Jelenkor, 1839. január-december (8. évfolyam, 1-104. szám)

1839-09-25 / 77. szám

FOGLALAT: Magyarország és Erdély (országgyűlési hírek; kinevezések; pestmegyei új követ; komoly előkészületek a’ budapesti hídépítéshez; vasme­gyei követválasztás; kecskeméti iskolai intézkedés; különféle perzsa keresztyének Pozsonyban, belényesi csodaszülött, losonczi nyári gyapjuvásár; ’s a’t.) Amerika. Spanyolország (zavar a’ trónkövetelő körül; udvara elhagyó őt; Morenot agyon lövik; részletek a’ cortesnyitásról; a’ baszk tarto­mányok szabaditékai; hareztéri hírek; béketünemények; a’ trónkövetelő nejével együtt Francziaországba szökött; a’ spanyol országos adósság; ’sa’t.) Anglia (az oglintomni lovagi harczjáték vége; nagy ünnepély a’ Temze alatt; ’sa’t. Francziaország* (Roussin hajóvezért visszahiják Kons­tan­tiná­­polyból; a’ hazai czukorgyártók ellenmondó nyilatkozata; ’sa’t.) Törökország. — .. ■ . ■■■■— ■ 1 " ' ---"r — Magyarország és Erdély. ORSZÁGGYŰLÉSI SZÍREK. Pozsony, sept. 19-én. Tegnap mindkét Tábla országos ülést tartott, melly alkalommal a’m.Fő-RRdek a’múlt számunkban elő—­sorzott hat üzenetre küldék válaszaikat a’t. RK és RRhez , négyre írásban, ket­tőre pedig, névszerint a’ Közép-Szolnok megye birtokos nemesei által benyúj­tott folyamodás és a’főrendi Tábla némelly tagjainak ez országgyűlésre meg neilt*. hivatása tárgyában, élő szóval. Az írott válaszok közül kettőnek lényeges tar­talma következő: I. A’felírásoknak egyedül magyar nyelvű szer­kesztése iránt: „Semmisem lévén kivánatosb a’m. Fő-RR előtt, mint a’t. KK és RRkel egyesülve , összes törekvésiket a’ nemzet közéhajtásinak sikerel­­tetésire szentelhetni, illy buzgó hazafi indulattal ösztönöztetve, siettek a’ t. RK és RRnek, cs. kir. Föhgségéhez intézett, tisztelettel teljes ama kérelmükhöz, hogy a’ fens. Főhg az országos felírásoknak egyedül magyar nyelven leendő föld terjeszthetését . Felségénél kieszközleni kegyeskedjék, magok alázatos esede­­zésiket is kapcsolni. Melly köz kérelem teljesítésére a cs. kir. Főhűsége, a’ haza boldogságát mindenkor hathatósan előmozdítani kész kegyelmességénél fogvást a’ legszivessebben hajolni méltóztatván , erről a’ t. RR és RRet legtisztább öröm­érzettel értesíteni a’ m­. Fő-RR egyegy legkellemesb tisztjüknek tartják.“ — II. Az 1831-dik évi 211k törvény rendeletének nem egészen lett tel­jesítése iránt a’ ra. Fő-Re következő észrevételeket tesznek : „Mi Kővár, vidékét illeti, nem tagadhatni, hogy annak a’ visszakapcsolt megyékkel együtt or­szággyűlésre meghi­válását a’ törvény határzottan rendeli; mivel azonban az ülési és szavazási jog a’ visszakapcsolt részeket az érintett törvény világos rendelete szerint egyedül a’ visszaadott j­usnál fogva ’s igy nem máskép, mintha ezzel már Magyarországtól lett elválasztatásuk előtt birtanak, illeti, ő Felségének e’ tör­vény egyéb rendeletei pontos teljesítése iránti kegy. szándéka pedig a’ többi tör­vényhatóságnak valóságosan tett meghivatásából bőven kiviláglik, annálfogvást a’ k. k. előadásokat megelőző legfensőbb azon nyilatkozáshoz képest is , miszerint­­ az ezen részek iránti további rendelkezés az országos küldöttség m­unkálkodásá­­nak befejezéséig függőben hagyatott, nem kétkedhetni, hogy mivel a’ mostani Kővárvidéknek régi időkben országgyűlési ülése és szavazata történeti adatok szerint csakugyan nem volt, annak ez országgyűlésre meg nem hivatását egye­dül a’ törvénynek az említett körülmények közt épen nem alap nélkül történhetett olly értelembeni vétele, mintha t. i. melly résznek a’visszaadottsus az ülésre és szavazásra nézve nem kedvez, azt, mint a’ törvényhozási jog­ot egyébiránt sem gyakorolhatod meginni se kelljen, okozhatta legyen. Mi pedig azokat—kik mint a’ magyarországi törvények szerint személyes törvényhozási részvétre jogosí­tottak a’ visszakapcsolt részekből meghivatandókul a’ t.­KK és RR által emlittet­­nek—illeti: ezekre nézve az érintett törvény azon (3.lik) rgsza által, miszerint az említett részek valóságos visszacsatoltatásukig mostani állapotokban hagyatni rendeltetnek, az e’ részben is netalán megkivántató további intézkedést szinte nem ok nélkül felfüggesztettnek tekinthetni. Egyébiránt a cs. k. Főhg'sége és a’ m. Fő-RA meg megjegyezni kívánják, hogy mivel Kővár vidékének kiterjedési ’s népességi csekélysége, de főkép földje terméketlensége, ’s keblében az ipar, élelmi kereset és kereskedés fogyatkozása méltán kétséget szülhet az iránt: vájjon e’ vidék, ha külön törvényhatóságot képezend, az ezzel járó közterhek viselésire , kivált a’ két jobbágynál kevesbet biró nemesi osztálynak ettől leendő fölmentetése után, elégséges fog e lenni'­ a’fens. Főlg és m. Fe­RRek nézetei szerint a’ mostani lépésekkel az e’ vidéknek jövendőbeli állású viszonyai feletti tanácskozásokat ’s intézkedéseket megszorítottaknak tekinteni ne kelljen , sőt azokat, a’ fentforgó kérdésnek bárm­ikénti ellentetése mellett is, jövendőre egé­szen szabadon felhagyni szükséges legyen : mindezt a’ fens. Főhg és m. Fő-­RR a t. RK és RR által szíves figyelembe vétetni olly nyilatkozással kívánják, miszerint ha az előre bocsátottak a’t. KK és RRet arra, hogy az 1832 iki 211k tör­­vényczikk teljesitesének kérdésben forgó hiányt inkább a’ fentebbi észrevételek szerint módosítva, mint a’javaslati szerkesztés formájában terjesztessenek . Fel­sége elibe, bírni elégségesek nem volnának : a cs. kir. Fehgsége ’s a’m. Fő-RR a’ velők közhitt felírás fölterjesztését továbbá nem­ tartóztatandják.“ — A’ KK és RRek tegnapi ülésében e’ három tárgy vétetett tanácskozásba ’s fogadtatott el: l. N­egyedi­ik üzenete a’ KK és RRnek a’ i. e. július 28ról érkezett k.k. leirat tárgyában. Miután a’ t. KK és RR megemlítik, hogy a’ k.k. előadások 2dik pontja feletti tanácskozásikat már bevégzék, az lső és 3dik pontok tárgyalását pedig a’ tudakozó felirat javaslatba hozásával megkezdék , és az akadály nél­küli megjelenhetést és a’ szabad tanácskozást az 1790/1 .­13. czikk olly előleges rendeletének mondják, mellynek mindenek előtti teljesítése már csak azért is szükséges, hogy azon törvény egyéb részeinek szinte pontosan elég tétethes­sék, imigyen nyilatkoznak: „Aziránt, hogy a’ k.k. előadásoknak törvény­ paran­csolta tárgyaltatása bármelly országgyűlésen is teljesen mellőztessék el, sem a’ tapasztalás, sem az országgyűlések folyamatának eddigi módja aggodalmat támadni nem­ engednek; mert hasonlóra példa még­ eddig nincsen, ’s Ő Felsége bármikor az országgyűlést mindaddig bizonyosan nem rekesztené be , mig k.k. előadásai törvény szerint tárgyal­tatás alá nem vétetnének; ellenben ugyanazon tapasztalás sok esetben bizonyságot ada már, hogy a’törvény rendeletének máso­dik része, miszerint az országos sérelmeknek minden országgyűlésen tettleg és mulhatlanul orvosoltatniok kellene, teljesi­tetlenül maradott. Á­­m. Fe­Rvek utolsó válaszukban nem hozzák már kétségbe azt, hogy lehetnek olly esetek, lehetnek a hazának olly súlyos lényeges sérelmei, mellyeknek előleges tárgya­lását és fölterjesztését törvény és gyakorlat nem zárja ki, a’ haza közjava pe­dig parancsolja. Rokon bizodalommal reményük tehát a’ RK és RR., hogy a’ m. Fő-RR. is hajlandók lesznek a’ rég óhajtott egyesülést részükről is hazafiusbuz­­gósággal előmozdítani. A’ RK és RR azon sérelemre nézve, melly Pest megye követének, gróf Ráday Gedeonnak, az országgyűlésről lett eltiltatásából eredt, miután az említett követnek az illető megye által is elfogadott lemondása a’ kiegészitési kérdést e részben megszüntette’s a’ tettleges orvoslást szükségtele­­nitette , a’felírás további sürgetésével ez úttal felhagynak, hanem a’megyék sza­bad választására nézve a’törvényhez és törvényes jusokhoz szorosan ragaszkod­nak. A’ szólás törvényes szabadságán ejtett sérelmeket, m­ellyek fölött könnyen hosszabbra terjedhetnek a tanácskozások, azon biztos reménnyel, hogy ezek iránt is létesülni fog az óhajtott egyesülés , készek a’ KK és RR ez­úttal­ a’ tudakozó felírástól elválasztani. De azokat, mik az országgyűlés kiegészítését bármikép érdeklik, u. m. Kővár vidékének ’s a’ főrendi Tábla némelly tagjainak meg nem hi­vatását ’s a’ közép-szolnokm­egyei panaszt tárgyszó felírásokat, ’s ezeken kívül még a’ múlt országgyűlésről is már fölterjesztett előleges sérelmeket és kivona­tokat, a’ tudakozó felírással együtt kapcsolatban óhajtják ’ Felségéhez fölter­­jesztetni, egyszersmind pedig azon felírásban megemlíttetni, hogy az ország egyéb súlyos előleges sérelmeit és kivánatit is , mihelyt azok iránt az országgy­űlési ta­nácskozások befejeztetnek , az ország Rémjéi sietnek haladék nékül fölterjesz­­teni, ő Felségének igazságszeretetétől ’s mind a’ k.k. előadások végsoraiban, mind a’f.é. julius 28ról érkezett k. leiratban atyai kegyességgel ismételt nyugtató ígé­retétől fiúi bizodalommal reménylvén, hogy súlyos sérelmeiknek rég óhajtótt or­voslása által hazájok boldogságát ’s a’ szeretet és bizodalom édes kapcsainak újabb megerősítését eszközölhetik.“ II. Az ismét előadottak szerint módosított tuda­kozó feli­r­ás­i javaslat. III. A’ KK és Rűlnek a’ fentebbi üzenet értelmé­ben tett óvása. T. Pest megyének f. sept. 24-én tartott közgyűlésében a’követségé­rül leköszönt Ráday Gedeon gróf helyébe szavazati többséggel (749 - 548 ellen) Dubraviczky S­im­o­n első alispán ur választatott meg követté ’s így egészsége üdültével más­odik országgyűlésen viselendi e’ szép hivatalt. (Komoly előkészületek Duna-hidunk építésihez.) W. Tierney Clark, a’ hidművész, Bland (rokona), Jeffrey, és A. Clark (ez nem rokona) még folyvást városunkban tartózkodnak, ’s mióta Sina b. és Széchenyi István gr. urak is ide érkeztek, úgy halljuk, már nevezetes előkészületek létet­tek a’ mindennemű építészerek télen át beszerzése és a’ nagyszerű munká­nak jövő tavasszal tüsténti hathatós megkezdhetése végett. Annyi ezernek óhajtását tehát csakugyan valósulva látandjuk! — (­ cs. ’sáp. k. fels., f. sept­iki legfelsőbb határozatában, a’ mármarosi kamata, igazgatói megürült hivatalra, m­agy. kir. udv. kamrai valóságos ta­nácsnok ranggal és characterrel, Kállay István kir. tanácsost és Csanád megye főispáni helytartóját méltóztatott kegy. kinevezni, a'pesti m. kir. tud. egyetemnél fensőbb mathesis tanítójává pedig Petzvall Ottót, eddig ugyan­ott a’ gyakorlati földmérés és hydraulica helyettes tanítóját, végre­ S­i­v­­ko­vich János vezérőrnagyot magyar báróságra dijmenten emelni. Ő cs. ’s ap. kir. fels. megengedni méltóztatott, hogy a’ kubini ’sere­­choviczai k. harminczadhivatalok kereskedési­ hivatalokká emeltessenek ’s hozzájok egyegy ellenőr adassák; — továbbá, hogy a’ sziszeki k. har­­minczad-hivatalnál ellenőri ’s magtárnoki tisztségek állíttassanak fel, amaz 400 fr. éven kinti fizetéssel, 120 fr. szálláspénzzel és 400 fr. cautioval, ez utóbbi pedig 300 fr. évenkinti fizetéssel és 100 fr. szálláspénzzel. A’ amélt. magyar kir. udv. kamra a’ varasdi kir. harminczad-hiva­­talnál újonnan felállított segédi tisztségre Mone Károly ugyanottani tisztir­­nokot; ennek helyébe pedig Redelstein Arnoldot, a’pettaui harminczad­­hivatal írnokát; továbbá a’nedeliczik. harminczad-hivatalhoz ideiglen csa­tolt raktárnoki tisztségre Schenk József számvizsgálói gyakornokot; a’ tokaji k. kamar. uradalomban Rakamazon megürült erdőszi tisztségre Pauzát­ Józsefet, eddig elő a’ diósgyőri k. koronái uradalomban k­i­s g­y­őr­i erdőszt, saját folyamodása következtében ; az ekképen Kis-Győrött meg­ürült erdőszi tisztségre Steiner Károlyt, eddigelő a’ bácsi kamar. jószá­gokban p­a­l­á­n­ka­i erdőszt, szolgálata tekintetéből; a’ palánkai erdőszi tisztségre Spanyol Antalt, eddigelő a’ diósgyőri k. koronái uradalom­ban kisgyőri alerdőszt, több évi pontos szolgálatáért; végre ennek helyé­be Henszler Istvánt, eddigelő a’ bácsi k. kamar. jószágokban apati­ni erdőszt, hasonlag szolgálata tekintetéből, alkalmazó. Legfelsőbb határozat következtében a’ pettaui magyar kir. har­­minczad-hivatal i. e. October utolsó napján megszűnik, ’s i. e. november lső napjától kezdve a’varasdi harminczad-hivatal, mint fő harminczadi lakh­ely, veendi kezdetét. A’ székely nemzet ülnöki tisztsége a’ zalatnai kir. tartományi bányatörvényszéknél ürességbe jött. Szombathely, sept. 1 jén. Szél József országgyűlési követünk ezelőtt néhány héttel követi pályájáról lemondván’s haza jővén , helyette új követválasztásra a’ közgyűlés határnapja tegnapra tűzetett ki. Számo­san sereglett össze a’megyei nemesség, érezvén, hogy jogainak legszen­­tebbikét lesz gyakorlandó , ’s hogy legfőbb kincsét lesz egy személynek átadandó. Az egész választás Vidos József első alispán elnöksége alatt legnagyobb renddel és csöndességgel ment véghez, ’s néhány perez alatt a’ nagy község öszhangzó fölkiáltásából Bertha Antal főjegyzőnk erősít­­teték meg követnek. Illy pillanat eléggé tanúja annak, hogy olly férfiú, ki­ben a’ közbizalom annyira összpontosul , mint nevezett első alispánban, a’ közjóra és csendre milly varázs hatalommal bir. Az uj követ politikai hitvallását köztapsot nyert beszédben fejezé ki, mellynek lényegesb ré­szei is ezek: „Tekintetes Kiés UR! Midőn a’ sors és körülmények úgy hozták magokkal, hogy e’ díszes megyének Rendei azon kitűnő, de mindenkor ’s kiváltképen mostani helyzetünkben tömérdek nehézséggel összekötött megkülönböztetésre, a’ megye részrül országgyűlési követségre személyemet elválasztani kegyeskedtek — miért is ezennel buzgó köszö­­netemet jelentem ki — ezen nagyszerű hivatásnak megfelelni hazafiui kötelességemnek tartottam. Ugyanis a’ mostani időben a’ magyar nemes hazájának fegyverrel nem szolgálhat és szolgálnia nem szükséges, hála a’ nemzet őrlelkének! Tehát midőn bennünket a’ haza közügye csak bé­kés eszközökkeli szolgálatra szólít fel, mindnyájan, legyünk bár hatal­masak és erősek, vagy kicsinyek és gyöngék , tehetségünkhöz képest lel­ !

Next