Jelenkor, 1839. január-december (8. évfolyam, 1-104. szám)

1839-08-10 / 64. szám

- ( 256 ) - elvek már pusztító polgárháborúba tasziták Spanyolországot, ’s miután a’ két pártbéli főnökök most is olly véres szándékot forralnak agyukban, mint valaha ? Illy terv végrehajtása örök ellenségeskedés kiirthatatlan magvait hintené el azon szerencsétlen országban. (Halljuk!) Csalatkoz­nak azok is, kik vélik, mikép a’ spanyol nemzet nem képes szabadal­kotmány alatt élni. Spanyolország régi hatósági rendezete elég alaposan czáfolja meg ez állítást. (Halljuk!) E’ hatósági rendszer legszabadabb’s legnépszerűbb alakban már akkor is sajátja volt Spanyolországnak, mi­dőn még egész Európában korlátlanság uralkodott. Való ugyan, miszerint Spanyolország századokig mindennemű zsarnokság alatt nyögött; de szintolly való az is, hogy Spanyolország buzgón ragadó meg most a’kí­nálkozó alkalmat önmaga fölszabadítására, mi mulhatlanul ismét az eu­rópai birodalmak sorába helyzendie’ szép’s egykor annyira hatalmas or­szágot. Azon áldozatok, miket Spanyolország hozá s folyvást hoz, mu­tatják, mikép e’ nép tökéletesen érzi, mennyire érdemel verítéket ’s vér­ontást azon dicső czél, mellynek elérése után törekszik. "S a’ spanyo­lok harczai nem maradtak jó gyümölcs nélkül. Ők ugyanis eddig is so­kat nyertek már: a’ múltra visszatérés lehetetlenült előttük, mert a’ vak századokat napjainkhoz csatolni akaró hidat lerombolák maguk mögött. Iszonyuk a’ korábban szenvedett zsarnokság ellen olly nagy, hogy ez d. Carlost 's hozzá hasonlókat soha nem engedendi trónra lépni; mert jól tudják, hogy vele azon vakbuzgók jutnának egyszersmind hatalomra, kik t­üszint újra divatba hoznák a’ kobzásokat, száműzést, bitófákat és máglyákat. Meg vagyok győződve, mikép­p. Carlos, ha csakugyan trón­ra juthatna , mi szerencsére egészen lehetlen , egy év alatt többet tenne a’ királysági kormányrendszer meggyűlöltetésére, mint valamennyi kor­látlan republicanus vagy királysági ellenség tenni képes lenne. Akkor majd átlátnák a’ korlátlan uralkodók, melly iszonyú balfogást tettek, olly embert segitvén, kinek bánásmódja lehetlenitené a’ királysági rendszer to­vábbi fönállását Spanyolországban. (Halljuk!) De, mint mondám, azon mű­velődés ellenében, mellyre a’spanyol nemzet emelkedők, illy következ­ményiül többé nem tarthatni. Élet és vagyon a’ polgárháború daczára is sokkal biztosabb jelenleg, mint valaha volt, ’s a’ nemzeti jövedelem is folyvást gyarapszik. A’ pénzerő hasznos­ csatornákba tér most, és Spa­nyolország olly jövendő jóllétnek veti meg e’pillanatban alapjait , minőt eddig soha nem ismert, ’s még akkor sem gyanita , midőn Amerikát fel­­fedezni volt szerencsétlen. Mylordok! Úgy látszhatik talán , mintha sza­vaim túlzók lennének , mintha rendkívül kedvező fényben tüntetném ki Spanyolország jövendőjét; de minden számért felelősséget vagyok kész vállalni magamra. Emliték kereskedési viszonyaikat Spanyolországgal, ’s egyszersmind panaszkodtak a’ spanyol egyedárusság ellen. Nem kell feledni, hogy minden kereskedési szerződésnek, ’s igy az itt kérdésben levőnek is, szükségkép kölcsönös kedvezményekkel kell bírni, ha akar­juk, hogy létesüljön ’s tartós életű legyen. Spanyolország földművelést űz, ’s azért csak földje term­ékit adhatja cserében britt készitvényekért. Mig gabnatörvényinket megtartjuk, addig legyen szives a’as marq. időt engedni a’ spanyoloknak, mig majd nálok is elenyészik az egyedárulko­­dás és magányos érdek szelleme a’ közjóllét kivonata előtt. (Halljuk !) Mi­kép használók a’ spanyolok az általok eddig már kiküzdött szabadságot? Hogy a’ nyilványos vélemény jóléte öntudattá vált nálok, már bebizonyiták. Élénkül érzik ők a’ képviseleti rendszer jótékonyságát. A­ választások legnagyobb érdekkel bírnak Spanyolországban ; minden néposztály kép­viselővel bir a’ cortesben s minden nyilványos ügyet úgy megvitatnak ott, hogy az valóban lordságfok házának sem válnék dísztelenségbre. Za­­vartaknak zajgóknak nzondák némellyek a’éértesüléseket; ámde én sok­szor valék jelen azokban, ’s csak igen ritkán tapasztalom , hogy egy­szerre több beszélt volna egy szónoknál. (Kaczaj ) Katholikus főpapok szájából olly valódi keresztyén szeretet- és türelemtanusitó szavakat hal­­lék ott, minőket nem mindenkor hallhatni e’ házban. (Halljuk ! Halljuk!) Láttam, mikép a’ spanyol ministerség előtt olly erőteljes férfias ellenzés l­épe föl, minő egy szabad ország képviseleti kormány­rendszeréhez illik; más oldalról pedig azt is láttam, miszerint veszély idején az egész ellen­zés a’ kormány mellé sereglett egyetlen férfi gyanánt, ’s hangos szóval ’s hatásteljes tettel ótalmazá az alkotmány és nemzetiség érdekeit. (Hall­juk !) Ez okokból azon meggyőződésemet nyilványitom , miszerint a’spa­nyolok áthattatvák az alkotm­ányszerű szabadság azon szellemétől, melly szabadelmű kormányzat kezelésire ügyesíti őket. Sokat beszéltek még a’ kormányzó királyné népszerűtlenségiről is ; én csak annyit mondhatok, miszerint mindenkor csupán legtisztesb ’s leghűbb kifejezésekkel hallam em­littetni a’ kir. hatóságot. Egykor aljas gúnyiratot nyilványitottak a’ kormányzó királyné ellen; de az egész nép határzott rászalással bélyeg­gé azt ’s az illető esküttszék méltó büntetést szabott a’ szerzőre. Minden spanyol nemzeti sérelemnek látszék tekinteni a’ korona lealjasittatását ’s nem engedé büntetlenül rágalmaztatni királynéját. (Halljuk! Halljuk!) Csupán a­ királyné trónja megerősítése csendesítheti le Spanyolországot. A ’sak szabadelmü kormány teheti Spanyolországot áruink vásárterével csak az alkothat számunkra frigyest,mig az ellenkező makacs ellenséget szülne.“ T ö r­öt k o r­t * á gr. Sud és Gazette du Midi m­arseillei lapok levelezőji Konstantinápoly­­buljul. Sárul írják, miszerint Lalande hajóvezér, Roussin hajóvezér ’s franczia követtül a’ portánál parancsot kapott a’ török hajósereg üldözé­sire ’s a’ dardanellákba visszatérítésire. — Az Univers religieux pedig levelet közöl egy franczia tiszttől jut. Sérül a’ vursai révből, melly ekép hangzik: Tegnap este hagya el a’ török hajósereg a’ dardanellákat’s ma velük vitorláztunk. Joinvilie hy ’s Lalande hajóvezér a’ kapudán basával be­szélgetének, ez biztosító őket, miszerint békés nézetektől vezéreltetve megy az egyiptumi hajósereg ebbe. Négy nap múlva Alexandriába indu­­landunk béke-eszközlés végett. Az oroszok nyugottan maradtak minded­dig a’ Boszpor partjain, hadilevél által tudjuk ezt, miután azonban a’ török hajósereg elhagyó a’ dardanellákat lehetőleg többet hallandunk ró­­lok. Annyi bizonyos, hogy 14 sorhajó, 12 fregát és számos apró hajó­­ból áll a’ moszka hajósereg a' fekete tengeren.“ A’jour­ des Vébats okoskodást közöl a’ konstantinápolyi legújabb eseményekről, miben ha­­tárzottabban, mint valaha, pártolja Mehemed Alit, sőt közvetve a’ török főhajóvezér elpártolta mellett is szót emel. —­Konstantinápoly, jul. 24én : Alexandriai jul.­löki hirek szerint a’ török hajósereg 14én este felé e’ város révébe érkezek; mási­ap Nil egyiptusi gőzösen a’ kapudán basa szárazföldre szállt ’s azonnal udvar­laton volt Mehemed Alinál, ki őt rangjához illő tisztelettel fogadó A’ tö­rök haj­ósereg a’ város előtt czikázott az egyiptusitól némi távolságra. Ugyan e’ hírek szerint mihelyt megtudó Mehemed Ali a­ szultán elhuny­tat ’s fiának trónra léptét, azonnal álgyulövésekkel tudata ezt a’néppel ’s parancsoló, miszerint ezután a’ nyilványos imádságok a’ mecsetekben Abdul Medzsid szultán éltéért tartassanak. — Eszad basa, erzerumi volt kormányzó, a’dardanellák parancsnokává és Hasszán basa, tripo­­lisi volt kormányzó , cyprusi mun­assillá neveztetek. — Nagyvezér*­ pa­rancs következében a’ kereskedők között támadó peres ügyek elintézé­se a’ kereskedési ministerségre bizatik. — Tegnap a’ szeraszkiei palo­tája előtti téren a’ szultán jelenlétében nagy katonai szemle volt; mint­egy 20 ezer főnyi csapat öszpontosula itt. — Németorszá­g Zavargás Hannovera fővárosban Rumann polgármesternek hiva­talától felfüggesztetése miatt.) Hannovera, jul. é1én : A’ polgárság között folyvást tart az ingerültség, sőt napról napra növekszik. A’ tanács­ elleni fényitő vizsgálat a’ felszólításhoz képest igen szelíd kir. leirat által julius ISkárul az ottani jogkanczelláriához utasittatott ’s e’ törvényszék ítéle­tétől függeszték fel, vájjon csak rendőrségi útón történjék-e a’vizsgálat. Úgy látszik, fenyitő vizsgálatra nem hagyják jutni a’ dolgot, mert ez al­kalommal az alaptörvényi kérdés is ítélet alá kerülne. Egyébiránt tegnap oda nyilatkozanak a’ tanács előtt, miszerint ha ez nyilványitja, hogy a’ német szövetségi gyűlésnek benyújtott sérelemiratával senkit nem akart megbántani, hajlók leendnek Rumannt visszahelyeztetni hivatalába’s az égi­sz vizsgálattal felhagyni. Mi azonban Blumann hhat­latul fe függeszti­­­tését illeti, eziránt a’ tanács erőteljes felírást intéze a’ felséghez ’s e’ rendszabály visszavonatását sü­geté, mellyet a’ körülmények legkevésbbé sem igazolnak. A’ polgárok is szándékoztak hasonló felirást intézni a’­­felséghez, ’s midőn e’ végett jul. 19kén a’ városháznál összegyűltek, a’ felség Boring tábornok, a’főváros kormányzója, által oda nyilatkozók, mi­szerint illyes gyűlések tartatása tilalmas. A’polgárok tehát a’ lövészházban gyűltek össze, ’s határzák el az említett felirást. Következő esemény hű lelkületét adja az itteni polgárság ingerültségének. Heiliger várostörvény­széki igazgató ugyanis megtérvén útjából, átvevé a' városigazgatóságot; mivel azonban azon hir terjenge a’ városban , miszerint Heiliger a’ tar­tományi elnökkel tartott beszélgetésekor a’ sérelem kifejezési ellen rosza­­lólag nyilatkozók, jul. Iékén számos polgár vonult a’városházhoz, hol épen ülést tartott a'tanács.Ezek mint küldöttség az ülésterembe bocsáttatván, felszólítják Heiliger várostörvényszéki igazgatót: várjon előbbi nézeti mel­let marad-e, vagy pedig azokat megváltoztató? Midőn Heiliger erre oda nyilatkozik, hogy ő még folyvást az 1­933diki alaptörvényt tartja egye­düli törvényszerű alkotmánynak , ’s minden eziránti lépést javai, a’ pol­gárok, e’ nyilatkozvány által megnyugtatva, elvonultak az ülésteremből. Este azonban ugyanaz nap a’ csendet komoritólag zavarók meg , vér is folyt az utczában. Este ugyanis több népcsoport,­­az úgynevezett polgárok közül nem voltak jelen) a’ királyi vár felé nyomult, hol azonban most senki sem lakik a’ kir. család tagjai közül, megnézendők a’ hír szerint annyira megerősített Őrséget; azonnal lovassággal űzék szét a’ népcso­portokat , kik kövezet-felszaggatással (igyekeztek védeni magukat, kivont karddal ugratott közibök a’ lovasság ’s többet megsérte. Néhány városi tanácsos közbejötté vete véget a’ vérengezésnek. Celle , Eimbeck, Hil­desheim ’s több városba hírnökök indulanak tegnap katonasági erősitvé­­nyekért. A’ tanács és rendőrség felszólításokat bocsáta ki e’ zavargás miatt. A’ rendőrségi felszólítás következő: ,, A’ kir. belügyministerség magas parancsára következő rendőrségi rendelmények tétetnek pontos megtar­tás végett közhírré: 1) Csapatonként elvonulás és utczákon összegyülön­­gés, zajgás, kiabálás, fütyülés valamint nappal, annál inkább este szo­rosan tiltatik ; 2) gyermekek, tanulók, inasok esti 8 után utazókon és nyilványos tereken ne mutatkozzanak ; 3) házi urak 10 órakor este szor­gosan csukassák be házaik aj­tajit; 4) korcsmák és vendéglők­­kor már zárva legyenek; 5) utczai tolongáskor a’ háziak ne fussanak ki ajtaikhoz, sőt azonnal csukják be a’ kaput ’s vonuljanak szobáikba; 6) az utczá­kon elvonuló őrségek e’ rendelményeket illő tekintetben tartandják, az kicsapongók körülmények szerint pénz, fogság vagy testi büntetést szenved­nek.“ — Hannovera, jul. 20-án 1839. Kir. rendőrségi igazgatóság. — A’ német szövetséghez már mintegy harminc­, folyamodás járult a’ hannoverai testületek résziről, ezek közt kitünőbbek: Hannovera (a’ szé­kesváros) , Göttinga , Hameln, München, Holmstein grófság, Lüne­burg, Stade, Buxtehude, Osnabrück, Fürstenau, Quakenbrück , Hil­desheim, Emden, Esens, Leer, Schüttorf, és számos választó kerület földbirtokosi p. o. Cahlenberg, Lüneburg, Rehdingen, Neuhaus és Osten, Oserstadt ’s a’ 1. kerületekéi. ►Szerkeszti Slelmeczy. — Nyomtatja Trat­tner-Károlyi úri utc­a 612.

Next