Jelenkor, 1839. január-december (8. évfolyam, 1-104. szám)

1839-10-19 / 84. szám

­ ( 33® )­­ (A’ franczia consul újabb utasítási.) Rendkívüli alkalommal érkezett alexandriai hírek szerint Cochelet franczia főconsul nyilványitá M. Alinak, mikép Francziaország nem pártolhatja Ali túlzó követelésit európai háború kiütése nélkül,­­s e szerint a’ török hajóhad kiadatását tanácsolja neki. Egyébiránt jelenté egyszersmind Cochelet, hogy Francziaország nem fog részt venni a’ basa ellen intézendő' fegyveres megtámadásban; Egyiptosba rontás esetén pedig, minden európai hatalommal kész csatasíkra szállani az alkirály mellett. M. Alit igen meginditá e’ hir, ’s válaszát továbbra halasztó. (cl. Ali beteg ) Alexandriai hírek sept. 2Bikáról erős meghűlés kö­­vetkeztében betegnek mondják az alkirályt, ki csakugyan parancsot ada Ibrahimnak előnyomulásra Koniahig, mire az orosz fő consul, Medemgr., azon határzott hangzatu nyilatkozatot adó, mikép azon esetre orosz had­sereggel fog szemközt találkozni , mellyet a’ czár fönálló szerződések ér­telmiben síkra szállitni köteles a’ porta utalmazásául. Illy fenyegető nyilat­kozatra, mint látszik, nem volt elkészülve az alkirály , mert azonnal men­tegetőzni kezde, mondván, hogy roszul értették őt, mert ő koránsem ellen­séges szándékból, hanem csupán azért parancsolt előnyomulást Ibrahim­nak , hogy a’ hadsereg szükségből czélszerűbben gondoskodhassék; egyéb­iránt kész mindenre, ha mindenre kénytendik őt. Ponsonby 1. és Stopford hajóvezér közt igen élénk közlekedés uralkodik, ’s a’fővárosban is rend­kívüli mozgás élénkíti a’ diplomatiát. A’ szultán sajátkezűleg irt levélben válaszolt a’ czár szerencsekivánatira és szilárd föntartását ígéri a’ fönálló szerződéseknek. Butenier, m­indazáltal még sem igen ad hitelt a töröknek ’s különösen Rezsid basa ellen gyanuskodik, kit angol zsoldosnak szeret tekinteni. Konstantinápolyban folyvást csönd uralkodik, csupán az angol­­franczia hajóhad folytonos szaporittatása kezd némi aggályt szülni a’ lako­sok közt.­­ (Részletek M. Ali betegségérül.) Sept. 161ki alexandriai levelek sze­rint M. Ali betegsége eleinte komolynak mutatkozik, ’s lelkén éjjel eret vágtak rajta. Utóbb minden veszélyen kivül látszék ugyan lenni , de agg kora mellett nagy figyelmet szükség egészségire fordu­nia. Said bey több fényes lakomát akart adni az egyesült török-egyptusi hajótiszteknek, de az alkirály betegsége miatt el kell maradni az ünnepélyeknek. M. Ali 70 éves most, és utolsó núbiai utazása óta igen gyönge, korábbi erejéhez képest. Testi bajait tetemesül növeli azon belső elégű­letlenség, mellyet alattvalójáél űzött némelly visszaélések foly­ton fentartanak benne. A’ franczia főconsul parancsot kapott nyilványitni az alkirálynak, mikép Francziaország taná­csolja neki, hogy fogadja el a’ porta ajánlatit, mert a’ többi hatalom nem akar megegyezni Ali hatalma nagyobbittatása iránt. M Ó C í O S* 9 Z á §. (Danin érsek titkon eltávozott.) Berlin, oct. 4ikén: „Danin poseni érseket köztudomás szerint a’ törvényhatóság hat hónapi fogságra és hivatal­­vesztésre kárhoztató. A’ börtönbüntetést ugyan egészen elengedé a’király; a’ hivatalvesztés végrehajtatását pedig elhalasztók, még talán kiegyenlithe­­tendőknek reméllvén a’ vitás pontokat, mi által el lenne kerülve a’ nyilvá­­nyos botrány. A’ király, ki törvényes ítéletnél fogva már rég várba vi­tethette volna az érseket, csupán azt parancsoló neki, hogy darab ideig­­len Berlinben maradjon , érseki megyéjébe pedig , mellytől meg­fosztatott, semmi esetre vissza ne térjen. Ilyetén viszonyok közt hónapok óta él itt Dunin érsek, csupán igen szelid és engedékeny rendőri fölfigyelés alatt. Tegnap reggel titkon kocsiba ült az érsek ’s eltávozott, Posenbe vissza­utazandó. Milly következményi leendnek ez eseménynek, nem tudhatni. Eltávoztát hátrahagyott külön iratban tudató a’ királlyal Dunin érsek. Ál­­talányosan hiszik, hogy már most a’ király egész szigorral fogja rajta vég­rehajtatni az ítéletet.“­­ (Adatok Dunin érsek eltávoztáról.) Od­. ciki levelek szerint a’gne­­sen-poseni érsek csakugyan szabadsággal cserélte föl berlini nyomasztó helyzetét, m­elly nem volt ugyan valódi fogság, de minden esetre letar­tóztatás, ’s e’ kettő közt legalább erkölcsi tekintetben nem igen nagy a’ különbség. A’ főpap eltávoztáról a’ fővárosból annyi különböző hir ke­ring , hogy nyomába nehezen juthatni a’ valónak. Eleinte mondák, hogy csupán a’ potsdami és spandaui kath. lelkészeket ment látogatni; most azonban hiszik, hogy ez előadást csupán ürügyül használó és Olaszország­ba , v. Belgiumba, vagy épen Francziaországba menekült. Ez állítás mind­­azáltal homlokegyenest ellenkezik az érsek szilárd lelkületével, mert ő bizonyosan nem fog távozni megyéjébül, ’s kész inkább meghalni, mint ab­ból engedni, mit joggal vél bírni. Posenbe vagy Gnesenbe utazott ő, és oltárait átölelve várandja be a’ történendőket.­­ (Müncheni népünnep.) Od­. Gikán ment véghez Münchenben az úgy­nevezett Teréz-mezőn a’ szokott évenkinti népünnep, mellynél majd min­den évben szerencsétlenség szokott történni, mi csakugyan most sem múlt el. Egy sehweizi férfi ugyanis borozó asztalnál magasztaló honfitársinak bátor elszántságát, ’s hogy annál inkább meggyőzhesse, kéteskedő hall­gatóit szavai igazságáról, e’ szókkal ön hasába döfé kését: „így hal meg a’ sehweizi szabad férfi.“ — ■n, e I gr *­u (Genfi népzavargás.) Gent, oct.­lsején: „Ma zajongva vonultak ke­resztül a’ város utczáin a’ dolgozók. Este számos csoportozat alakult a’ nép­ből, melly kiáltozva doba be Gandt gyárának ablakit. Onnan a’főtérek­­re vonult, hol a’ rendőrséget gúnnyal illeté, ’s egy zendülő halállal fe­­nyegeté a’ rendőrtisztet, ki csöndesítni akará a’népet; a’ fenyegetőt mind­­azáltal tüstint elfogá egy rendőrszolga. 8/8 óra tájban minden oldalrul: „éljen a’ respublica!“ hangzók. A’ legjobban kiáltozó két férfit azonnal elfogák. A’vásártéren a’ szabadságfát kiszabtták a’munkások, ’s katoná­kat utánozva lépdeltek tovább; a’ kirendelt gyalog katonaság őrszemmel kísérte a’ nép minden mozdulatig de egyébiránt egészen semleg viselé ma­gát. Rövid idő múlva megjelent van de Poele helyparancsnok egy csapat vasaslovaggal, és széllyelűzé a’népet, melly azonban rövid idő múlva újra csoportozni kezde ’s köveket röpíte a’katonaságra, mellynek szilárdsága egyébiránt minden további zavart elfojta. 11 órakor mintegy 500 ember csoportért a’ szabadságfa körül, ’s a’ marseillei dal harsogtatása közt még gyökereit is kiszaggatá, miután törzsöket felgyújtó, reggeli 1­­­ órakor eloszlott a’ sokaság. A’ katonaság lődöre ugyan ez alkalomkor, de csu­pán vaktöltéssel. Újabb hírek szerint másnap 10 órakor számos tagú kül­döttséget fogadott el a’ nép közül a’ kormányzó, ’s előadására azt vála­szoló , hogy az idegen vagy is külföldi gyapotszöveteket nem tilthatja el rögtön, hanem két nap múlva véghatárzatát fogja tudatni a’ néppel. A’ dolgozók nem elégültek meg e’ válasszal ’s köveket kezdének dobálni a’ rendőrségre. Od­­­orkán éjjel ostrom-állapotba helyeztetek Gent,’s ugyan­azon nap reggel 9 órakor egy vadászezredet vasúton szállítottak Antiverp­­ből Gentbe. — Brüsselben híre jár, hogy Vilmos király d’ Oultremont gróf­nőt nőül szándékozik venni. A’ sajtó nem örömest látja ez összekelést, fő­leg azon tekintetből, mivel a’grófnő kath. vallása; erényeit egyébiránt ko­ronára méltóknak mondják. ” (Részletek a’ genfi zavargásról.) Brüssel, oct. 4ikén: „F. hó 2­ es Sdikán zavargást támasztottak a’ genfi dolgozók. Ürügyül a’ gyapotgyár­tók munkadij-csökkentését használták, valódi okát mintazáltal a’pártok iz­gatásában kell keresni, melly kicsapongásokra ingerlé a’ népet, lehetősé­gig hasznára törekvén következményit fordítani. A’ dolgozók az orangista párt ármánykodást által engedék magokat forrongásra csábittatni. „Éljen az orániai lig !“ kiáltozó a’ könnyen hajló nép,’s a’hatóságok hinni kez­dek, hogy csakugyan orangista szellemű az egész forongás; a’ lakosság mindazáltal egészen részvétlenül viselé magát, mert mindinkább kedvelni kezdi az ügyek mostani állását. A’ katonaság csak akkor ada tüzet, mi­dőn már nem állhatá ki ótalmazás nélkül a’kőzáport. Az illy zavargások­nál mindenkor számos kiváncsi is szokott megjelenni, ’s aztán jobbadán ezek lakóinak ; igy történt ekkor is, mert mintegy 8 néző sebesült meg. A’ hatóság nagy szilárdságot tanussta, ’s néhány óra alatt nyolczezer ka­tona volt Gentben, mit kizárólag a’ vasúti gyors közlekedésnek köszönhet a’ kormány. Most már minden ismét rendben van, ámbár meg kell vallani, hogy a’ gyapotgyártási iparűzés csak­ugyan szenved. A’ gyárak a’ ko­rábbi kormány alatt nagy kiterjedésnek örvendettek, mert az akkori in­­tézvények korlátlan mezőt engedtek minden illynemű vállalatnak. Most ellenben, a’ holland-keletindiai birtokrész elvesztése miatt a’ készitvény nem állhat többé súlyegyenben a’fogyasztással, mi szüntelen nyomasztó zavart szül. Ezenkül a’ franczia gyártók készitvényeik maradványát mindig a’genfi vásárra küldik ’s olly olcsón adják, hogy a’belföldi gyárak teljességgel nem állhatják ki velük a’versenyzést.Ide járul végre még a’csempézés is, melly szinte rendkívül rontja a’ belföldi gyárművek keretét. Lille’s Valenciennesben külön csempészet-biztosító társulatok alakultak külföldi áruk beszállítására. A’ kormány rendszabályhozással foglalatos ugyan e’ visszaélések eltörlésbe, de alkalom és haszon olly kitünőleg kedvezők erre, hogy bajosan fogja süke­­rét láthatni jó szándékának. — Leopold király rövid idő múlva ismét Lon­donba szándékozik utazni. — Albert coburgi ág összeketését Viktória királynéval már itt is bizonyosnak mondják. — Görögo­rszág,­ Trieszt, sept. 24én . Athénéi hírek szerint angol-franczia társaság (Humann fenaklete alatt) a’görög kormánnyal bankfölállitás végett alkudo­zik. Ezen intézet, mint tudva van, Görögország lakosinak legohajtottabb kívánsága, kik sok földet kénytelenek műveletlenül hagyni, mert nincs tő­kéjük , mivel marhát ’s gazdasági eszközöket vásárolhassanak , e’ nagyon érezhető hiányt pedig a’ czélba vett bankfelállitás nagy részben elháritná. Schweiz. (Zürich kilép a’ hetes szövetségbül.) Zürich, oct. Adikán : „Nagy tanácsunk tegnap egy, Zürichre és a’ szövetségre nézve, fontos határzatot hoza. 1832 ben ugyanis Zürich, Bern, Luzern, Solothurn, St. Gallen, Aargau és Thurgau közt külön úgynevezett hetes szövetség alakult, melly­nek czélja volt e’ kantonok uj intézvényit ótalmazni, ’s mint külön poli­tikai pártot kitüntetni. Valamint a’ 16ik században,’s utóbb többször, úgy most is más szövetség, az úgynevezett sarn-i, létesült az említett ellené­ben , ’s igy aztán külön neve lett a’ szövetség közti meghasonlásnak. A’ sarui Rendek utóbb kényszerültek külön szövetkezésükről lemondani, s igy méltán hasonlót lehete kívánni a’ hetes szövetségtől is. De a’ szövet­kezettek hatalma nagyobb volt, hogy nem lemondásra lehetett volna azo­kat kényszeríteni. Zürich már most önmagán tapasztaló a’ hetes szövet­ség valódi jelentését, ’s azért egyhangúlag kilépést határzott abból a’ nagy tanács, mit azonnal végre is hajtatni rendelt. Nevezetes mindenesetre, hogy újabb viszonyaikat minden oldalról bizalommal ismerik meg. Az idegen hatalmak e’ változtatást jogszerűnek ismerék meg, ’s igy mindinkább re­­méllhetni, hogy Schweiz minden idegen befolyás nélkül továbbra is fön­­tartandja nyugalmas semlegi helyzetét, melly eddig legkitűnőbb jele ’s kezessége volt szellemi és anyagi jóllétinek.“­­ (Árvizi rombolások.) Genfi és tessini hírek szerint az ottani völgyek­ben iszonyú rombolásokat vitt véghez az árviz. A’ simploni hires ut déli része majd egészen haszonvehetlenné lön. A’ hegyekről nagy sziklatö­megeket sodrottak le magokkal a’rohanó hullámok. Házak, hidak’s majd az egész termés áldozatja lett a’pusztító elemnek; némelly völgyek annyi­ra megteltek vízzel, hogy az azokat képező óriási hegyek domboknál alig látszanak nagyobbaknak. A’ lakosság ínsége leirhatlan. — . — Nyomtatja Trattn­er-Károlyi úri utcza 612. Szerkeszti S­elmeczy, IMMIIIH—Hinni Hl ........... III Ilii II MIMII I ITTHT .i^

Next