Jelenkor, 1839. január-december (8. évfolyam, 1-104. szám)
1839-08-10 / 64. szám
- ( 256 ) - elvek már pusztító polgárháborúba tasziták Spanyolországot, ’s miután a’ két pártbéli főnökök most is olly véres szándékot forralnak agyukban, mint valaha ? Illy terv végrehajtása örök ellenségeskedés kiirthatatlan magvait hintené el azon szerencsétlen országban. (Halljuk!) Csalatkoznak azok is, kik vélik, mikép a’ spanyol nemzet nem képes szabadalkotmány alatt élni. Spanyolország régi hatósági rendezete elég alaposan czáfolja meg ez állítást. (Halljuk!) E’ hatósági rendszer legszabadabb’s legnépszerűbb alakban már akkor is sajátja volt Spanyolországnak, midőn még egész Európában korlátlanság uralkodott. Való ugyan, miszerint Spanyolország századokig mindennemű zsarnokság alatt nyögött; de szintolly való az is, hogy Spanyolország buzgón ragadó meg most a’kínálkozó alkalmat önmaga fölszabadítására, mi mulhatlanul ismét az európai birodalmak sorába helyzendie’ szép’s egykor annyira hatalmas országot. Azon áldozatok, miket Spanyolország hozá s folyvást hoz, mutatják, mikép e’ nép tökéletesen érzi, mennyire érdemel verítéket ’s vérontást azon dicső czél, mellynek elérése után törekszik. "S a’ spanyolok harczai nem maradtak jó gyümölcs nélkül. Ők ugyanis eddig is sokat nyertek már: a’ múltra visszatérés lehetetlenült előttük, mert a’ vak századokat napjainkhoz csatolni akaró hidat lerombolák maguk mögött. Iszonyuk a’ korábban szenvedett zsarnokság ellen olly nagy, hogy ez d. Carlost 's hozzá hasonlókat soha nem engedendi trónra lépni; mert jól tudják, hogy vele azon vakbuzgók jutnának egyszersmind hatalomra, kik tüszint újra divatba hoznák a’ kobzásokat, száműzést, bitófákat és máglyákat. Meg vagyok győződve, miképp. Carlos, ha csakugyan trónra juthatna , mi szerencsére egészen lehetlen , egy év alatt többet tenne a’ királysági kormányrendszer meggyűlöltetésére, mint valamennyi korlátlan republicanus vagy királysági ellenség tenni képes lenne. Akkor majd átlátnák a’ korlátlan uralkodók, melly iszonyú balfogást tettek, olly embert segitvén, kinek bánásmódja lehetlenitené a’ királysági rendszer további fönállását Spanyolországban. (Halljuk!) De, mint mondám, azon művelődés ellenében, mellyre a’spanyol nemzet emelkedők, illy következményiül többé nem tarthatni. Élet és vagyon a’ polgárháború daczára is sokkal biztosabb jelenleg, mint valaha volt, ’s a’ nemzeti jövedelem is folyvást gyarapszik. A’ pénzerő hasznos csatornákba tér most, és Spanyolország olly jövendő jóllétnek veti meg e’pillanatban alapjait , minőt eddig soha nem ismert, ’s még akkor sem gyanita , midőn Amerikát felfedezni volt szerencsétlen. Mylordok! Úgy látszhatik talán , mintha szavaim túlzók lennének , mintha rendkívül kedvező fényben tüntetném ki Spanyolország jövendőjét; de minden számért felelősséget vagyok kész vállalni magamra. Emliték kereskedési viszonyaikat Spanyolországgal, ’s egyszersmind panaszkodtak a’ spanyol egyedárusság ellen. Nem kell feledni, hogy minden kereskedési szerződésnek, ’s igy az itt kérdésben levőnek is, szükségkép kölcsönös kedvezményekkel kell bírni, ha akarjuk, hogy létesüljön ’s tartós életű legyen. Spanyolország földművelést űz, ’s azért csak földje termékit adhatja cserében britt készitvényekért. Mig gabnatörvényinket megtartjuk, addig legyen szives a’as marq. időt engedni a’ spanyoloknak, mig majd nálok is elenyészik az egyedárulkodás és magányos érdek szelleme a’ közjóllét kivonata előtt. (Halljuk !) Mikép használók a’ spanyolok az általok eddig már kiküzdött szabadságot? Hogy a’ nyilványos vélemény jóléte öntudattá vált nálok, már bebizonyiták. Élénkül érzik ők a’ képviseleti rendszer jótékonyságát. A választások legnagyobb érdekkel bírnak Spanyolországban ; minden néposztály képviselővel bir a’ cortesben s minden nyilványos ügyet úgy megvitatnak ott, hogy az valóban lordságfok házának sem válnék dísztelenségbre. Zavartaknak zajgóknak nzondák némellyek a’éértesüléseket; ámde én sokszor valék jelen azokban, ’s csak igen ritkán tapasztalom , hogy egyszerre több beszélt volna egy szónoknál. (Kaczaj ) Katholikus főpapok szájából olly valódi keresztyén szeretet- és türelemtanusitó szavakat hallék ott, minőket nem mindenkor hallhatni e’ házban. (Halljuk ! Halljuk!) Láttam, mikép a’ spanyol ministerség előtt olly erőteljes férfias ellenzés lépe föl, minő egy szabad ország képviseleti kormányrendszeréhez illik; más oldalról pedig azt is láttam, miszerint veszély idején az egész ellenzés a’ kormány mellé sereglett egyetlen férfi gyanánt, ’s hangos szóval ’s hatásteljes tettel ótalmazá az alkotmány és nemzetiség érdekeit. (Halljuk !) Ez okokból azon meggyőződésemet nyilványitom , miszerint a’spanyolok áthattatvák az alkotmányszerű szabadság azon szellemétől, melly szabadelmű kormányzat kezelésire ügyesíti őket. Sokat beszéltek még a’ kormányzó királyné népszerűtlenségiről is ; én csak annyit mondhatok, miszerint mindenkor csupán legtisztesb ’s leghűbb kifejezésekkel hallam emlittetni a’ kir. hatóságot. Egykor aljas gúnyiratot nyilványitottak a’ kormányzó királyné ellen; de az egész nép határzott rászalással bélyeggé azt ’s az illető esküttszék méltó büntetést szabott a’ szerzőre. Minden spanyol nemzeti sérelemnek látszék tekinteni a’ korona lealjasittatását ’s nem engedé büntetlenül rágalmaztatni királynéját. (Halljuk! Halljuk!) Csupán a királyné trónja megerősítése csendesítheti le Spanyolországot. A ’sak szabadelmü kormány teheti Spanyolországot áruink vásárterével csak az alkothat számunkra frigyest,mig az ellenkező makacs ellenséget szülne.“ T ö röt k o rt * á gr. Sud és Gazette du Midi marseillei lapok levelezőji Konstantinápolybuljul. Sárul írják, miszerint Lalande hajóvezér, Roussin hajóvezér ’s franczia követtül a’ portánál parancsot kapott a’ török hajósereg üldözésire ’s a’ dardanellákba visszatérítésire. — Az Univers religieux pedig levelet közöl egy franczia tiszttől jut. Sérül a’ vursai révből, melly ekép hangzik: Tegnap este hagya el a’ török hajósereg a’ dardanellákat’s ma velük vitorláztunk. Joinvilie hy ’s Lalande hajóvezér a’ kapudán basával beszélgetének, ez biztosító őket, miszerint békés nézetektől vezéreltetve megy az egyiptumi hajósereg ebbe. Négy nap múlva Alexandriába indulandunk béke-eszközlés végett. Az oroszok nyugottan maradtak mindeddig a’ Boszpor partjain, hadilevél által tudjuk ezt, miután azonban a’ török hajósereg elhagyó a’ dardanellákat lehetőleg többet hallandunk rólok. Annyi bizonyos, hogy 14 sorhajó, 12 fregát és számos apró hajóból áll a’ moszka hajósereg a' fekete tengeren.“ A’jour des Vébats okoskodást közöl a’ konstantinápolyi legújabb eseményekről, miben határzottabban, mint valaha, pártolja Mehemed Alit, sőt közvetve a’ török főhajóvezér elpártolta mellett is szót emel. —Konstantinápoly, jul. 24én : Alexandriai jul.löki hirek szerint a’ török hajósereg 14én este felé e’ város révébe érkezek; másiap Nil egyiptusi gőzösen a’ kapudán basa szárazföldre szállt ’s azonnal udvarlaton volt Mehemed Alinál, ki őt rangjához illő tisztelettel fogadó A’ török hajósereg a’ város előtt czikázott az egyiptusitól némi távolságra. Ugyan e’ hírek szerint mihelyt megtudó Mehemed Ali a szultán elhunytat ’s fiának trónra léptét, azonnal álgyulövésekkel tudata ezt a’néppel ’s parancsoló, miszerint ezután a’ nyilványos imádságok a’ mecsetekben Abdul Medzsid szultán éltéért tartassanak. — Eszad basa, erzerumi volt kormányzó, a’dardanellák parancsnokává és Hasszán basa, tripolisi volt kormányzó , cyprusi munassillá neveztetek. — Nagyvezér* parancs következében a’ kereskedők között támadó peres ügyek elintézése a’ kereskedési ministerségre bizatik. — Tegnap a’ szeraszkiei palotája előtti téren a’ szultán jelenlétében nagy katonai szemle volt; mintegy 20 ezer főnyi csapat öszpontosula itt. — Németország Zavargás Hannovera fővárosban Rumann polgármesternek hivatalától felfüggesztetése miatt.) Hannovera, jul. é1én : A’ polgárság között folyvást tart az ingerültség, sőt napról napra növekszik. A’ tanács elleni fényitő vizsgálat a’ felszólításhoz képest igen szelíd kir. leirat által julius ISkárul az ottani jogkanczelláriához utasittatott ’s e’ törvényszék ítéletétől függeszték fel, vájjon csak rendőrségi útón történjék-e a’vizsgálat. Úgy látszik, fenyitő vizsgálatra nem hagyják jutni a’ dolgot, mert ez alkalommal az alaptörvényi kérdés is ítélet alá kerülne. Egyébiránt tegnap oda nyilatkozanak a’ tanács előtt, miszerint ha ez nyilványitja, hogy a’ német szövetségi gyűlésnek benyújtott sérelemiratával senkit nem akart megbántani, hajlók leendnek Rumannt visszahelyeztetni hivatalába’s az égisz vizsgálattal felhagyni. Mi azonban Blumann hhatlatul fe függesztitését illeti, eziránt a’ tanács erőteljes felírást intéze a’ felséghez ’s e’ rendszabály visszavonatását sügeté, mellyet a’ körülmények legkevésbbé sem igazolnak. A’ polgárok is szándékoztak hasonló felirást intézni a’felséghez, ’s midőn e’ végett jul. 19kén a’ városháznál összegyűltek, a’ felség Boring tábornok, a’főváros kormányzója, által oda nyilatkozók, miszerint illyes gyűlések tartatása tilalmas. A’polgárok tehát a’ lövészházban gyűltek össze, ’s határzák el az említett felirást. Következő esemény hű lelkületét adja az itteni polgárság ingerültségének. Heiliger várostörvényszéki igazgató ugyanis megtérvén útjából, átvevé a' városigazgatóságot; mivel azonban azon hir terjenge a’ városban , miszerint Heiliger a’ tartományi elnökkel tartott beszélgetésekor a’ sérelem kifejezési ellen roszalólag nyilatkozók, jul. Iékén számos polgár vonult a’városházhoz, hol épen ülést tartott a'tanács.Ezek mint küldöttség az ülésterembe bocsáttatván, felszólítják Heiliger várostörvényszéki igazgatót: várjon előbbi nézeti mellet marad-e, vagy pedig azokat megváltoztató? Midőn Heiliger erre oda nyilatkozik, hogy ő még folyvást az 1933diki alaptörvényt tartja egyedüli törvényszerű alkotmánynak , ’s minden eziránti lépést javai, a’ polgárok, e’ nyilatkozvány által megnyugtatva, elvonultak az ülésteremből. Este azonban ugyanaz nap a’ csendet komoritólag zavarók meg , vér is folyt az utczában. Este ugyanis több népcsoport,az úgynevezett polgárok közül nem voltak jelen) a’ királyi vár felé nyomult, hol azonban most senki sem lakik a’ kir. család tagjai közül, megnézendők a’ hír szerint annyira megerősített Őrséget; azonnal lovassággal űzék szét a’ népcsoportokat , kik kövezet-felszaggatással (igyekeztek védeni magukat, kivont karddal ugratott közibök a’ lovasság ’s többet megsérte. Néhány városi tanácsos közbejötté vete véget a’ vérengezésnek. Celle , Eimbeck, Hildesheim ’s több városba hírnökök indulanak tegnap katonasági erősitvényekért. A’ tanács és rendőrség felszólításokat bocsáta ki e’ zavargás miatt. A’ rendőrségi felszólítás következő: ,, A’ kir. belügyministerség magas parancsára következő rendőrségi rendelmények tétetnek pontos megtartás végett közhírré: 1) Csapatonként elvonulás és utczákon összegyülöngés, zajgás, kiabálás, fütyülés valamint nappal, annál inkább este szorosan tiltatik ; 2) gyermekek, tanulók, inasok esti 8 után utazókon és nyilványos tereken ne mutatkozzanak ; 3) házi urak 10 órakor este szorgosan csukassák be házaik ajtajit; 4) korcsmák és vendéglőkkor már zárva legyenek; 5) utczai tolongáskor a’ háziak ne fussanak ki ajtaikhoz, sőt azonnal csukják be a’ kaput ’s vonuljanak szobáikba; 6) az utczákon elvonuló őrségek e’ rendelményeket illő tekintetben tartandják, az kicsapongók körülmények szerint pénz, fogság vagy testi büntetést szenvednek.“ — Hannovera, jul. 20-án 1839. Kir. rendőrségi igazgatóság. — A’ német szövetséghez már mintegy harminc, folyamodás járult a’ hannoverai testületek résziről, ezek közt kitünőbbek: Hannovera (a’ székesváros) , Göttinga , Hameln, München, Holmstein grófság, Lüneburg, Stade, Buxtehude, Osnabrück, Fürstenau, Quakenbrück , Hildesheim, Emden, Esens, Leer, Schüttorf, és számos választó kerület földbirtokosi p. o. Cahlenberg, Lüneburg, Rehdingen, Neuhaus és Osten, Oserstadt ’s a’ 1. kerületekéi. ►Szerkeszti Slelmeczy. — Nyomtatja Trattner-Károlyi úri utca 612.