Jelenkor, 1839. január-december (8. évfolyam, 1-104. szám)
1839-05-18 / 40. szám
( 160 ) hettenül szükséges, ha a’ parliament kívánja, hogy a’ rabszolgaságot megszüntető törvény kívánt sikerű legyen Jamaicában. Hume ellenző az indítványt, ’s egyenesen tory szelleműnek bélyegző azt. A’ szabadelmü sajtó csípős gúnnyal tetézi a’ torykat, kik olly nagy lelekismeretességet mutatnak most az alkotmányok fentartása iránt, holott egészen ellenkezőt tanúsítanak, migyen kormánypolczon ülőnek, és többször az anyaországban is fölfüggeszték a’ személyes szabadságot.—Newcastle hg helyébe Scarborough gr. lett Nottinghamshire fordhaditagja. A’ ns gr. határzottan szabadelmü, mi újabb siralmakra fakasztá a’ tory lapokat. — Minister lapok folyvást nevetségessé iparkodnak tenni a’ chartisták holdvilágnál tartatni szokott gyűlésit, noha csakugyan nem tagadhatni, miszerint e’ mozgalmak napról napra nyugtalanítóbb alakot öltenek, ’s mindinkább tervszerűbb egységet fejtnek ki. Lancashire több helyen kiszolgált katonák gyakorolják hadi mozdulatokban és tüzelésben a’ népét. (Törvénytelen gyűlések elleni kir. felszólítás.) Május 31kán titkos ta4nácsot tartott a* királyné , mellyből következő felszólítást bocsáta közre a’ törvénytelen gyűlések ellen : ,,Miután tudtunkra juta, miszerint egyesült királyságunk néhány részében legközelebb számos ember törvénytelen gyűlést tart, hogy magát és másokat fegyverforgatásokban gyakoroltasson vagy épen katonai fordulatokat ’s kifejtéseket tegyen, az illy gyűlések pedig alattvalóink és tekintetünk nyugalmát ’s biztosságát veszélyesítik, következőleg tiltvák , még pedig száműzés vagy börtönbüntetés alatt, tehát szükségesnek tartottuk, tekintvén azon veszélyes következményeket, melylyek illy törvénytelen tettekből mulhatlanul származnának, ha azokat tovább is büntetlenül hagynék, illy gonosztevők ellen törvényszerű büntetést hozni folyamatba, ’s titkos tanácsunk javaslata következében e’fölszólitást bocsátni közre, ezennel minden békebirónak, sherifnek * ’s más polgári tisztviselőknek szigoniart parancsolván; mindent elkövetni az illy tö*vénytelen gyűléseken megjelenők elfogdtására és törvény elibe állítására. Mivel pedig egyesült királyságunk némelly részeiben nagy számmal gyűltek össze az emberek , kik közül sokan bunkókkal ’s fütykösökkel valónak fegyverkezve, ’s a’ nyilványos béke megtörésire fölszólittatásaik által nagy nyugtalanságba hozók alattvalóinkat, ’s mivel e’gyűlések törvényünkkel ellenkeznek, országunk nyugalmát és népünk Vagyonát Veszélyeztetik , tehát szigorú kötelességükké teszszük a’ békebiráknak ’s egyéb tisztviselőknek, hogy teljes erejükből iparkodjanak tiszteletet szerezni a’törvényeknek és gátolják az illy törvénytelen gyűléseket. Isten tartsa meg a’ királynét.“ E’ fölszólitást a’ chartisták naponkint aggasztóbb mozgalmi hozók létre. Lancas hírében olly fenyegető alakot kezd ölteni e’ forrongás, hogy a’ 79dik ezred két osztályát Dublinből Liverpoolba és Manchesterbe vala kénytelen szállíttatni a’ kormány. A’ Corkban állomásozó vasasezred is parancsot kapott e’ városba indulásra. Llangdlvesben sajnos rendzavarok történtek. Az ottani chartisták ugyanis huzamosb idő óta fegyverrel készitgetvén föl magukat, csoportonkint kalandozónak szerte a’ vidéken ’s a’ bérlőktől mindenütt elszedék fegyvereiket. A’ belminister, értesülvén az esetekről, három rendőrtisztet külde a’ helyszínére Londonból, kik egyesülve az ottani hatósági tisztviselőkkel néhány rendzavarót elfogatának. Ez általányos fölkelésre szolgált felül az egész közel vidéken. Az ingerült nép pisztolyokkal, kardokkal és dzsidákkal fegyverkezve először is a’ csapszéket rohaná meg, hol a’ foglyok ideigl őriztettek, az ablakokat ’s ajtókat beverék és a’ foglyokat szabadságba helyzék, a’ rendőröket pedig a’ korcsmárossal együtt előzék, ’s azután az egész házat kirabták. A’ londoni rendőrök közül kettő sebet kapott , egy helybelinek pedig kalapját szurák le fejérül. Május 3ikán tökéletesen a’ zavargók hatalmában volt az egész város , kik különösen a’ közel bányákban dolgozó napszámosakkal növelők erejüket. Egy nappal e’ kicsapongás előtt tulajdon pártjokbeli embert hídról a’ folyamba vetőnek , mivel a’társaság egyik alapszabálya ellen vétett. Az ottani gyártulajdonosok egy része futásban kerese menekvést. Trowbridgeben is nyíltan rablásról ’s öldöklésről kezének szólni a’ chartisták, ’s hogy rövid idő múlva fegyveresen indultuldnak London felé. Egy ottani gyógyszerész óngolyókkal töltött üveget tőn ablakába illy aláirattal: ,,Lapdacsok a’ toryk számára.“ A’ gyemekek,Halál vagy szabadság“ föliratu zászlókkal bolyongnak szerte az utczákon, ’s Londonban is mozgani kezd Feargus O’ Connor vezérlete alatt a’ nemzeti gyűlés. (A’ kormány egyesittetését hozza indítványba a’ két Canadának.) A’ május 3-i alsóházi ülésben következő üzenettel jelent meg Russell a’ ház sorompi előtt a’ korona részéről: ,,() fölsége czélszerűnek tartja tudatni a’ házzal, miszerint felső- ’s alsó-canadai alattvalóinak jövendő jóllétét előmozditni véli, ha törvényhozásra nézve a’ két tartományt egyesíti, azon időponttól kezdve, mellyet a’ parliament határozand. O föls. tehát ajánlja a’ háznak az e’ tekintetben ebbe terjesztendő rendszabályok czélszerű vizsgálatát, meg levén győződve, miszerint a’ ház e’ fontos tartományok mindennemű érdekeit egyesitni fogja olly rendszabályokkal, mellyek képesek maradandólag biztositni éjszakamerikai népének szabadságát.“ A’ fönebbi törvényjavaslat vitatását májutan ajánló megkezdetni Russell. Ezután a’ jamaicai törvényjavaslat került ismét szőnyegre, de a’ ház ezúttal is határzat nélkül oszlott el. A’ felsőházban Canada iránt hasonló törvényjavaslatot olvasa föl Melbourne. (Az orosz trónörökös Londonban.) Május 3-án Vilmos Henrik németalföldi hg kíséretében Rotterdamból Deptfordba érkezik az orosz trónörökös. Déli 12 óra tájban adaték tudtára Shirrell kapitánynak, a’ deptfordi hajógyár parancsnokának, hogy a’ hollandi kormánygőzös közelit a’ nhggel. A’ lövészség ’s pattantyúskor azonnal parancsot kapa szokott tisztelgésekkel fogadni a’ magas vendéget. Néhány pillanat múlva közelite a’ gőzös , és Shinell azonnal elibe eveze tiz kir. hajóslegénnyel gyönyírű skárlát egyenruhákban bársony süvegekkel. A’ kapitányt üledékkel fogadó a’ nhig, kinek partra léptét 21 álgyulövés ünnepélyesite, míg a’ zenészkar az angol nemzeti dalt harsogtatá. Miután Shirreff kapitány a’ parton várakozó britt haditiszteket bemutató a’nhgnek, kíséretestül szállására vezető őt, hol díszes reggeli várakozók reá. Torrington, ő föls. szolgálattevő kamrása 5 pereket késett, ’s igy nem fogadható deteglyébül ki' léptekor a’ néget. — Rendkívüli alkalommal érkezett frankfurti kereskedő levelek szerint május 10érül a’ franczia kormány máj. ikén azon hirt kapó telegrafi után, miszerint az angol ministerség, melly az alsó házban (hihetőleg a’jamaicai kérdésnél) öt szózattal kevesebbségben maradt. Összesen benyújtó lemondását máj. 7kén, mi újabb hírek szerint is tökéletesen valósul. — Frankcziaország. (Mauguín fölíratinditványa elhalasztva. Elegy.) A’ május 4íki követkamrai ülésben hosszas beszéddel támogató föliratinditványát Mauguín, ’s az utóbbi 9 év alatt történt minden ministerségi fordulatot szigorú birálat alá vett. Girod de l’ Ain, a’ pecsétőr, nem gondoló elkerülhetlenűl szükségesnek e’ pillanatban az illy föliratintézést a királyhoz, főleg azon okból is, mivel szerinte rövid idő múlva vége fog szakadni e’ nyomasztó fordulatnak. Néhány közbenszólalkozás után a’kamrai többség elhalasztás mellett nyilatkozók, ’s határzatta jön, hogy május Bikáig még türelemmel fog állandó ministerségre várakozni a’ követkamra. — Perpignani april 28iki hírek szerint Gervais Corbiére , ki Alibaud perében megjelenni volt kénytelen a’ pairszék előtt, ismét fogságra került, a’ király élete ellen koholt merény miatt. Közelebb körülmények a’ fönebbi napon még nem valónak tudva. — Az ideigl. ministerség nem igen látszik hinni halála közelítését, mert a’ nyilványos munkák ministere indítványt készül tenni vasútépítés iránt Parisból Belgiumba, országos költségen. (Passy beteg, Abdelkader ’s a’ francziák közt fölbomlással fenyegetőzik a’ béke.) Párisi május 5iki hírek szerint Passy néhány nap óta gyöngélkedik , és sem a’ kamraülésekben sem magányos felekezeti gyűlésekben nem vesz részt. Mólé gr. Angliába utazott. Jaubert gr. több fiatal tudós kíséretében keletre szándékozik. Marseilleból Konstantinápolyig Texier Károly ismért utazó kisérendi őt. Onnan Görögországba fog utazni Jaubert, Texier pedig Kisázsiába és Perzsiába.—A’ követkamra május 41kén megújító hivatalosztályit, ’s 18 választás közül nyolczat a’ baloldal ’s balközép nyert. — Algíri april 27iki levelek az ország belrészeiből érkezett arabok állitása után azon nyugtalanító hírt közült, miszerint Abdelkader igen komolyszerű harczkészületekkel foglalatos, még pedig valószinüleg a’ francziák ellen. A’ kara-mustafai és fonduki táborból folyvást erős őrcsapatok indulnak a’ metidzsai síkságot őrszemmel tartani. A’ tábornagy szakadatlanul küldözget hírnököket a’ táborszemi állomásokra ’s legszigorúbb vigyázatot gyakoroltat minden oldalon. Néhány katonacsapatot a’ franczia határokra külde, hogy annál gyorsabban értesülhessen az emir minden mozdulatból. A’ közel tanyázó kabylok használni óhajtván e’zavart, franczia birtokra készülnek rohanni, hol szokás szerint barmokat fognak rablani. April 191kén egy a’ francziákhoz szító kulugli törzsök parancsot kapott a’ határok átlépésire Hamza vidékin , ’s egy igen népes vásár meglátogatására 6 órányi távolban Kara-Mustafától a’ hegyek közt. Mivel a’franczia parancsnok félt, hogy a’ kabulok háborgatni fogják e’ szövetségeseket, tehát 3 század franczia katonaságot adott velük uralmukra ; alig haladónak mindazáltal keresztül a’ határokon, tustint Ben-Zamun rettegett főnök vezérlete alatt hatalmas kabul csapat állá el utjokat. A’ támadott csata nem igen véres volt’s csak néhány pillanatig tarta; mert a’ francziák szövetségesi azonnal visszavonultak sebesültikkel. E’ körülményből is bizonyosnak vélik jósolhatni a’ háborukiütést Abdelkader és a’ francziák közt. Az emir azonban aratás utánig minden esetre hallgatni fog. — Olaszország:. (Lengyelországban ’s a’ déli tartományokban csapatok összevonulása.) A’ lengyel határokról következőleg írnak: Már rég idő óta nem volt olly nagy mozgalom az orosz csapatok közt, mint jelenleg; ugyanis majd minden ezred , melly Lengyelországban állomásoz, változtató tanyáját ’s Oroszország helyéből tetemes erősitvények érkeznek, a’ hadsereghez csatlakozandók, melly a’ varsóiág főparancsnoksága alatt áll kizárólag. Még nem foghatják okát ez átköltöztetésnek, hiszik azonban, miszerint olly helyzetbe akarják magukat tenni, hogy rendkívüli esemény alkalmakor illőleg készek legyenek, tekintetük fentartására. Úgy látszik, hogy Pétervárott azon súrlódások, mellyek Francziaországban a’ különféle hatalmak, Németországban pedig vallást illetőleg léteznek, nagy aggály tárgyai, főleg azon okból is, mert Lengyelországban mind vallást mind politikai szakadás elemei nagy mértékben tápláltatnak. Ez, úgy gondolják, azon ok, melly az orosz kormányt a’ lengyelországi sereg»»ek olly karban» helyeztetésére kényt», melly első pillanatra is hatósan kezdhetne munkálkodást. Más részrül az orosz déli tartományokban is hasonló csapat-összevonulásokról beszélnek, szóval minden hatalmas mutogatásra látszik czélzani. Igazítás: Az egri főkáptalan résziről országgyűlési követül Frimm János helyett: Kovács Mátyás kan. és csakugyan Roskoványi Ágoston kan. mi. küldetnek, ’s e’ szerint kérjük Jelenkorunk 38 száma hibás tudósítását megigazíttatni. Gabonaár:Pest, május Izdikén:Tiszta búza 155, 140,130;— Kétszeres 116, 110,100; — Rozs 95 , 90 , 85; — Árpa 76,70,65; — Zab 65, 63, 60; — Köles —, — , —; — Kukoricán 95,90,85 ; — Köles kása 190 pesti m. v. garas. szerkeszti Delineexy. — Nyomtatja Trattner Hárolyi, urs utcza 012-