foglalkozott legközelebb az elhunyt, ’s hosszabb életre méltó férfiú ’s ottani meghűlés következtében ideglázba esett, melly minden orvosi segély daczára f. hó 11 kén véget vete köz­hasznú munkás életének. Ki tudja, mit teljesíte munkálkodási körében Schams, mikép csupán hivatásának élt ő, mellynek fontosságát annyira megismerék a’legmagasb uraságok is, hogy vállalati sükeresitésbre min­denkor megnyerd a’ szükséges eszközöket; ki tudja, melly igen tisztelé a’ külföld is a’ korán elköltöztet, az bizonnyal fájdalmasan értendi azon veszteséget, mellyet e’véletlen halál hazánknak okoza, ’s meg fogja vallani, hogy e’ veszteség nem olly könnyen pótolható. Schams életirá­­sát közérdekkel fogadná a’ közönség. — F. hó­­kén tud. egyetemünkön orvostanári koszorút nyert Elsaszer Ferencz, bácsmegyei születésű. Ez alkalomra „Görvélykór“ czim alatt Sadr. 30 lapnyi nemzeti nyelven írott értekezést bocsáta közre. — Néhány nap előtt egy írnod, ügyész érkezvén Budára, az egyik várkapu közelében parancsold kocsisának, hajb­a egye­nesen a’ hidvendégfogadóba, nyittasson szobát, rakassa be a’ málhát, ’s őt csak este felé várja, mivel sí­rgetős dolgot kell előbb elintéznie a’ várban. Alig haladott néhány lépésnyire a’ kocsis, egy csinos öltözetű ifjat pillanta meg, ki figyelmesen szemlélgeté a’ kocsit, ’s végre kérdé: ,Kié e’ kocsi V „NI. ügyvédé.“ ,Végre itt van tehát régóta várt kedves jó barátom! De ugyan hol most ő? ,,A’ várba ment ’s csak este tér vissza.“ ,,S te hová hajtasz V4 ,,A’ hid-vendégfogadóba.“ ,Épen jó; én is oda aka­rok menni, ’s bevárni szándékozóm barátomat. Már összeszólaltunk, hogy egy szobában fogunk ott megtelepedni.” E’ szókkal kocsiba hágott az uracs, és a’ vendégfogadóban mindenről gondoskodók barátja nevében, ’s még bort is hozatott. Az ügyvéd mindazáltal korábban talált visszatérni, ’s épen rajta kapa a’ derék jó barátot, mikép kezdé utiládáját üritgetni. Az ü­gyes tolvaj börtönben várja büntetését. — Egy ház padlásán e’ héten némi építési igazítás történvén, gerendák alatt egy ismeretlen némbér holt­testére találtak. A’ szerencsétlennek halála nem vala természetes ’s huza­­mos­ idő előtt történhetek. —Nemzeti színpadunkon f. hó Ilikén „Zam­­pa“ adatok; Lükén másodszor „Falusi egyszerűség“; I­likán „Hedvig 44 I­likén bérszünettel „Ismeretlennő44 első felv­­ét öle Bull hangversenye kettőzött ár mellett; az egész jövedelmet nemzeti intézetünk pénztárá­nak gyarapítására eligede a’ dicső versenyző, öle Bull másnap Komárom­ba utazók gőzhajón, honnan különös küldöttség kisérendi őt Győrbe, ho­vá leghizelgőbb meghívást kapott hangversenyre; onnan Pozsonyba szán­dékozik utazni ’s egy két hangverseny után déli Németország felé folytatni útját, leikén „Lear44 jött színpadunkra; Isikán „Pajzán ifju“;­­ Tikén „Zrínyi44 szomorus. 5 felv.; Lendvaynét minden pillanatban várják ven­dégszerepeiről. — , , A’ lipcsei májusi sok­ad­alomra­l (Juri Internessé) rank magya­rokra ’s termékinkre vonatkozólag röviden e’ következők tudomásra méltók: A’ mostani lipcsei vásárra szállított végposztó száma 130—150 ezerig te­rjed, melly mennyiségnek alkalmasint három negyed része elkelt. Majd minden jó készítésű ’s ajánlkozatú közönséges és közép finom német vámszövetség­ or­­szágbeli posztó vevőre talált, még pedig jobbadán a’ lipcsei múlt mihály-so­­kadalmi áron, a’ rész gyártató posztó azonban csak csökkent áron kelt; sok görög, orosz ’s olasz vevő elmaradt, ez utolsók főleg .Ezért­, mivel poszto­­s gyapjuszöveti szükségeiket már előbb Csehországba­ pót­ták ki. Az angol kéz­müvek mennyiségét’s keletét legföljebb odára tehetni a’ vámszövetség­ előtti vásárokéhoz képest. A’franczia és schweizi butorkartont (más szójárás szerint cziczet v. perkált) ’s muszlint jól és számosan vásárlot­ták s a pamut kel­méket általában, mint szinte a’ len és kender ’s merino és thibet nevű ké­­szitvényeket; jól és számosan vasárlottak a' cziczoma-czikkeket, miséi­­kai prémbőröket, mint szinte a’ nyálbőrt, sertét ’s a’ kikészített bőrt; de a’ gyártatlan bőr ára valamivel csökkent. Az ó gyapjúból igen mérsékleti meny­­nyiség vala eladó, ’s ebbű­l a’ közönséges és középfinom-féle jó árra és sza­pora vevőre talált, de a’ finomabb fajokra nem igen ügyeltek. Általányosan c’ sokadalmat, illy, bár nem kemény, de szerfölött hosszadalmas tél után még­is jó középszerűnek mondhatni, ámbár nem felelt is teljesen meg mindenben minden ágú várakozásnak. KÜLÖNFÉLE: Göm­ör Erdei szeretve-tisztelt főispán! helytartá­­sok. cniukoege matt apr. aldik s köv. napjain tartott közgyűlésükben vévén az országgyűlésre meghívó k. kir. levelet, azonnal országgyűlési utasításaik szerkesztésihez fogtak ’s azokat e’ gyűlés folyama alatt be is végzek. F.máj. 22, 23’s 24dik napjaira tiszt- 25kére pedig követválasztó gyűlés­t fízeték­ ki Pelsőczre a’ főispáni helyettes gróf által, mellynek minél nagyobb rend, hiedelem és biztosítással leendő eszközlése végett számos jótékony rendszabályt hozónak; e’ gyűlés folytában olvastatott föl a’ tiszai ágostai hitvallású egyház­kerületnek Gömörhöz intézett köv. tar­talmú levele is:,,T. Kir. és HB.! Fels. koronás fejdelmünknek ’s édes ha­zánknak törvényben nyilatkoztatott akaratja előttünk szent lévén, egye­dül a’ meggyőződés utján is csak arra tökélhetők magunkat, hogy mint örökké hív ’s engedelmes alattvalók, a’ haza legjobb atyja akaratjának és a’ hon legforróbb óhajtásának minél előbb mi is örömmel és készséggel hódoljunk,­ megfeleljünk. E’ végre mielőtt még szerencsésíttettünk volna a’ tek. Klinak és Iliinek végzésse általment legbecsesb felszólító leve­lükkel, már is olly rendeléseket ’s intézvényeket tettünk, mellyek köte­lességünk tudtából önként mint forrásból áradozának. Ezért is a’ tek. KK és 111 által történt törvényes, igazságos és szives felszólittatásunk, mi a’ magyar hon törvényes anya nyelvét létre ’s virágzásra hozná, kö­zönségessé ’s örökké tenné, csak a’legkedvesb és legnagyobb figyelemre méltatott lehetett. Örömmel megteendjük munkás, ápoló, terjesztő ’s ala­pitó törekvésünket; örömmel és a’legnagyobb készséggel óhajtjuk, akar­juk és virágoztatandjuk magyar honi nyelvünket, a’ mennyire csak hatóságink engedendik. Már falusi, és mezővárosi alsóbb és felsőbb is­koláinkban sőt egyházaikban is, hol talán n­yolcz század óta sem hangzott ajkakról magyar nyelv — kedvesen hangzik az ’s terjedez. Küzdünk ugyan elemekkel, kivált pedig falusi oskoláink szegénységgel; de időtől várunk, ’s a’ legbölcsebb teremtőtül munkánkra áldást kérünk. Vegyék a’ tek. KK és RR őszinte ’s legszerényebb nyilatkozásunkat kegyesen ’s a’t. Költ Rimaszombaton 1833dik észt. julius 24dik napján.44 . Lát­hatni ebből, miként G. megyének a’ hazai nyelv terjesztése körüli buzgó közbenjárása által ezennel is egy egész testületet nyertünk meg nyelvünk­nek. — P. L­a­d­ány , kegyes hagyományi javakhoz tartozó helységben ( Szabolcsmegye ) f. évi april utóján végeztetett ki, tovaj­lás­ért’s gyil­kolásért fővételre ítélt Birizsóné. Nem hagyhatni ez úttal érintetlen, mint párosítja szigorú pontosságát csüggedhetlen iparral az uradalmi ügy­véd Nábráczky Antal a’ tisztséggel karöltve, a’ már szinte kiirthatlannak látszó gonosz megfékezésére. E’ lelkes szándék áldott sikerét eléggé iga­zolja, hogy az uradalmi rabok száma, melly 1837ben 140 valt, 1838ban 96ra, az idén pedig már csak 16ra csökkent a’ 6­­ 8 ezer népességű helységben. Újabb példája, miszerint a’ fenyíték ’s czélirányos rendele­tek csupán akkor érnek óhajtott véget: ha van, ki szívén hordozva az emberiség javát, azokat foganatosítja, és sikereltetésöket őrszemekkel kiséri. — Apponyi gr. Parisban estélyt adván a’ luccai uralkodó hg tisz­teletére, ez utóbbi magyar, olasz, franczia, német és spanyol nyelve­ 1838. 40ik szám.

Next