Jelenkor, 1839. január-december (8. évfolyam, 1-104. szám)
1839-10-02 / 79. szám
FOGLALAT: Magyarország és Erdély (országgyűlési hírek; kinevezések; nevezetes idegenek Pesten; budapesti hangászegyesület; áttekintése néhány kereskedési czikk jelen állapotának; különféle: svrajovai égiháboru , a’ pesti gyapjutár új épületben, zimonyi hírek, ’s a’t. tűzvész a’Szepességben ;’s a’t.) Amerika. Spanyolország (részletek d. Carlos Francziaországba költöztérűl, ’s jóslatok jüvendöjerről; Cabrera daczos nyilatkoztat a’ halom folytatása iránt; a’ cortes a’ szabaditékok fentartása mellett nyilatkozik; törvényjavaslat a’ baszk szabaditékok iránt; a’ carlosiak ínsége; ’s a’t.) Anglia (Lapvélemény a’ spanyol beszerzősésről; Elegy ’s a’t. Franeziaország (rendszabályok ’s lap vélemények d. Carlos ügyében; Auberlin a’kik vád alól fölmentve; ’s a’t. (Törökország, Németország, Magyarország és Erdély, ORSZÁGGYŰLÉSI IHREK. Pozsony, sept. 27éli: A’RK. és RRnek mult számunkban említett két üzenetét a’ FORR tegnapi országos ülésükben elfogadták; egyébiránt mind tegnap mind ma a’ m. nyelvet tárgyazó üzenet felett tanácskoztak mellynek lényeges pontjai következők: „1. Hálás érzéssel emlékeznek vissza a’ KK és RR. az 1831-ik észt. april. 24én költ k.k. válasz azon szavaira, mellyekkel Fels. a’ nemzetet megnyugtatni méltóztatott a’ felől, hogy a’ fels. Uraik. Házból származott Főligeknek a’ magyar nyelvben tökéletes beavattatása iránt fölterjesztett óhajtásukat részéről már előbb kiadott rendelme által megelőzte; ennek folytában további óhajtásikat abban kívánják fölterjeszteni, hogy miután legutóbb az 1715. 3 törv.fogvást az örökösödés joga a’ fels. Uraik. Házból születendő mind két nemen levő magas ivadékira általruházva találtatnék. Fels. a’ koronaörökösekről szóló 1550: 5,1519: 33, és 1572 : 2. törv. czikk. szellemében azon nevelési rendet, a’ hgaszszonyokra is kiterjeszteni kegyeskednék ; valamint hogy e’ részbeni óhajtásik teljesülése jövendőre egy különös czikkben biztosíttassák. 2. Miután az országos tanácskozásokban a’nemzeti nyelv hivatozik , és törvényinkre nézve az 18326. 3. törv. ez. fogvást ezentúl a’ magyar szerkezet az eredeti, következőleg a’ két szerkezet közt előfordulható kétség eseteiben a’ latin elhatározó erővel úgysem bir: teljes igazságon sarkalénak hiszik a’RK és RR azon kivonatukat, hogy a’törvények jövendőben egyedül magyar nyelven szerkesztessenek , sőt ebből természetesen foly kivonatuk nyilványos igazsága is, hogy nemcsak a’ felírások, melylyek érdekiben igazságos kivonatukat már külön üzenetben kifejezték, hanem a’ k. kir. meghívólevelek is, valamint az országgyűléshez intézni szokott fejdelmi előadások, a’ kir. mindennemű levelek és válaszok , mint az alkotandó törvények országgyűlési szokott kútfejei ’s alapjai, szinte egyedül magyar nyelven készíttessenek és adassanak ki; törvénykönyvünk hiteles magyar fordítása pedig egy e’ végre rendelendő választmány által eszközöltessék. Ezeken felül a’ honi nyelv további előmozdítására leghathatósb eszköz, ha a’ törvények végrehajtása is , vagyis a’ kormányzás , szinte magyar nyelven megy. Ehhez képest 3. Szükséges, hogy az ország minden kormány- és itélőszéke, valamint az egyházi illetőségek is, hivatalukat magyarul folytassák ; minélfogva a) a’ k. helytartó-tanács az ország minden törvényhatóságihoz magyarul küldje nemcsak intéző-, de körleveleit is, és magyar, nem pedig , mint némelly esetekben tapasztaltatok, latin borítékban bocsássa azokat a’ törvényhatóságokhoz. b) Az 1332/6 . 3. törv. 2ikés 3ikának rendelete már most kötelezőleg terjesztessék ki oda, hogy ezentúl minden világi vagy egyházi itélőszéknél a’törvénykezés egyedül magyar nyelven nemcsak vitethessék, hanem határzottan csak azon nyelven vitessék ; szintén a’ hiteles helyek kiadásiban a’ kiadott oklevelek ugyan eredeti nyelvükben, mellyben t. i. szerkesztettek , lemásolva, mindazáltal kizárólag és egyedül honi nyelven szerkesztendő bevezetés ’s befejezés mellett adassanak ki. Az eddig latin nyelven kezdett perek is a’ fő törvényszékeknél mind a’bírák mind a’ felek által magyarul folytattassanak ; c) a’k. udv. kamara, melly eddig a’latin és német nyelvhez ragaszkodik, minden ágira nézve az 1830 . 8. törv. cz. rendelése alá vettessék, ’s mivel csak a' teljes kiterjedésű sikeresítés élteti a’ törvényt, d) mind a’ helyi, tanács , mind a’ k. u. kamra alattvalóira , különösen pedig bányászi, só-, harminczad-, posta-, erdészeti’s más gazdasági, úgy zálogházi hivatalokra is egyaránt a’ törvény rendszabását szigorúan foganatba vegye, valamint mind a’két Főkormányszék hivatalos köre alá tartozó bárminemű számadások is , úgy az országos pénztár kezeléséről készíttettek is, csak magyar nyelven vezettessenek. e) Méltó aggodalmat gerjeszt a’ RK és RRben , hogy a’ magyar véghelyi katon, egészen német lábra állíttatván’s az ausztriai törv. könyv rendszabási által kományoztatván , már olly helyzetben áll, hogy magát mintegy magyarnak sem tartja többé ; a’ további rész következések megelőzése tekintetéből kívánják , hogy a’ magyar törvények tüstinti behozatalán felül a’ véghelyekre is egyáltalában kiterjesztessék a’magyar nyelv. f) A’ magyar ezredeknél a’ kormányszavak magyarosittassanak , ’s az örökösödési háborúig divatozott szokás szerint magyarul adassanak; továbbá, a’ mint már Fels. 1836dik észt. april 24 kén költ kegy. kir. válaszában résziről a’szükséges intézkedések meghagyását megígérni méltóztatott, a’ magyarországi hadi Kormányszékeknek, nemkülönben a’ várak és ezredek kormányinak ’s minden honi katonai intézetnek kötelességül tétessék, hogy ne csak elfogadják a’ magyar irományokat az ország törvényhatóságitól, hanem a' törvényhatóságokkal egyáltaljában magyarul levelezzenek , sőt az egész katonaságnál a’ magyar nyelv behozassák ’s a’ fő hadi Kormányszéktől kezdve, csak azok alkalmaztassanak,kik az 1830:7. és 8.törv.czikkek következtében nemcsak magyarul tudnak , de születésükre nézve is magyarok ; egyébkint pedig a’többi örökös tartomány törvényhatóságira nézve azon rendszabás állittassék fel, hogy vagy mind a’két részről deák nyelven legyen a’ levelezés, vagy pedig, ha azok eredeti nyelvükhöz ragaszkodnak, viszont a’ magyar törvény hatóságoknak is hazai nyelven írhatni tökéletes szabadságukban álljon. g.) Az 1832 i.l. 3. tör. ez. 4ik .nak ereje terjesztessék ki oda, hogy az anyakönyvek nemcsak azon helyeken, melylyekben a’gyülekezethez magyar nyelven mondatnak szent beszédek, hanem általán ’s kivétel nélkül minden helyen magyarul szerkesztethessenek. h) Végre az előrebocsátottakból önkint foly, hogy önmagok az ország bárminemű törvényhatósági is levelezéseiket magyar nyelven folytatni köteleztessenek. 4. Örömérzéssel fogadták a’ KK és RR 0 Fels. 1830 apr. 24én kiadott k.k. válaszának a’ nemzeti tudós társaság könyvtára gyarapodását ápoló szavait is ’s azokat most már az alkotandó törvényezikkbe foglalni óhajtják. Továbbá arra, hogy a’ m. nyelv az egész hazában uralkodjék, annak nemcsak kipallérozása, de a’még idegen ajkú népség közt terjesztése is megkivántatik , és szükség lévén arra, hogy a’ nemzeti nyelvet mindenki tulajdonává tegye, ennélfogva: 5) Tanítás által kell minden hazafinak módot nyújtani, hogy a’hazai nyelvet megtanulhassa, mire nézve a hálás érzéssel ismerik el ugyan a’ RK és RR az 1830 apr. 24én költ k.k. válasz azon szavait, hogy a’ magyar nyelv tanitószéke minden iskolában már tettleg behozatott, azonban az 1792. 7. törv.ez. ezen rendeletén túl kívánságukat a’ RK és RR oda is kiterjesztik, hogy egyszersmind a’ latin nyelv helyett a’ magyar mint közönséges tanulónyelv állapíttassék meg úgy, hogy mind az alsó,mind a’főiskolákban minden tudomány még a’latin nyelv is, magyar nyelven tanittassék, azonfelül pedig a’ 3 pont f) szakaszában foglalt kivonataik létesülésének elősegélésére a’magyar ezredek és katonanövendékek iskoláiban is a’ tanulónyelv szinte a’magyar legyen, ugyanaz értetvén a’ népiskolákról is. b) Mind a’ lelkipásztoroknak, mind egyéb tanítóknak kötelességül tétessék a’ magyar nyelv terjesztése ; következőleg ezek egy részről jutalmak által serkentessenek kötelességükre, más részről pedig hasonló hivatal betöltésekor a’magyar nyelv tudására különösen figyelmeztessék, úgy hogy minden vallásfélnél csak olly plébánosok, lelkipásztorok, káplánok, segédek és jegyzők rendeltessenek, kik magyarul tudnak. c) Az egész hazára kiterjedő úgynevezett magyar praeparandiák, vagy is tanítókat a’ magyar nyelv tanítására készítő intézetek állíttassanak fel. A’ honi nyelv tanítása elrendeltetvén, ennek tanulására legbizonyosb ösztönül szolgál fá, ha minden hazafinak kötelességül tétetik a’ honi nyelv tudása. Ennélfogva kívánják az 1830: 8. törvény—czikkedik felüt a’ jelen törvény kihirdetésétől 10 esztendő múlva a’ Magyarországhoz kapcsolt részekre is kiterjesztetni, a’szabad királyi városokra nézve pedig azt rendeltetni, hogy 10 esztendő múlva belföldi a’ szab. királyi városokban a’ magyar nyelv’ tudása nélkül polgári jogokat ne nyerhessen. 7. Hogy a’ honi nyelv az egész országban uralkodjék , megkívántaié a’ nemzetiség’ tekintetéből , hogy hivatalos létét és országos hitelességét minden külső nemzeti jel szembetűnőképen mutassa; ugyanazért: a) minden Magyarországban vert pénz magyar jelekkel és körülírásokkal készüljön, b) Minden köz és kamrabeli épület magyar czímerekkel és felírásokkal ékesíttessék ; a’ magyar kereskedők’ hajóira, ’s egyéb magyar hajókra is magyar czímer tétessék, ugyszinte a’magyar katonaságnál is az ország’ czímere és pecsétje használtassák; a’ hivatalos pecsétek szinte magyar felírással legyenek. c) Eszközöltetnék az által is a’magyarosodás, ha az idegen nyelvű vezetéknevek mentül kevesb akadályokkal magyarosíttathatnának, ’s e’ végre minden ezt czélzó ’s legfelsőbb helyen beadandó esedezőlevél taksafizetéstől felmentetnék. Ezeken felül: 8. Minthogy a’ nemzet méltán megkívánhatja, hogy a’törvényei által adott kiváltságokban részesülni akarók a’ nemzeti nyelvet tökéletesen tudják: a’nyelv’ hathatósb terjesztése’ tekintetéből czélirányosnak látják a’ KK és RR. Felségét arra kérni, hogy azoknak, kik a’ magyar nyelvet nem tudják , nemesi, vagy kir. adománylevelet adni ne méltóztassék. Egy szóval: 9. A’honi nyelv’ érdemében részenkint előadott buzgó óhajtásikat mintegy összesítve abban kívánják kifejezni, hogy a’ magyar nyelv országos nyelvvé tétetvén, a’ közállomány’ rendszerének minden ágain eddig a’ honi nyelv’ szám kiűzésével divatozó latin és német nyelvek helyett a’ magyar állíttassák vissza.“ — Továbbá a’RK és RRek’ tegnapi országos ülésében a’ Fe-RRtól az országgyűlési szabad újság’ tárgyában hozzájok átküldött illy értelmű válasz olvastatott fel: ,,A’ józan nyilvánosságot, ama’ rendes, illő korlátok között létező ’s az ősi intézetek’ természetével meglévő nyilványosságot, a cs. kir. Főhűsége és a’m. FO-RB is alkotmányunk’ és törvényhozásunk’ egyik szükséges eleminek ’s a’ csendes utáni békés kifejlődések’ lényeges föltételének tartván, az ennek elérésére szolgáló eszközöket is, mennyiben azok a’ nemzet’ állásának ’a művelődése’ fokozatának tökéletesen megfelelnek , minden időben egész készséggel elfogadandják és pártolandják. Mivel azonban az ezt előmozdító módoknak, kivált midőn azok a’ sajtó’ körébe valók, megválasztásában ezek minden oldalait gondosan megfontolni, a’hazának szellemi és közértelmességi helyeztetésére, de egyszersmind számtalan alkotmányszerű kiváltságos érdekeire is, figyelemmel lenni elkerülhetlenül szükséges , annálfogva nem lehetett a cs. k. Főligének és a’m. Fő-RRnek azokon kívül, mellyeket e’ tekintetben már múlt országgyűlésen a’ t. RK és RRnek válaszoltak, még következőket is meg nem említeniük: Ugyanis, hogy az időszaki szabad sajtó a’ sajtószabadság legkényesb neme ’s ennek mintegy legutolsó foka legyen , minden európai nemzetnek, mellyeknél szabad sajtó létezik, tapasztalása ’s példája igazolja; mert ez lévén az, melly a’ tömegre leginkább, leggyakrabban ’s legrögtönebben hat, még ott is, hol a’szabad sajtó megállapítása kérdés alatt nem volt, mellőzhetetlenül szükségnek ismertetett a’ nemzetet előbb a’sajtószabadság egyéb hatásihoz szoktatni, mintsem a’ közönség annak ezen legterjedettebb formábani használására alkalmasnak találtatott volna. Már pedig őseink előrelátó bölcsesége hazánkban a’ sajtónak ’s ezzel válhatlan kapcsolatban levő megelőző vagy boszóló rendszernek kérdését, mint a nemzeti élet legbensőbb velejébe vágókat, olly fontosságunknak lenni tartotta, hogy ezeket maguk egész kiterjedésükben egy azokat rendszeresen tárgyalni tartozott országos küldöttségre bízta. Hogy tehát ezeknek lényegükre nézve összesen még függőben maradása mellett közűlök csak egyet, még pedig az előrebocsátottak szerint a’ legnevezetesbet, a’ nélkül hogy a’nemzet a’kérdéses intézet jó és rész következéseit a’ fokonkinti haladásnak egyedül czélirányos útján tapasztalhatta volna, kiszemelni, azt bizonyos időszakra létre hozni, ennek elmúltával pedig ismét elenyésztetni, a’hazának mostani állapotában hasznosan ’s üdves sükert reményivé lehessen, a cs. kir. Főhűsége és a’ m. FO-RB annál kevesbbé hitethetik magokkal el, minél inkább meg vannak győződve, hogy az országgyűlési tudósításoknak hitelesen , minden árnyéklatu véleménynek hű és bármelly okoskodásoktól ment előadása mellett, minél gyorsabban, terjedelmesebben ’s jutalmasabban szerkesztésére ’s a’ közönség’ kezeibe juttatására más biztos, és a’ józan értelemben vett nyilvánosság’ jótékonyságának inkább megfelelő módok is létezhetnek, mint mellyet e’végre a’t. RK és RR által küzdött terv nyújtana. Miért a cs. kir. Főhűsége és a’ m. Fő-RR az országgyűlési szabad újságok fontos kérdését a’ sajtószabadság és könyvvizsgálat szövevényes és nagy tekintetű érdemével olly szoros összeköttetésben lenni vélik, hogy ezek rendszeres megvizsgáltatása előtt az amazokról idő előtti mellékes értekezést és intézkedést czélszerűnek nem ismerhetik.“ Ezután elegyesülés tartatott,mellyben a’ budapesti álló hidat, Krassó megye, Erdély ’s a’ véghelyek közötti határvillongásokat. Siófok helység’ határát’s a’ nemzeti játékszínt tárgyazó országos küldöttségi jelentések olvastattak. . A’ m. k. udv. kamra a’ moldovai bányahivatal ’s bányatörvényszéki helyettességnél megürült iktatói tisztségre Markovics Mártont, a’ rézbányai k. bányahivatal és bányatörvényszéki ,helyettesség iktatóját; a’ beszterezebányai kir. kamraigazgatóságnál megürült utolsó irnoki helyre pedig Richter Leopoldot alkalmazd. —1 dunántúli, helv. vallástételt követő, Superintendentzia megkap páséiból,közli.írré tétetik, hopp némelly hírlapokban, különben is név nélkül közlött azon hír, mintha főiskoláját e Superntendentzia Pápáról más helyre vinni határozta volna, tökéletesen alaptalan. Költ Veszprémben 1839. sept. 20-án egyházkerületi kis gyűlésből. Nagly István m. k. egyházkerületi főjegyző. (Kiviteli kereskedésünk, némelly ágainak jelen állapotja.) Az Alig. Zeit. toldaléka a’ magyarországi gabna, kender, dohány és borok kiszállt 1