Jelenkor, 1839. január-december (8. évfolyam, 1-104. szám)

1839-10-02 / 79. szám

FOGLALAT: Magyarország és Erdély (országgyűlési hírek; kinevezések; nevezetes idegenek Pesten; budapesti hangászegyesület; áttekintése néhány kereskedé­si czikk jelen állapotának; különféle: svrajovai égiháboru , a’ pesti gyapjutár új épületben, zimonyi hírek, ’s a’t.­ tűzvész a’Szepességben ;’s a’t.) Amerika. Spanyolország (részletek d. Carlos Francziaországba költöztérűl, ’s jóslatok jüvendöjerről; Cabrera daczos nyilatkoztat a’ halom folytatá­sa iránt; a’ cortes a’ szabaditékok fentartása mellett nyilatkozik; törvényjavaslat a’ baszk szabaditékok iránt; a’ carlosiak ínsége; ’s a’t.) Anglia (Lapvélemény a’ spanyol beszerzős­ésrő­l; Elegy ’s a’t.­ Franeziaország (rendszabályok ’s lap vélemények d. Carlos ügyében; Auberlin a’kik vád alól fölmentve; ’s a’t. (Törökország, Németország, Magyarország és Erdély, ORSZÁGGYŰLÉSI IHREK. Pozsony, sept. 27éli: A’RK. és RRnek mult számunkban említett két üzenetét a’ FO­RR tegnapi országos ülésükben elfogadták; egyébiránt mind tegnap mind ma a’ m. nyelvet tárgyazó üzenet felett tanácskoztak m­ellynek lényeges pontjai következők: „1. Hálás érzéssel emlékeznek vissza a’ KK és RR. az 1831-­ik észt. april. 24én költ k.k. válasz azon szavaira, mellyekkel­­ Fels. a’ nemzetet megnyugtatni méltóztatott a’ felől, hogy a’ fels. Uraik. Házból szárma­zott Főligeknek a’ magyar nyelvben tökéletes beavattatása iránt fölterjesztett óhaj­tásukat részéről már előbb kiadott rendelm­e által megelőzte; ennek folytában további óhajtásikat abban kívánják fölterjeszteni, hogy miután legutóbb az 1715. 3 törv.fog­­vást az örökösödés joga a’ fels. Uraik. Házból születendő mind két nemen levő magas ivadékira általruházva találtatnék.­­ Fels. a’ koronaörökösekről szóló 1550: 5,151­9: 33, és 1572 : 2. törv. czikk. szellemében azon nevelési rendet, a’ hgasz­­szonyokra is kiterjeszteni kegyeskednék ; valamint hogy e’ részbeni óhajtásik telje­sülése jövendőre egy különös czikkben biztosíttassák. 2. Miután az országos ta­nácskozásokban a’nemzeti nyelv hivatozik , és törvényinkre nézve az 1832­6. 3. törv. ez. fogvást ezentúl a’ magyar szerkezet az eredeti, következőleg a’ két szer­kezet közt előfordulható kétség eseteiben a’ latin elhatározó erővel úgy­sem bir: teljes igazságon sarkalénak hiszik a’RK és RR azon kivonatukat, hogy a’törvények jövendőben egyedül magyar nyelven szerkesztessenek , sőt ebből ter­mészetesen foly kivonatuk nyilványos igazsága is, hogy nemcsak a’ felírások, mely­­lyek érdekiben igazságos kivonatukat már külön üzenetben kifejezték, hanem a’ k. kir. meghívólevelek is, valamint az országgyűléshez intézni szokott fejdelmi előadások, a’ kir. mindennemű levelek és válaszok , mint az alkotandó törvények országgyűlési szokott kútfejei ’s alapjai, szinte egyedül magyar nyelven készíttes­senek és adassanak ki; törvénykönyvünk hiteles magyar fordítása pedig egy e’ vég­re rendelendő választmány által eszközöltessék. Ezeken felül a’ honi nyelv to­vábbi előmozdítására leghathatósb eszköz, ha a’ törvények végrehajtása is , vagyis a’ kormányzás , szinte magyar nyelven megy. Ehhez képest 3. Szükséges, hogy az ország minden kormány- és itélőszéke, valamint az egyházi illetőségek is, hiva­talukat magyarul folytassák ; minélfogva a) a’ k. helytartó-tanács az ország minden törvényhatóságihoz magyarul küldje nemcsak intéző-, de körleveleit is, és magyar, nem pedig , mint némelly esetekben tapasztaltatok, latin borítékban bocsássa azokat a’ törvényhatóságokhoz. b) Az 1332/6 . 3. törv. 2ikés 3ik­ának rendelete már most kötelezőleg terjesztessék ki oda, hogy ezentúl minden világi vagy egyházi itélő­­széknél a’törvénykezés egyedül magyar nyelven nemcsak vitethessék, hanem ha­­tárzottan csak azon nyelven vitessék ; szintén a’ hiteles helyek kiadásiban a’ kiadott oklevelek ugyan eredeti nyelvükben, mellyben t. i. szerkesztettek , lemásolva, mindazáltal kizárólag és egyedül honi nyelven szerkesztendő bevezetés ’s befeje­zés mellett adassanak ki. Az eddig latin nyelven kezdett perek is a’ fő törvényszé­keknél mind a’bírák mind a’ felek által magyarul folytattassanak ; c) a’k. udv. ka­mara, m­elly eddig a’latin és német nyelvhez ragaszkodik, minden ágira nézve az 1830 . 8. törv. cz. rendelése alá vettessék, ’s mivel csak a' teljes kiterjedésű sikere­­sítés élteti a’ törvényt, d) mind a’ helyi, tanács , mind a’ k. u. kamra alattvalóira , különösen pedig bányászi, só-, harminczad-, posta-, erdészeti’s más gazdasági, úgy zálogházi hivatalokra is egyaránt a’ törvény rendszabását szigorúan foganatba vegye, valamint mind a’két Főkormányszék hivatalos köre alá tartozó bárminemű számadások is , úgy az országos pénztár kezeléséről készíttettek is, csak magyar nyelven vezettessenek. e) Méltó aggodalmat gerjeszt a’ RK és RRben , hogy a’ ma­gyar véghelyi katon, egészen német lábra állíttatván’s az ausztriai törv. könyv rend­­szabási által kom­ányoztatván , már olly helyzetben áll, hogy magát mintegy ma­gyarnak sem tartja többé ; a’ további rész következések megelőzése tekintetéből kí­vánják , hogy a’ magyar törvények tüstinti behozatalán felül a’ véghelyekre is egy­általában kiterjesztessék a’magyar nyelv. f) A’ magyar ezredeknél a’ kormánysza­vak magyarosittassanak , ’s az örökösödési háborúig divatozott szokás szerint ma­gyarul adassanak; továbbá, a’ mint már­­ Fels. 1836dik észt. april 2­4 kén költ kegy. kir. válaszában résziről a’szükséges intézkedések meghagyását megígérni méltóztatott, a’ magyarországi hadi Kormányszékeknek, nemkülönben a’ várak és ezredek kormányinak ’s minden honi katonai intézetnek kötelességül tétessék, hogy ne csak elfogadják a’ magyar irományokat az ország törvényhatóságitól, hanem a' törvényhatóságokkal egyáltaljában magyarul levelezzenek , sőt az egész katonaságnál a’ magyar nyelv behozassák ’s a’ fő hadi Kormányszéktől kezdve, csak azok alkalmaztassanak,kik az 1830:7. és 8.törv.czikkek következtében nemcsak m­a­­gyarul tudnak , de születésükre nézve is magyarok ; egyébkint pedig a’többi örö­kös tartomány törvényhatóságira nézve azon rendszabás állittassék fel, hogy vagy mind a’két részről deák nyelven legyen a’ levelezés, vagy pedig, ha azok ere­deti nyelvükhöz ragaszkodnak, viszont a’ magyar törvény hatóságoknak is hazai nyelven írhatni tökéletes szabadságukban álljon. g.) Az 1832 i.l. 3. tör. ez. 4ik .nak ereje terjesztessék ki oda, hogy az anyakönyvek nemcsak azon helyeken, mely­­lyekben a’gyülekezethez magyar nyelven mondatnak szent beszédek, hanem ál­talán ’s kivétel nélkül minden helyen magyarul szerkesztethessenek. h) Végre az előrebocsátottakból önkint foly, hogy önmagok az ország bárminemű törvényhatósági is levelezéseiket magyar nyelven folytatni köteleztessenek. 4. Örömérzéssel fo­gadták a’ KK és RR 0 Fels. 1830 apr. 24én kiadott k.k. válaszának a’ nemzeti tudós társaság könyvtára gyarapodását ápoló szavait is ’s azokat most már az alkotandó törvényezikkbe foglalni óhajtják. Továbbá arra, hogy a’ m. nyelv az egész hazában uralkodjék, annak nemcsak kipallérozása, de a’még idegen ajkú népség közt ter­jesztése is megkivántatik , és szükség lévén arra, hogy a’ nemzeti nyelvet min­denki tulajdonává tegye, ennélfogva: 5) Tanítás által kell minden hazafinak mó­dot nyújtani, hogy a’hazai nyelvet megtanulhassa, mire nézve a­ hálás érzéssel ismerik el ugyan a’ RK és RR az 1830 apr. 24én költ k.k. válasz azon szavait, hogy a’ magyar nyelv tanitószéke minden iskolában már tettleg behozatott, azonban az 1792. 7. törv.­ez. ezen rendeletén túl kívánságukat a’ RK és RR oda is kiterjesztik, hogy egyszersmind a’ latin nyelv helyett a’ magyar mint közönséges tanulónyelv állapíttassék meg úgy, hogy mind az alsó,mind a’főiskolákban minden tudomány még a’latin nyelv is, magyar nyelven tanittassék, azonfelül pedig a’ 3 pont f) sza­kaszában foglalt kivonataik létesülésének elősegélésére a’magyar ezredek és ka­tonanövendékek iskoláiban is a’ tanulónyelv szinte a’magyar legyen, ugyanaz ér­tetvén a’ népiskolákról is. b) Mind a’ lelkipásztoroknak, mind egyéb tanítóknak kötelességül tétessék a’ magyar nyelv terjesztése ; következőleg ezek egy részről jutalmak által serkentessenek kötelességükre, más részről pedig hasonló hivatal betöltésekor a’magyar nyelv tudására különösen figyelmeztessék, úgy hogy min­den vallásfélnél csak olly plébánosok, lelkipásztorok, káplánok, segédek és jegy­zők rendeltessenek, kik magyarul tudnak. c) Az egész hazára kiterjedő úgyne­vezett magyar praeparandiák, vagy is tanítókat a’ magyar nyelv tanítására készítő intézetek állíttassanak fel. A’ honi nyelv tanítása elrendeltetvén, ennek tanulására legbizonyosb ösztönül szolgál fá, ha minden hazafinak kötelességül tétetik a’ ho­ni nyelv tudása. Ennélfogva kívánják az 1830: 8. törvény—czikk­edik felüt a’ jelen törvény kihirdetésétől 10 esztendő múlva a’ Magyarországhoz kapcsolt részekre is kiterjesztetni, a’szabad királyi városokra nézve pedig azt rendel­tetni, hogy 10 esztendő múlva belföldi a’ szab. királyi városokban a’ magyar nyelv’ tudása nélkül polgári jogokat ne nyerhessen. 7. Hogy a’ honi nyelv az egész országban uralkodjék , megkívántaié a’ nemzetiség’ tekintetéből , hogy hivatalos létét és országos hitelességét minden külső nemzeti jel szembetűnő­­képen mutassa; ugyanazért: a) minden Magyarországban vert pénz magyar jelekkel és körülírásokkal készüljön, b) Minden köz és kamrabeli épület ma­gyar czímerekkel és felírásokkal ékesíttessék ; a’ magyar kereskedők’ hajóira, ’s egyéb magyar hajókra is magyar czímer tétessék, ugyszinte a’magyar katona­ságnál is az ország’ czímere és pecsétje használtassák; a’ hivatalos pecsétek szinte magyar felírással legyenek. c) Eszközöltetnék az által is a’magyarosodás, ha az idegen nyelvű vezetéknevek mentül kevesb akadályokkal magyarosíttathat­­nának, ’s e’ végre minden ezt czélzó ’s legfelsőbb helyen beadandó esedező­levél taksafizetéstől felmentetnék. Ezeken felül: 8. Minthogy a’ nemzet méltán megkívánhatja, hogy a’törvényei által adott kiváltságokban részesülni akarók a’ nemzeti nyelvet tökéletesen tudják: a’­nyelv’ hathatósb terjesztése’ tekintetéből czélirányosnak látják a’ KK és RR.­­ Felség­ét arra kérni, hogy azoknak, kik a’ magyar nyelvet nem tudják , nemesi, vagy kir. adománylevelet adni ne méltóztassék. Egy szóval: 9. A’honi nyelv’ érdemében részenkint előadott buz­gó óhajtásikat mintegy összesítve abban kívánják kifejezni, hogy a’ magyar nyelv országos nyelvvé tétetvén, a’ közállomány’ rendszerének minden ágain eddig a’ honi nyelv’ szám kiűzésével divatozó latin és német nyelvek helyett a’ magyar állíttassák vissza.“ — Továbbá a’RK és RRek’ tegnapi országos ülé­sében a’ Fe-RRtól az országgyűlési szabad újság’ tárgyában hozzájok átkül­dött illy értelmű vál­a­s­z olvastatott fel: ,,A’ józan nyilván­osságot, ama’ ren­des, illő korlátok között létező ’s az ősi intézetek’ természetével meglévő nyil­ványosságot, a cs. kir. Főhűsége és a­’m. FO-RB is alkotmányunk’ és törvény­­hozásunk’ egyik szükséges eleminek ’s a’ csendes utáni békés kifejlődések’ lényeges föltételének tartván, az ennek elérésére szolgáló eszközöket is, men­nyiben azok a’ nemzet’ állásának ’a művelődése’ fokozatának tökéletesen megfe­lelnek , minden időben egész készséggel elfogadandják és pártolandják. Mivel azonban az ezt előmozdító módoknak, kivált midőn azok a’ sajtó’ körébe valók, megválasztásában ezek minden oldalait gondosan megfontolni, a’hazának szel­lemi és közértelmességi helyeztetésére, de egyszersmind számtalan alkotmány­­szerű kiváltságos érdekeire is, figyelemmel lenni elkerülhetlenül szükséges , an­­nálfogva nem lehetett a cs. k. Főligének és a’m. Fő-RRnek azokon kívül, mel­­lyeket e’ tekintetben már múlt országgyűlésen a’ t. RK és RRnek válaszoltak, még következőket is meg nem említeniük: Ugyanis, hogy az időszaki szabad sajtó a’ sajtószabadság legkényesb neme ’s ennek mintegy legutolsó foka legyen , minden európai nemzetnek, mellyeknél szabad sajtó létezik, tapasztalása ’s pél­dája igazolja; mert ez lévén az, melly a’ tömegre leginkább, leggyakrabban ’s legrögt­önebben hat, még ott is, hol a’szabad sajtó megállapítása kérdés alatt nem volt, mellőzhetetlenül szükségnek ismertetett a’ nemzetet előbb a’sajtósza­badság egyéb hatásihoz szoktatni, mintsem a’ közönség annak ezen legterjedet­­tebb formábani használására alkalmasnak találtatott volna. Már pedig őseink elő­relátó bölcsesége hazánkban a’ sajtónak ’s ezzel válhatlan kapcsolatban levő megelőző vagy boszóló rendszernek kérdését, mint a­ nemzeti élet legbensőbb velejébe vágókat, olly fontosságunknak lenni tartotta, hogy ezeket maguk egész kiterjedésükben egy azokat rendszeresen tárgyalni tartozott országos küldött­ségre bízta. Hogy tehát ezeknek lényegükre nézve összesen még függőben ma­radása mellett közűlök csak egyet, még pedig az előrebocsátottak szerint a’ legnevezetesbet, a’ nélkül hogy a’nemzet a’kérdéses intézet jó és rész követ­kezéseit a’ fokonkinti haladásnak egyedül czélirányos útján tapasztalhatta volna, kiszemelni, azt bizonyos időszakra létre hozni, ennek elmúltával pedig ismét elenyésztetni, a’hazának mostani állapotában hasznosan ’s üdves sükert re­ményivé lehessen, a cs. kir. Főhűsége és a’ m. FO-RB annál kevesbbé hitet­hetik magokkal el, minél inkább meg vannak győződve, hogy az országgyű­lési tudósításoknak hitelesen , minden árnyéklatu véleménynek hű és bármelly okoskodásoktól ment előadása mellett, minél gyorsabban, terjedelmesebben ’s jutalmasabban szerkesztésére ’s a’ közönség’ kezeibe juttatására más biztos, és a’ józan értelemben vett nyilván­osság’ jótékonyságának inkább megfelelő mó­dok is létezhetnek, mint mellyet e’végre a’t. RK és RR által küzdött terv nyúj­tana. Miért a cs. kir. Főhűsége és a’ m. Fő-RR az országgyűlési szabad újsá­gok fontos kérdését a’ sajtószabadság és könyv­vizsgálat szövevényes és nagy­­ tekintetű érdemével olly szoros összeköttetésben lenni vélik, hogy ezek rend­szeres m­egvizsgáltatása előtt az amazokról idő­ előtti mellékes értekezést és in­tézkedést czélszerűnek nem ismerhetik.“ Ezután elegyes­ülés tartatott,melly­­ben a’ buda­pesti álló­ hidat, Krassó megye, Erdély ’s a’ véghelyek kö­zötti határvillongásokat. Siófok helység’ határát’s a’ nemzeti já­tékszínt tárgyazó országos küldöttségi jelentések olvastattak. . A’ m. k. udv. kamra a’ moldovai bányahivatal ’s bányatörvényszéki helyettességnél megürült iktatói tisztségre Markovics Mártont, a’ rézbányai k. bányahivatal és bányatörvényszéki ,helyettesség iktatóját; a’ beszterezebányai kir. kamraigazgatóságnál megürült utolsó irnoki helyre pedig Richter Leopoldot alkalmazd. —­1 dunántúli, helv. vallástételt követő, Superintendentzia megkap páséiból,közli.írré tétetik, hopp némelly hírlapokban, kü­lönben is név nélkül közlött azon hír, mintha főiskoláját e­ Su­­perntendentzia Pápáról más helyre vinni határozta volna, töké­letesen alaptalan. Költ Veszprémben 1839. sept. 20-án egyház­­kerületi kis gyűlés­ből. Nagly István m. k. egy­házkerületi főjegyző. (Kiviteli kereskedésünk, némelly ágainak jelen állapotja.) Az Alig. Zeit. toldaléka a’ magyarországi gab­na, kender, dohány és borok kiszállt­ 1

Next