Jelenkor, 1839. január-december (8. évfolyam, 1-104. szám)

1839-05-18 / 40. szám

­ ( 160 )­­ hettenü­l szükséges, ha a’ parliament kívánja, hogy a’ rabszolgaságot megszüntető törvény kívánt sikerű legyen Jamaicában. Hume ellenző az indítványt, ’s egyenesen tory szelleműnek bélyegző azt. A’ szabadelmü sajtó csípős gúnnyal tetézi a’ torykat, kik olly nagy lelekismeretességet mutatnak most az alkotmányok fentartása iránt, holott egészen ellenke­zőt tanúsítanak, migyen kormánypolczon ülőnek, és többször az anyaor­szágban is fölfü­ggeszték a’ személyes szabadságot.—Newcastle hg helyé­be Scarborough gr. lett Nottinghamshire fordhaditagja. A’ ns gr. határ­­zottan szabadelmü, mi újabb siralmakra fakasztá a’ tory lapokat. — Minister­ lapok folyvást nevetségessé iparkodnak tenni a’ chartisták hold­világnál tartatni szokott gyűlésit, noha csakugyan nem tagadhatni, mi­szerint e’ mozgalmak napról napra nyugtalanítóbb alakot öltenek, ’s mind­inkább tervszerűbb egységet fejtnek ki. Lancashire több helyen kiszolgált katonák gyakorolják hadi mozdulatokban és tüzelésben a’ népét.­­ (Törvénytelen gyűlések elleni kir. felszólítás.) Május 31kán titkos ta­4­nácsot tartott a* királyné , mellyből következő felszólítást bocsáta közre a’ törvénytelen gyűlések ellen : ,,Miután tudtunkra juta, miszerint egye­­sült királyságunk néhány részében legközelebb számos ember törvényte­len gyűlést tart, hogy magát és másokat fegyverforgatásokban gyakoroltas­son vagy épen katonai fordulatokat ’s kifejtéseket tegyen, az illy gyűlések pedig alattvalóink és tekintetünk nyugalmát ’s biztosságát veszélyesítik, kö­vetkezőleg tiltvák , még pedig száműzés­ vagy börtönbüntetés alatt, tehát szükségesnek tartottuk, tekintvén azon veszélyes következményeket, mely­­lyek illy tör­vény­telen tettekből mulhatlanul származnának, ha azokat tovább is büntetlenül hagynék, illy gonosztevők ellen törvényszerű büntetést hoz­­ni folyamatba, ’s titkos tanácsunk javaslata következében e’fölszólitást bocsátni közre, ezennel minden békebirónak, sherifnek * ’s más polgári tisztviselőknek szigoniart par­ancsolván; mindent elkövetni az illy tö­*vény­­telen gyűléseken megjelenők elfogdtására és törvény elibe állítására. Mi­vel pedig egyesült királyságunk ném­elly részeiben nagy számmal gy­űltek össze az emberek , kik közül sokan bunkókkal ’s fütykösökkel valónak fegyverkezve, ’s a’ nyilványos béke megtörésire fölszólittatásaik által nagy nyugtalanságba hozók alattvalóinkat, ’s mivel e’gyűlések törvényünkkel ellenkeznek, országunk nyugalmát és népünk Vagyonát Veszélyeztetik , tehát szigorú kötelességükké teszszük a’ békebiráknak ’s egyéb tisztvise­lőknek, hogy teljes erejükből iparkodjanak tiszteletet szerezni a’törvé­nyeknek és gátolják az illy törvénytelen gyűléseket. Isten tartsa meg a’ királynét.“ E’ fölszólitást a’ chartisták naponkint aggasztóbb mozgalmi ho­zók létre. Lancas hírében olly fenyegető alakot kezd ölteni e’ forrongás, hogy a’ 79dik ezred két osztályát Dublinből Liverpoolba és Manchesterbe vala kénytelen szállíttatni a’ kormány. A’ Corkban állomásozó vasasezred is parancsot kapott e’ városba indulásra. Llangdlvesben sajnos rendzava­rok történtek. Az ottani chartisták ugyanis huzamosb idő óta fegyverrel készitgetvén föl magukat, csoportonkint kalandozónak szerte a’ vidéken ’s a’ bérlőktől mindenütt elszedék fegyvereiket. A’ belminister, értesül­vén az esetekről, három rendőrtisztet külde a’ hely­színére Londonból, kik egyesülve az ottani hatósági tisztviselőkkel néhány rendzavarót el­­fogatának. Ez általányos fölkelésre szolgált felül az egész közel vidéken. Az ingerült nép pisztolyokkal, kardokkal és dzsidákkal fegyver­kezve elő­ször is a’ csapszéket rohaná meg, hol a’ foglyok ideigl­ őriztettek, az abla­kokat ’s ajtókat beverék és a’ foglyokat szabadságba helyzék, a’ rend­őröket pedig a’ korcsmárossal együtt előzék, ’s azután az egész házat ki­­rabták. A’ londoni rendőrök közül kettő sebet kapott , egy helybelinek pedig kalapját szurák le fejérül. Május 3ikán tökéletesen a’ zavargók ha­talmában volt az egész város , kik különösen a’ közel bányákban dolgo­zó napszámosakkal növelők erejüket. Egy nappal e’ kicsapongás előtt tulaj­don pártjokbeli embert hídról a’ folyamba vetőnek , mivel a’társaság egyik alapszabálya ellen vétett. Az ottani gyártulajdonosok egy része futásban kerese menekvést. Trowbridgeben is nyíltan rablásról ’s öldöklésről kezé­nek szólni a’ chartisták, ’s hogy rövid idő múlva fegyveresen ind­ultuld­nak London felé. Egy ottani gyógyszerész óngolyókkal töltött üveget tőn ablakába illy aláirattal: ,,Lapdacsok a’ toryk számára.“ A’ gyem­ekek­­,Halál vagy szabadság“ föliratu zászlókkal bolyongnak szerte az utczákon, ’s Londonban is m­ozgani kezd Feargus O’ Connor vezérlete alatt a’ nem­zeti gyűlés. (A’ kormány egyesittetését hozza indítványba a’ két Canadának.) A’ május 3-i alsóházi ülésben következő üzenettel jelent meg Russell a’ ház sorompi előtt a’ korona részéről: ,,() fölsége czélszerűnek tartja tu­datni a’ házzal, miszerint felső- ’s alsó-canadai alattvalóinak jövendő jól­létét előmozditni véli, ha törvényhozásra nézve a’ két tartományt egyesíti, azon időponttól kezdve, mellyet a’ parliament határozand. O föls. tehát ajánlja a’ háznak az e’ tekintetben eb­be terjesztendő rendszabályok czél­­szerű vizsgálatát, meg levén győződve, miszerint a’ ház e’ fontos tarto­mányok mindennemű érdekeit egyesitni fogja olly rendszabályokkal, mel­­lyek képesek maradandólag biztositni éjszakamerikai népének szabadsá­gát.“ A’ fönebbi törvényjavaslat vitatását máju­tan ajánló megkezdetni Russell. Ezután a’ jamaicai törvényjavaslat került ismét szőnyegre, de a’ ház ezúttal is határzat nélkül oszlott el. A’ felsőházban Canada iránt ha­sonló törvényjavaslatot olvasa föl Melbourne.­­ (Az orosz trónörökös Londonban.) Május 3-án Vilmos Henrik né­metalföldi hg kíséretében Rotterdamból Deptfordba érkezik az orosz trón­örökös. Déli 12 óra tájban adaték tudtára Shirrell kapitánynak, a’ deptfordi hajógyár parancsnokának, hogy a’ hollandi kormánygőzös közelit a’ nhggel. A’ lövészség ’s pattantyúskor azonnal parancsot kapa szokott tisztelgések­kel fogadni a’ magas vendéget. Néhány pillanat múlva közelite a’ gőzös , és Shin­ell azonnal elibe eveze tiz kir. hajóslegénnyel gyönyírű skárlát egyenruhákban bársony süvegekkel. A’ kapitányt üledékkel fogadó a’ nhig, kinek partra léptét 21 álgyulövés ünnepélyesite­, míg a’ zenészkar az angol nemzeti dalt h­arsogtatá. Miután Shirreff kapitány a’ parton vá­rakozó britt haditiszteket bemutató a’nhgnek, kíséretestül szállására ve­zető őt, hol díszes reggeli várakozók reá. Torrington­­, ő föls. szolgá­lattevő kamrása 5 pereket késett, ’s igy nem fogadható det­eglyébül ki­' léptekor a’ néget. — Rendkívüli alkalommal érkezett frankfurti kereskedő levelek szerint május 10érül a’ franczia kormány máj. ikén azon hirt kapó telegrafi után, miszerint az angol ministerség, melly az alsó ház­ban (hihetőleg a’jamai­cai kérdésnél) öt szózattal kevesebbségben maradt.­ Összesen benyújtó le­mondását máj. 7kén, mi újabb hírek szerint is tökéletesen valósul. — Frankcziaország. (Mauguín fölíratinditván­ya elhalasztva. Elegy.) A’ május 4íki kö­­vetkamrai ülésben hosszas beszéddel támogató föliratinditványát Mauguín, ’s az utóbbi 9 év alatt történt minden ministerségi fordulatot szigorú bi­­rálat alá vett. Girod de l’ Ain, a’ pecsétőr, nem gondoló elkerülhetlenűl szükségesnek e’ pillanatban az illy föliratintézést a­ királyhoz, főleg azon okból is, mivel szerinte rövid idő múlva vége fog szakadni e’ nyomasztó fordulatnak. Néhány közbenszólalkozás után a’kamrai többség elhalasz­tás mellett nyilatkozók, ’s határzatta jön, hogy május Bikáig még türe­lemmel fog állandó ministerségre várakozni a’ követkamra. — Perpig­­nani april 28iki hírek szerint Gervais Corbiére , ki Alibaud perében meg­jelenni volt kénytelen a’ pairszék előtt, ismét fogságra került, a’ király élete ellen koholt merény miatt. Közelebb körülmények a’ fönebbi napon még nem valónak tudva. — Az ideigl. ministerség nem igen látszik hinni halála közelítését, mert a’ nyilványos munkák ministere indítványt ké­szül tenni vasútépítés iránt Par­i­sbó­l Belgiumba, országos költségen. (Passy beteg, Abdelkader ’s a’ francziák közt fölbomlással fenye­getőzik a’ béke.) Párisi május 5iki hírek szerint Passy néhány nap óta gyöngélkedik , és sem a’ kamraülésekben sem magányos felekezeti gyű­lésekben nem vesz részt. Mólé gr. Angliába utazott. Jaubert gr. több fia­tal tudós kíséretében keletre szándékozik. Marseilleból Konstantinápo­­lyig Texier Károly ismért utazó kisérendi őt. Onnan Görögországba fog utazni Jaubert, Texier pedig Kisázsiába és Per­zsiába.—A’ követkamra május 41kén megújító hivatalosztályit, ’s 18 választás közül nyolczat a’ baloldal ’s balközép nyert. — Algíri april 27iki levelek az ország bel­­részeiből érkezett arabok állitása után azon nyugtalanító hírt közült, mi­szerint Abdelkader igen kom­olyszerű harczkészületekkel foglalatos, még pedig valószinüleg a’ francziák ellen. A’ kara-mustafai és fonduki tábor­­ból folyvást erős őrcsapatok indulnak a’ metidzsai síkságot őrszemmel tar­tani. A’ tábornagy szakadatlanul küldözget hírnököket a’ táborszemi állo­másokra ’s legszigorúbb vigyázatot gyakoroltat minden oldalon. Néhány ka­tonacsapatot a’ franczia határokra külde, hogy annál gyorsabban érte­sülhessen az emir minden mozdulatb­ól. A’ közel tanyázó kabylok hasz­nálni óhajtván e’zavart, franczia birtokra készülnek rohanni, hol szo­kás szerint barmokat fognak rablani. April 191kén egy a’ francziákhoz szító kulugli törzsök parancsot kapott a’ határok átlépésire Hamza vi­­dékin , ’s egy igen népes vásár meglátogatására 6 órányi távolban Ka­­ra-Mustafától a’ hegyek közt. Mivel a’franczia parancsnok félt, hogy a’ kabulok háborgatni fogják e’ szövetségeseket, tehát 3 század franczia katonaságot adott velük uralmukra ; alig haladónak mindazáltal keresz­tül a’ határokon, tustint Ben-Zamun rettegett főnök vezérlete alatt hatalmas kabul csapat állá el utjokat. A’ támadott csata nem igen véres volt’s csak néhány pillanatig tarta; mert a’ francziák szövetségesi azonnal vissza­vonultak sebesültikkel. E’ körülményből is bizonyosnak vélik jósolhatni a’ háborukiütést Abdelkader és a’ fr­ancziák közt. Az emir azonban ara­tás utánig minden esetre hallgatni fog. — Olaszország:. (Lengyelországban ’s a’ déli tartományokban csapatok összevonulása.) A’ lengyel határokról következőleg írnak: Már rég idő óta nem volt olly nagy mozgalom az orosz csapatok közt, mint jelenleg; ugyanis majd minden ezred , melly Lengyelországban állomásoz, változtató tanyáját ’s Oroszország helyéből tetemes erősitvények érkeznek, a’ hadsereghez csatlakozandók, melly a’ varsói­ág főparancsnoksága alatt áll kizárólag. Még nem foghatják okát ez átköltöztetésnek, hiszik azonban, miszerint olly helyzetbe akarják magukat tenni, hogy rendkívüli esemény alkalma­kor illőleg készek legyenek, tekintetük fentartására. Úgy látszik, hogy Pétervárott azon súrlódások, mellyek Francziaországban a’ különféle ha­talmak, Németországban pedig vallást illetőleg léteznek, nagy aggály tár­gyai, főleg azon okból is, mert Lengyelországban mind vallást mind po­litikai szakadás elemei nagy mértékben tápláltatnak. Ez, úgy gondolják, azon ok, melly az orosz kormányt a’ lengyelországi sereg»»ek olly kar­ban­» helyeztetésére kényt», melly első pillanatra is hatósan kezdhetne munkálkodást. Más részrül az orosz déli tartományokban is hasonló csa­­pat-összevonulásokról beszélnek, szóval minden hatalmas mutogatásra látszik czélzani. Igazítás: Az egri főkáptalan résziről országgyűlési követül Frimm János helyett: Kovács Mátyás kan. és csakugyan Roskoványi Ágoston kan. mi. küldetnek, ’s e’ szerint kérjük Jelenkorunk 38 száma hibás tudósí­tását megigazíttatni. Gabonaár:Pest, május Izdikén:Tiszta búza 155, 140,130;— Kétsze­res 116, 110,100; — Rozs 95 , 90 , 85; — Árpa 76,70,65; — Zab 65, 63, 60; — Köles —, — , —; — Kukoricán 95,90,85 ; —­ Köles kása 190 pesti m. v. garas. szerkeszti Delineexy. — Nyomtatja Trattner­ Hárolyi, urs utcza 012-

Next