Jelenkor, 1839. január-december (8. évfolyam, 1-104. szám)
1839-10-19 / 84. szám
( 33® ) (A’ franczia consul újabb utasítási.) Rendkívüli alkalommal érkezett alexandriai hírek szerint Cochelet franczia főconsul nyilványitá M. Alinak, mikép Francziaország nem pártolhatja Ali túlzó követelésit európai háború kiütése nélkül,s e szerint a’ török hajóhad kiadatását tanácsolja neki. Egyébiránt jelenté egyszersmind Cochelet, hogy Francziaország nem fog részt venni a’ basa ellen intézendő' fegyveres megtámadásban; Egyiptosba rontás esetén pedig, minden európai hatalommal kész csatasíkra szállani az alkirály mellett. M. Alit igen meginditá e’ hir, ’s válaszát továbbra halasztó. (cl. Ali beteg ) Alexandriai hírek sept. 2Bikáról erős meghűlés következtében betegnek mondják az alkirályt, ki csakugyan parancsot ada Ibrahimnak előnyomulásra Koniahig, mire az orosz fő consul, Medemgr., azon határzott hangzatu nyilatkozatot adó, mikép azon esetre orosz hadsereggel fog szemközt találkozni , mellyet a’ czár fönálló szerződések értelmiben síkra szállitni köteles a’ porta utalmazásául. Illy fenyegető nyilatkozatra, mint látszik, nem volt elkészülve az alkirály , mert azonnal mentegetőzni kezde, mondván, hogy roszul értették őt, mert ő koránsem ellenséges szándékból, hanem csupán azért parancsolt előnyomulást Ibrahimnak , hogy a’ hadsereg szükségből czélszerűbben gondoskodhassék; egyébiránt kész mindenre, ha mindenre kénytendik őt. Ponsonby 1. és Stopford hajóvezér közt igen élénk közlekedés uralkodik, ’s a’fővárosban is rendkívüli mozgás élénkíti a’ diplomatiát. A’ szultán sajátkezűleg irt levélben válaszolt a’ czár szerencsekivánatira és szilárd föntartását ígéri a’ fönálló szerződéseknek. Butenier, mindazáltal még sem igen ad hitelt a töröknek ’s különösen Rezsid basa ellen gyanuskodik, kit angol zsoldosnak szeret tekinteni. Konstantinápolyban folyvást csönd uralkodik, csupán az angolfranczia hajóhad folytonos szaporittatása kezd némi aggályt szülni a’ lakosok közt. (Részletek M. Ali betegségérül.) Sept. 161ki alexandriai levelek szerint M. Ali betegsége eleinte komolynak mutatkozik, ’s lelkén éjjel eret vágtak rajta. Utóbb minden veszélyen kivül látszék ugyan lenni , de agg kora mellett nagy figyelmet szükség egészségire fordunia. Said bey több fényes lakomát akart adni az egyesült török-egyptusi hajótiszteknek, de az alkirály betegsége miatt el kell maradni az ünnepélyeknek. M. Ali 70 éves most, és utolsó núbiai utazása óta igen gyönge, korábbi erejéhez képest. Testi bajait tetemesül növeli azon belső elégűletlenség, mellyet alattvalójáél űzött némelly visszaélések folyton fentartanak benne. A’ franczia főconsul parancsot kapott nyilványitni az alkirálynak, mikép Francziaország tanácsolja neki, hogy fogadja el a’ porta ajánlatit, mert a’ többi hatalom nem akar megegyezni Ali hatalma nagyobbittatása iránt. M Ó C í O S* 9 Z á §. (Danin érsek titkon eltávozott.) Berlin, oct. 4ikén: „Danin poseni érseket köztudomás szerint a’ törvényhatóság hat hónapi fogságra és hivatalvesztésre kárhoztató. A’ börtönbüntetést ugyan egészen elengedé a’király; a’ hivatalvesztés végrehajtatását pedig elhalasztók, még talán kiegyenlithetendőknek reméllvén a’ vitás pontokat, mi által el lenne kerülve a’ nyilványos botrány. A’ király, ki törvényes ítéletnél fogva már rég várba vitethette volna az érseket, csupán azt parancsoló neki, hogy darab ideiglen Berlinben maradjon , érseki megyéjébe pedig , mellytől megfosztatott, semmi esetre vissza ne térjen. Ilyetén viszonyok közt hónapok óta él itt Dunin érsek, csupán igen szelid és engedékeny rendőri fölfigyelés alatt. Tegnap reggel titkon kocsiba ült az érsek ’s eltávozott, Posenbe visszautazandó. Milly következményi leendnek ez eseménynek, nem tudhatni. Eltávoztát hátrahagyott külön iratban tudató a’ királlyal Dunin érsek. Általányosan hiszik, hogy már most a’ király egész szigorral fogja rajta végrehajtatni az ítéletet.“ (Adatok Dunin érsek eltávoztáról.) Od. ciki levelek szerint a’gnesen-poseni érsek csakugyan szabadsággal cserélte föl berlini nyomasztó helyzetét, melly nem volt ugyan valódi fogság, de minden esetre letartóztatás, ’s e’ kettő közt legalább erkölcsi tekintetben nem igen nagy a’ különbség. A’ főpap eltávoztáról a’ fővárosból annyi különböző hir kering , hogy nyomába nehezen juthatni a’ valónak. Eleinte mondák, hogy csupán a’ potsdami és spandaui kath. lelkészeket ment látogatni; most azonban hiszik, hogy ez előadást csupán ürügyül használó és Olaszországba , v. Belgiumba, vagy épen Francziaországba menekült. Ez állítás mindazáltal homlokegyenest ellenkezik az érsek szilárd lelkületével, mert ő bizonyosan nem fog távozni megyéjébül, ’s kész inkább meghalni, mint abból engedni, mit joggal vél bírni. Posenbe vagy Gnesenbe utazott ő, és oltárait átölelve várandja be a’ történendőket. (Müncheni népünnep.) Od. Gikán ment véghez Münchenben az úgynevezett Teréz-mezőn a’ szokott évenkinti népünnep, mellynél majd minden évben szerencsétlenség szokott történni, mi csakugyan most sem múlt el. Egy sehweizi férfi ugyanis borozó asztalnál magasztaló honfitársinak bátor elszántságát, ’s hogy annál inkább meggyőzhesse, kéteskedő hallgatóit szavai igazságáról, e’ szókkal ön hasába döfé kését: „így hal meg a’ sehweizi szabad férfi.“ — ■n, e I gr *u (Genfi népzavargás.) Gent, oct.lsején: „Ma zajongva vonultak keresztül a’ város utczáin a’ dolgozók. Este számos csoportozat alakult a’ népből, melly kiáltozva doba be Gandt gyárának ablakit. Onnan a’főtérekre vonult, hol a’ rendőrséget gúnnyal illeté, ’s egy zendülő halállal fenyegeté a’ rendőrtisztet, ki csöndesítni akará a’népet; a’ fenyegetőt mindazáltal tüstint elfogá egy rendőrszolga. 8/8 óra tájban minden oldalrul: „éljen a’ respublica!“ hangzók. A’ legjobban kiáltozó két férfit azonnal elfogák. A’vásártéren a’ szabadságfát kiszabtták a’munkások, ’s katonákat utánozva lépdeltek tovább; a’ kirendelt gyalog katonaság őrszemmel kísérte a’ nép minden mozdulatig de egyébiránt egészen semleg viselé magát. Rövid idő múlva megjelent van de Poele helyparancsnok egy csapat vasaslovaggal, és széllyelűzé a’népet, melly azonban rövid idő múlva újra csoportozni kezde ’s köveket röpíte a’katonaságra, mellynek szilárdsága egyébiránt minden további zavart elfojta. 11 órakor mintegy 500 ember csoportért a’ szabadságfa körül, ’s a’ marseillei dal harsogtatása közt még gyökereit is kiszaggatá, miután törzsöket felgyújtó, reggeli 1 órakor eloszlott a’ sokaság. A’ katonaság lődöre ugyan ez alkalomkor, de csupán vaktöltéssel. Újabb hírek szerint másnap 10 órakor számos tagú küldöttséget fogadott el a’ nép közül a’ kormányzó, ’s előadására azt válaszoló , hogy az idegen vagy is külföldi gyapotszöveteket nem tilthatja el rögtön, hanem két nap múlva véghatárzatát fogja tudatni a’ néppel. A’ dolgozók nem elégültek meg e’ válasszal ’s köveket kezdének dobálni a’ rendőrségre. Odorkán éjjel ostrom-állapotba helyeztetek Gent,’s ugyanazon nap reggel 9 órakor egy vadászezredet vasúton szállítottak Antiverpből Gentbe. — Brüsselben híre jár, hogy Vilmos király d’ Oultremont grófnőt nőül szándékozik venni. A’ sajtó nem örömest látja ez összekelést, főleg azon tekintetből, mivel a’grófnő kath. vallása; erényeit egyébiránt koronára méltóknak mondják. ” (Részletek a’ genfi zavargásról.) Brüssel, oct. 4ikén: „F. hó 2 es Sdikán zavargást támasztottak a’ genfi dolgozók. Ürügyül a’ gyapotgyártók munkadij-csökkentését használták, valódi okát mintazáltal a’pártok izgatásában kell keresni, melly kicsapongásokra ingerlé a’ népet, lehetőségig hasznára törekvén következményit fordítani. A’ dolgozók az orangista párt ármánykodást által engedék magokat forrongásra csábittatni. „Éljen az orániai lig !“ kiáltozó a’ könnyen hajló nép,’s a’hatóságok hinni kezdek, hogy csakugyan orangista szellemű az egész forongás; a’ lakosság mindazáltal egészen részvétlenül viselé magát, mert mindinkább kedvelni kezdi az ügyek mostani állását. A’ katonaság csak akkor ada tüzet, midőn már nem állhatá ki ótalmazás nélkül a’kőzáport. Az illy zavargásoknál mindenkor számos kiváncsi is szokott megjelenni, ’s aztán jobbadán ezek lakóinak ; igy történt ekkor is, mert mintegy 8 néző sebesült meg. A’ hatóság nagy szilárdságot tanussta, ’s néhány óra alatt nyolczezer katona volt Gentben, mit kizárólag a’ vasúti gyors közlekedésnek köszönhet a’ kormány. Most már minden ismét rendben van, ámbár meg kell vallani, hogy a’ gyapotgyártási iparűzés csakugyan szenved. A’ gyárak a’ korábbi kormány alatt nagy kiterjedésnek örvendettek, mert az akkori intézvények korlátlan mezőt engedtek minden illynemű vállalatnak. Most ellenben, a’ holland-keletindiai birtokrész elvesztése miatt a’ készitvény nem állhat többé súlyegyenben a’fogyasztással, mi szüntelen nyomasztó zavart szül. Ezenkül a’ franczia gyártók készitvényeik maradványát mindig a’genfi vásárra küldik ’s olly olcsón adják, hogy a’belföldi gyárak teljességgel nem állhatják ki velük a’versenyzést.Ide járul végre még a’csempézés is, melly szinte rendkívül rontja a’ belföldi gyárművek keretét. Lille’s Valenciennesben külön csempészet-biztosító társulatok alakultak külföldi áruk beszállítására. A’ kormány rendszabályhozással foglalatos ugyan e’ visszaélések eltörlésbe, de alkalom és haszon olly kitünőleg kedvezők erre, hogy bajosan fogja sükerét láthatni jó szándékának. — Leopold király rövid idő múlva ismét Londonba szándékozik utazni. — Albert coburgi ág összeketését Viktória királynéval már itt is bizonyosnak mondják. — Görögország, Trieszt, sept. 24én . Athénéi hírek szerint angol-franczia társaság (Humann fenaklete alatt) a’görög kormánnyal bankfölállitás végett alkudozik. Ezen intézet, mint tudva van, Görögország lakosinak legohajtottabb kívánsága, kik sok földet kénytelenek műveletlenül hagyni, mert nincs tőkéjük , mivel marhát ’s gazdasági eszközöket vásárolhassanak , e’ nagyon érezhető hiányt pedig a’ czélba vett bankfelállitás nagy részben elháritná. Schweiz. (Zürich kilép a’ hetes szövetségbül.) Zürich, oct. Adikán : „Nagy tanácsunk tegnap egy, Zürichre és a’ szövetségre nézve, fontos határzatot hoza. 1832 ben ugyanis Zürich, Bern, Luzern, Solothurn, St. Gallen, Aargau és Thurgau közt külön úgynevezett hetes szövetség alakult, mellynek czélja volt e’ kantonok uj intézvényit ótalmazni, ’s mint külön politikai pártot kitüntetni. Valamint a’ 16ik században,’s utóbb többször, úgy most is más szövetség, az úgynevezett sarn-i, létesült az említett ellenében , ’s igy aztán külön neve lett a’ szövetség közti meghasonlásnak. A’ sarui Rendek utóbb kényszerültek külön szövetkezésükről lemondani, s igy méltán hasonlót lehete kívánni a’ hetes szövetségtől is. De a’ szövetkezettek hatalma nagyobb volt, hogy nem lemondásra lehetett volna azokat kényszeríteni. Zürich már most önmagán tapasztaló a’ hetes szövetség valódi jelentését, ’s azért egyhangúlag kilépést határzott abból a’ nagy tanács, mit azonnal végre is hajtatni rendelt. Nevezetes mindenesetre, hogy újabb viszonyaikat minden oldalról bizalommal ismerik meg. Az idegen hatalmak e’ változtatást jogszerűnek ismerék meg, ’s igy mindinkább reméllhetni, hogy Schweiz minden idegen befolyás nélkül továbbra is föntartandja nyugalmas semlegi helyzetét, melly eddig legkitűnőbb jele ’s kezessége volt szellemi és anyagi jóllétinek.“ (Árvizi rombolások.) Genfi és tessini hírek szerint az ottani völgyekben iszonyú rombolásokat vitt véghez az árviz. A’ simploni hires ut déli része majd egészen haszonvehetlenné lön. A’ hegyekről nagy sziklatömegeket sodrottak le magokkal a’rohanó hullámok. Házak, hidak’s majd az egész termés áldozatja lett a’pusztító elemnek; némelly völgyek annyira megteltek vízzel, hogy az azokat képező óriási hegyek domboknál alig látszanak nagyobbaknak. A’ lakosság ínsége leirhatlan. — . — Nyomtatja Trattner-Károlyi úri utcza 612. Szerkeszti Selmeczy, IMMIIIH—Hinni Hl ........... III Ilii II MIMII I ITTHT .i^