Jelenkor, 1839. január-december (8. évfolyam, 1-104. szám)
1839-09-25 / 77. szám
FOGLALAT: Magyarország és Erdély (országgyűlési hírek; kinevezések; pestmegyei új követ; komoly előkészületek a’ budapesti hídépítéshez; vasmegyei követválasztás; kecskeméti iskolai intézkedés; különféle perzsa keresztyének Pozsonyban, belényesi csodaszülött, losonczi nyári gyapjuvásár; ’s a’t.) Amerika. Spanyolország (zavar a’ trónkövetelő körül; udvara elhagyó őt; Morenot agyon lövik; részletek a’ cortesnyitásról; a’ baszk tartományok szabaditékai; hareztéri hírek; béketünemények; a’ trónkövetelő nejével együtt Francziaországba szökött; a’ spanyol országos adósság; ’sa’t.) Anglia (az oglintomni lovagi harczjáték vége; nagy ünnepély a’ Temze alatt; ’sa’t. Francziaország* (Roussin hajóvezért visszahiják Konstantinápolyból; a’ hazai czukorgyártók ellenmondó nyilatkozata; ’sa’t.) Törökország. — .. ■ . ■■■■— ■ 1 " ' ---"r — Magyarország és Erdély. ORSZÁGGYŰLÉSI SZÍREK. Pozsony, sept. 19-én. Tegnap mindkét Tábla országos ülést tartott, melly alkalommal a’m.Fő-RRdek a’múlt számunkban elő—sorzott hat üzenetre küldék válaszaikat a’t. RK és RRhez , négyre írásban, kettőre pedig, névszerint a’ Közép-Szolnok megye birtokos nemesei által benyújtott folyamodás és a’főrendi Tábla némelly tagjainak ez országgyűlésre meg neilt*. hivatása tárgyában, élő szóval. Az írott válaszok közül kettőnek lényeges tartalma következő: I. A’felírásoknak egyedül magyar nyelvű szerkesztése iránt: „Semmisem lévén kivánatosb a’m. Fő-RR előtt, mint a’t. KK és RRkel egyesülve , összes törekvésiket a’ nemzet közéhajtásinak sikereltetésire szentelhetni, illy buzgó hazafi indulattal ösztönöztetve, siettek a’ t. RK és RRnek, cs. kir. Föhgségéhez intézett, tisztelettel teljes ama kérelmükhöz, hogy a’ fens. Főhg az országos felírásoknak egyedül magyar nyelven leendő föld terjeszthetését . Felségénél kieszközleni kegyeskedjék, magok alázatos esedezésiket is kapcsolni. Melly köz kérelem teljesítésére a cs. kir. Főhűsége, a’ haza boldogságát mindenkor hathatósan előmozdítani kész kegyelmességénél fogvást a’ legszivessebben hajolni méltóztatván , erről a’ t. RR és RRet legtisztább örömérzettel értesíteni a’ m. Fő-RR egyegy legkellemesb tisztjüknek tartják.“ — II. Az 1831-dik évi 211k törvény rendeletének nem egészen lett teljesítése iránt a’ ra. Fő-Re következő észrevételeket tesznek : „Mi Kővár, vidékét illeti, nem tagadhatni, hogy annak a’ visszakapcsolt megyékkel együtt országgyűlésre meghiválását a’ törvény határzottan rendeli; mivel azonban az ülési és szavazási jog a’ visszakapcsolt részeket az érintett törvény világos rendelete szerint egyedül a’ visszaadott jusnál fogva ’s igy nem máskép, mintha ezzel már Magyarországtól lett elválasztatásuk előtt birtanak, illeti, ő Felségének e’ törvény egyéb rendeletei pontos teljesítése iránti kegy. szándéka pedig a’ többi törvényhatóságnak valóságosan tett meghivatásából bőven kiviláglik, annálfogvást a’ k. k. előadásokat megelőző legfensőbb azon nyilatkozáshoz képest is , miszerint az ezen részek iránti további rendelkezés az országos küldöttség munkálkodásának befejezéséig függőben hagyatott, nem kétkedhetni, hogy mivel a’ mostani Kővárvidéknek régi időkben országgyűlési ülése és szavazata történeti adatok szerint csakugyan nem volt, annak ez országgyűlésre meg nem hivatását egyedül a’ törvénynek az említett körülmények közt épen nem alap nélkül történhetett olly értelembeni vétele, mintha t. i. melly résznek a’visszaadottsus az ülésre és szavazásra nézve nem kedvez, azt, mint a’ törvényhozási jogot egyébiránt sem gyakorolhatod meginni se kelljen, okozhatta legyen. Mi pedig azokat—kik mint a’ magyarországi törvények szerint személyes törvényhozási részvétre jogosítottak a’ visszakapcsolt részekből meghivatandókul a’ t.KK és RR által emlittetnek—illeti: ezekre nézve az érintett törvény azon (3.lik) rgsza által, miszerint az említett részek valóságos visszacsatoltatásukig mostani állapotokban hagyatni rendeltetnek, az e’ részben is netalán megkivántató további intézkedést szinte nem ok nélkül felfüggesztettnek tekinthetni. Egyébiránt a cs. k. Főhg'sége és a’ m. Fő-RA meg megjegyezni kívánják, hogy mivel Kővár vidékének kiterjedési ’s népességi csekélysége, de főkép földje terméketlensége, ’s keblében az ipar, élelmi kereset és kereskedés fogyatkozása méltán kétséget szülhet az iránt: vájjon e’ vidék, ha külön törvényhatóságot képezend, az ezzel járó közterhek viselésire , kivált a’ két jobbágynál kevesbet biró nemesi osztálynak ettől leendő fölmentetése után, elégséges fog e lenni' a’fens. Főlg és m. FeRRek nézetei szerint a’ mostani lépésekkel az e’ vidéknek jövendőbeli állású viszonyai feletti tanácskozásokat ’s intézkedéseket megszorítottaknak tekinteni ne kelljen , sőt azokat, a’ fentforgó kérdésnek bármikénti ellentetése mellett is, jövendőre egészen szabadon felhagyni szükséges legyen : mindezt a’ fens. Főhg és m. Fő-RR a t. RK és RR által szíves figyelembe vétetni olly nyilatkozással kívánják, miszerint ha az előre bocsátottak a’t. KK és RRet arra, hogy az 1832 iki 211k törvényczikk teljesitesének kérdésben forgó hiányt inkább a’ fentebbi észrevételek szerint módosítva, mint a’javaslati szerkesztés formájában terjesztessenek . Felsége elibe, bírni elégségesek nem volnának : a cs. kir. Fehgsége ’s a’m. Fő-RR a’ velők közhitt felírás fölterjesztését továbbá nem tartóztatandják.“ — A’ KK és RRek tegnapi ülésében e’ három tárgy vétetett tanácskozásba ’s fogadtatott el: l. Negyediik üzenete a’ KK és RRnek a’ i. e. július 28ról érkezett k.k. leirat tárgyában. Miután a’ t. KK és RR megemlítik, hogy a’ k.k. előadások 2dik pontja feletti tanácskozásikat már bevégzék, az lső és 3dik pontok tárgyalását pedig a’ tudakozó felirat javaslatba hozásával megkezdék , és az akadály nélküli megjelenhetést és a’ szabad tanácskozást az 1790/1 .13. czikk olly előleges rendeletének mondják, mellynek mindenek előtti teljesítése már csak azért is szükséges, hogy azon törvény egyéb részeinek szinte pontosan elég tétethessék, imigyen nyilatkoznak: „Aziránt, hogy a’ k.k. előadásoknak törvény parancsolta tárgyaltatása bármelly országgyűlésen is teljesen mellőztessék el, sem a’ tapasztalás, sem az országgyűlések folyamatának eddigi módja aggodalmat támadni nem engednek; mert hasonlóra példa még eddig nincsen, ’s Ő Felsége bármikor az országgyűlést mindaddig bizonyosan nem rekesztené be , mig k.k. előadásai törvény szerint tárgyaltatás alá nem vétetnének; ellenben ugyanazon tapasztalás sok esetben bizonyságot ada már, hogy a’törvény rendeletének második része, miszerint az országos sérelmeknek minden országgyűlésen tettleg és mulhatlanul orvosoltatniok kellene, teljesitetlenül maradott. Ám. FeRvek utolsó válaszukban nem hozzák már kétségbe azt, hogy lehetnek olly esetek, lehetnek a hazának olly súlyos lényeges sérelmei, mellyeknek előleges tárgyalását és fölterjesztését törvény és gyakorlat nem zárja ki, a’ haza közjava pedig parancsolja. Rokon bizodalommal reményük tehát a’ RK és RR., hogy a’ m. Fő-RR. is hajlandók lesznek a’ rég óhajtott egyesülést részükről is hazafiusbuzgósággal előmozdítani. A’ RK és RR azon sérelemre nézve, melly Pest megye követének, gróf Ráday Gedeonnak, az országgyűlésről lett eltiltatásából eredt, miután az említett követnek az illető megye által is elfogadott lemondása a’ kiegészitési kérdést e részben megszüntette’s a’ tettleges orvoslást szükségtelenitette , a’felírás további sürgetésével ez úttal felhagynak, hanem a’megyék szabad választására nézve a’törvényhez és törvényes jusokhoz szorosan ragaszkodnak. A’ szólás törvényes szabadságán ejtett sérelmeket, mellyek fölött könnyen hosszabbra terjedhetnek a tanácskozások, azon biztos reménnyel, hogy ezek iránt is létesülni fog az óhajtott egyesülés , készek a’ KK és RR ezúttal a’ tudakozó felírástól elválasztani. De azokat, mik az országgyűlés kiegészítését bármikép érdeklik, u. m. Kővár vidékének ’s a’ főrendi Tábla némelly tagjainak meg nem hivatását ’s a’ közép-szolnokmegyei panaszt tárgyszó felírásokat, ’s ezeken kívül még a’ múlt országgyűlésről is már fölterjesztett előleges sérelmeket és kivonatokat, a’ tudakozó felírással együtt kapcsolatban óhajtják ’ Felségéhez fölterjesztetni, egyszersmind pedig azon felírásban megemlíttetni, hogy az ország egyéb súlyos előleges sérelmeit és kivánatit is , mihelyt azok iránt az országgyűlési tanácskozások befejeztetnek , az ország Rémjéi sietnek haladék nékül fölterjeszteni, ő Felségének igazságszeretetétől ’s mind a’ k.k. előadások végsoraiban, mind a’f.é. julius 28ról érkezett k. leiratban atyai kegyességgel ismételt nyugtató ígéretétől fiúi bizodalommal reménylvén, hogy súlyos sérelmeiknek rég óhajtótt orvoslása által hazájok boldogságát ’s a’ szeretet és bizodalom édes kapcsainak újabb megerősítését eszközölhetik.“ II. Az ismét előadottak szerint módosított tudakozó felirási javaslat. III. A’ KK és Rűlnek a’ fentebbi üzenet értelmében tett óvása. T. Pest megyének f. sept. 24-én tartott közgyűlésében a’követségérül leköszönt Ráday Gedeon gróf helyébe szavazati többséggel (749 - 548 ellen) Dubraviczky Simon első alispán ur választatott meg követté ’s így egészsége üdültével második országgyűlésen viselendi e’ szép hivatalt. (Komoly előkészületek Duna-hidunk építésihez.) W. Tierney Clark, a’ hidművész, Bland (rokona), Jeffrey, és A. Clark (ez nem rokona) még folyvást városunkban tartózkodnak, ’s mióta Sina b. és Széchenyi István gr. urak is ide érkeztek, úgy halljuk, már nevezetes előkészületek létettek a’ mindennemű építészerek télen át beszerzése és a’ nagyszerű munkának jövő tavasszal tüsténti hathatós megkezdhetése végett. Annyi ezernek óhajtását tehát csakugyan valósulva látandjuk! — ( cs. ’sáp. k. fels., f. septiki legfelsőbb határozatában, a’ mármarosi kamata, igazgatói megürült hivatalra, magy. kir. udv. kamrai valóságos tanácsnok ranggal és characterrel, Kállay István kir. tanácsost és Csanád megye főispáni helytartóját méltóztatott kegy. kinevezni, a'pesti m. kir. tud. egyetemnél fensőbb mathesis tanítójává pedig Petzvall Ottót, eddig ugyanott a’ gyakorlati földmérés és hydraulica helyettes tanítóját, végre Sivkovich János vezérőrnagyot magyar báróságra dijmenten emelni. Ő cs. ’s ap. kir. fels. megengedni méltóztatott, hogy a’ kubini ’serechoviczai k. harminczadhivatalok kereskedési hivatalokká emeltessenek ’s hozzájok egyegy ellenőr adassák; — továbbá, hogy a’ sziszeki k. harminczad-hivatalnál ellenőri ’s magtárnoki tisztségek állíttassanak fel, amaz 400 fr. éven kinti fizetéssel, 120 fr. szálláspénzzel és 400 fr. cautioval, ez utóbbi pedig 300 fr. évenkinti fizetéssel és 100 fr. szálláspénzzel. A’ amélt. magyar kir. udv. kamra a’ varasdi kir. harminczad-hivatalnál újonnan felállított segédi tisztségre Mone Károly ugyanottani tisztirnokot; ennek helyébe pedig Redelstein Arnoldot, a’pettaui harminczadhivatal írnokát; továbbá a’nedeliczik. harminczad-hivatalhoz ideiglen csatolt raktárnoki tisztségre Schenk József számvizsgálói gyakornokot; a’ tokaji k. kamar. uradalomban Rakamazon megürült erdőszi tisztségre Pauzát Józsefet, eddig elő a’ diósgyőri k. koronái uradalomban kis győri erdőszt, saját folyamodása következtében ; az ekképen Kis-Győrött megürült erdőszi tisztségre Steiner Károlyt, eddigelő a’ bácsi kamar. jószágokban palánkai erdőszt, szolgálata tekintetéből; a’ palánkai erdőszi tisztségre Spanyol Antalt, eddigelő a’ diósgyőri k. koronái uradalomban kisgyőri alerdőszt, több évi pontos szolgálatáért; végre ennek helyébe Henszler Istvánt, eddigelő a’ bácsi k. kamar. jószágokban apatini erdőszt, hasonlag szolgálata tekintetéből, alkalmazó. Legfelsőbb határozat következtében a’ pettaui magyar kir. harminczad-hivatal i. e. October utolsó napján megszűnik, ’s i. e. november lső napjától kezdve a’varasdi harminczad-hivatal, mint fő harminczadi lakhely, veendi kezdetét. A’ székely nemzet ülnöki tisztsége a’ zalatnai kir. tartományi bányatörvényszéknél ürességbe jött. Szombathely, sept. 1 jén. Szél József országgyűlési követünk ezelőtt néhány héttel követi pályájáról lemondván’s haza jővén , helyette új követválasztásra a’ közgyűlés határnapja tegnapra tűzetett ki. Számosan sereglett össze a’megyei nemesség, érezvén, hogy jogainak legszentebbikét lesz gyakorlandó , ’s hogy legfőbb kincsét lesz egy személynek átadandó. Az egész választás Vidos József első alispán elnöksége alatt legnagyobb renddel és csöndességgel ment véghez, ’s néhány perez alatt a’ nagy község öszhangzó fölkiáltásából Bertha Antal főjegyzőnk erősítteték meg követnek. Illy pillanat eléggé tanúja annak, hogy olly férfiú, kiben a’ közbizalom annyira összpontosul , mint nevezett első alispánban, a’ közjóra és csendre milly varázs hatalommal bir. Az uj követ politikai hitvallását köztapsot nyert beszédben fejezé ki, mellynek lényegesb részei is ezek: „Tekintetes Kiés UR! Midőn a’ sors és körülmények úgy hozták magokkal, hogy e’ díszes megyének Rendei azon kitűnő, de mindenkor ’s kiváltképen mostani helyzetünkben tömérdek nehézséggel összekötött megkülönböztetésre, a’ megye részrül országgyűlési követségre személyemet elválasztani kegyeskedtek — miért is ezennel buzgó köszönetemet jelentem ki — ezen nagyszerű hivatásnak megfelelni hazafiui kötelességemnek tartottam. Ugyanis a’ mostani időben a’ magyar nemes hazájának fegyverrel nem szolgálhat és szolgálnia nem szükséges, hála a’ nemzet őrlelkének! Tehát midőn bennünket a’ haza közügye csak békés eszközökkeli szolgálatra szólít fel, mindnyájan, legyünk bár hatalmasak és erősek, vagy kicsinyek és gyöngék , tehetségünkhöz képest lel !