Jelenkor, 1839. január-december (8. évfolyam, 1-104. szám)
1839-12-04 / 97. szám
- 13 S úrbéri tabellákban e’ részben előforduló „secare“ és „conveliere“ szavak az úrbéri rendezési perekben mintegy 1810 óta a’ m. k. helytartó-tanács résziről ottan-ottan különbözőleg lett magyarázása miatt törvénnyel elhatározást kivánó bizodalmatlanság támadott, a’ körülmények jelentett helyzetében a’ KK. és RR. az idézett 81k §. 1. szakaszának megigazitását’s annak elrendelését szükségesnek találván, hogy a’ mondott három megyében is az ölfavágásra ’s behordásra nézve azon szabály állapíttassák meg, melly a’magyarországi több megyében közönségesen divatozik; ennélfogva úrbéri javaslatukat egy egészen ujszal szaporítva, ezt következőkép kívánják szerkeszteni: „Ugyanazon 7. t. ez. 8. §al. szakaszának rendelete azon szavak után: ,,a’ házas zsellérek pedig fejenkint fél ölfaösszevágásra kötelesek“ , következőleg változtatva módosíttatik: egyébiránt a’törvény ezen rendelete az ölfa-vágás és behordás tekintetében Pozsega, Verőcze és Szerém ügyékre nézve is kiterjesztetik; mennyiben azonban az említett három megyebeli némelly helységekben az ölfa-vágás és behordás eddig gyakorlatban nem volt, úgy Temes, Torontái és Krassó vgyékben is, hol e czím alatti úri adózás eddig sem divatozott, az e’ részben fenálló szokás jövendőre is fentartatik.“—11. 3dik üzenete a’KK. és RRneka’jelen országgyűlési költségeknek szabad ajánlásképen a’ nemesi rend általi viselése tárgyában. Itt a’ KK. és RR. azt jegyzik meg, hogy a’ kérdéses költségeket a’ nemesek és azok fogván viselni, kiket a’ törvény azon nevezet alatt ért, azt, hogy kik legyenek az ország valóságos nemesei, világosan meghatározta a’ törvény; azt pedig, hogy kik vétetnek és számláltatnak a’ nemesi rendet illető illy fizetések kivetésekor nemesi nevezet alá, szinte a’ törvény é s a’ tettlegi számos példán alapuló gyakorlat olly bőven kimagyarázták, hogy azon körülményre nézve a’ köztörvényhatóságoknak határzottabb utasítást adni, egy az, hogy semmi szorgos szükség nincs, más pedig az, hogy a’ jelen országgyűlési költségek fejében kivetendő summák minden esetre olly csekélyek, hogy miattok hoszabb időbe és munkába kerülő ami rendszeres intézkedésekbe bocsátkozni, hogy t. i. kik legyenek ezentúl azok, kiket a’törvény nemesek nevezete alá ért, vagy nem ért? — a’rá fordítandó időt és munkát a’summa csekélysége valóban nem érdemli; de lehet jövendőben olly eset és alkalom, melly a’ törvényhozás arróli rendelkezését szükségből legalább méltányosabban fogja megkívánhatni. Mivel továbbá a’ megrovatás alá eső vagyon is az ország különféle részeiben számra, haszonhajtásra és osztályozatra nézve olly tömérdek és sokféle tekintet alá eső, hogy róluk a rendszeres intézkedés még sokkal több időbe és munkába kerülne, ’s kérdés, hogy egy rájok nézve kidolgozandó közönséges szabály tettleg még igazságos arányt is szülne és a’ KK. és RR annyival inkább, mivel a’ megrovatásokban netalán történhető egyes hibák és panaszok orvoslására, a köztörvényhatóságok igazságot fognak a’ hozzájok folyamodónak szolgáltatni — a’ kivetési kulcs megkészítését legczélszenűbben és bátrabban a’megyékre bizatandónak tartják. De attól sem távozhatnak el, hogy a' kérdéses költségekből rájok háramlott tartozások megadására a’ fizetésben hátramaradók szóbeli per rövid utján szoríttassanak; mert az előbbi tizenegtökben már kifejtett okokhoz még azt is mondják járulni, hogy a’ szóbeli perekben kevesbek lévén a’ költségek, mint a’ formás perekben, könnyebbségükre szolgál ez is a’tartozóknak; különben pedig — bármit rendeltek is hasonló illy esetekben az eddigi törvények — arra, hogy egy vagy más tárgyra nézve új biróság jelöltessék ki, úgy hogy egy fenálló biróság hatásköre bővíttessék — a’ törvényhozásnak joga van. Budapesti jótékony Nőegyesületek a’lefolyt évek példájára az idén is fognak szedetni önkéntes adományokat, az újévi üdvözletek megváltandása végett. A’ gyűjtő-helyeket külön hirdetvény közlendi. Az ikervárosi nagyérdemű közönség , melly emberszeretetének annyi jeleit odá, most sem fog késni jótékonyságát azon valódi szegényekkel éreztetni, kik gyámoltalanságuk miatt inségöknek áldozati lennének. A’ h. gazdasági Egyesület örökítéséül köv. újabb alapitványok keletkeztek, jelesül: Bodroghy József békésmegyei rendsz. eskütt 50 p. Rőt, Egan Eduard gazdatiszt ur 40 p. ftot,Hajnik János juhászatintéző ur 50 p. ft. Ktuzsy Károl szarvasi plébános ur 50 p. ftot,Javorek János uradalmi ispán ur 50 p. ftot, Komáromy Károl gazdatiszt ur 40 p. ftot,Langer Henrik ur 25 p. ftot, Oláh Miklós gazdatiszt ur 25 p. ftot, Schmidt József gazdatiszt ur 100 p. ftot,Sréter Antal urad. kasznár ur 25 p. ftot,Sziver Mihály számvevői vizsgáló ur 25 p. ftot, Taneszy János gazdatiszt ur 30 p.ftot, Válik Karol juhászat-intéző ur 30 p. ftot,Veszély Sándor gazdatiszt ur 20 p. ftot kötelezett, kiknek e’hazafhű részvétükért az egyesület kormányzó választottsága szives köszönetét nyilványitja. 2) Újítja a’ választottság sz. kir.Arad városnak nyilványitott hálás köszönetét azon 100 p. f. alapítványért, mellyet az érintett czélra a’ n. m. magy.kir. kamra m.e.jun. 13án 20,195 számú kegyes határozatában nyilatkoztatott helybenhagyásával ajánlani ’s legközelebb az egyesület illető pénztárába megküldeni szives volt. 3) Közeledvén a’ pályairatok beküldéséül e’hónap utoljára tűzött határnap, azon t. hazafiak, kik az egyesület ezidei jutalmáért pályázni szándékoztak, annak jelentésével figyelmeztetnek hogy eddig elő csak 3 pályairat van a’titoknoki hivatalhoz beküldve. 4) A Mezei naptár ügyében, több rendbeli kérdésre válaszolóig, egyszersmind további tudakozódás elhárításául jelentetik, hogy belőle alulirt példányokkal többé nem szolgálhat, ’s ámbár a’közönség kedvező részvéte a 2dik kiadás kelendőségét is biztosítani látszik, az másodszor azért nem adathatik ki, mivel olcsó ára miatt az Egyesületnek ezen első kiadás is tetemes pénzáldozatába került. Annál fájdalmasban eshetik ennélfogva némelly könyvkötő és könyvárus uraknak legközelebb a’ szerkesztőség tudomására jutott tettük, miszerint az egyesület jótékony szándékát hiúsítva, ezen szegényebb sorsú földmivelőknek ’s adózóknak szánt szabott árú csekélységet, ámbár a’szerkesztőségtől száztoli díjilletményöket előre kikapták, néhány garasnyi nyereségért nem átallották különféle szin alatt túligázott áron (némellyik 10 pokron) árulni; minélfogva a’ szerkesztőség fénytelennek érzi magát, illyes jogtalan zsarlásoknak ellenmondani,» ünnepélyesen kinyilatkoztatni, hogy a’ Mezei Naptár czimű gazdasági kalendáriom mindenütt csak 2 ezüst garasért árultathatik jogszerüleg. 5) A’Gazdasági Tudósítások ezidei adik füzete a’napokban mundatlanul meg fog jelenni, mellynek tartalmáról’s jövő évbeni folytatásáról legközelebb. Addig is jelentetik hogy a’jövő évi folyamatra, melly az eddigieknél bővebb, gazdagabb’s épűletesb lesz, 2 pgc forinttal minden hazafinál előfizethetni, kinek e’ vállalat sikere, a’ gazdasági hasznos ismeretek terjedése és a’ mezei gazdaságnak hazánkban tudományos fejlődése szivén fekszik. Ki 5 példánynál többre lesz szives előfizetést küldeni alulirthoz, a’ szerkesztőség hálás köszönetének némi jeleül aránnylagos számú ingyen példánynyal fog megtiszteltetni. Költ Pesten dec. 2-án 1839. Kacskovics Lajos s. k. gazd. egyes, titoknok. Jászó nov. 28 án , Jászó és Kassa között igen szembeötlő sőt a’ gyérebben erre utazónak mégis lepő Semse, a’ hosszas terjedelmű hegység alatt kies dombtéren fekvő csinos helység, boldogabb létre szenderült Semsey Jób özvegyének buzini Keglevics Éva gr.nő asszonyságnak birtoka, kiben hazai nyelvünk előhaladására különös példa mutatkozik. Ot.i. minden tehetségét arra fordította, hogy az általa újjá teremtett Semse helység késő maradéka hálás szívvel magyarul emlegesse drága jóltevőjit. Ugyanis a’ kies dombokon létező jeles úrilakon , kápolnán, gazdasági épületeken’s kerteken kívül diszlik magyar iskolaház is 60—70 iskolás csemetével. Ezen öt év óta itt a’ tisztelt grófnő által alapitott példányiskolának derék ügyes tanitója vagyon’s a’ lelkes alapitó által a’ gyermekekre árasztott adományok annyira serkentik a’ boldog népet, hogy aratási szünnapokat kivéve apák anyák jeles számmal ’s örömérzés között küldik magzatikat minden nap kétszer’s rendszeresen iskolába. Szépen hangzik is már a’ sztírdolmánykás fiú é s ezer ránezos szoknyáju lyány gyermekek alakból a’ magyar szó, kiket álom után, majd a’kiosztandó ruhadarabok, majd könyvecske ’s kegyes asszonyuk nagy szívessége il meg uj szorgalomra élesztnek. Gr. Keglevich Éva asszonynak nemzetünk egyik érdemes lyányának köszönhetni tehát, hogy Abauban a’Kassától Jászóig terjengő hegyi lakosság közt Semjén a’ gyermekek erkölcsileg és szellemileg magyarul neveltetnek. (Gyógyszer a’ veszettség ellen.) Lalich József verbovsakoi elemi iskolatanító biztos gyógyszert talált föl az ebdüht vagyis veszettség ellen, mellyet már több emberen legszerencsésb sikerrel használt. Az emberiségre nézve olly annyira megbecsülhetlen felfedezés titkát Lalich legf. helyen bemutatván, miután gyógyszere czélszerüségét az illető hatóságok egyhangúlag bizonyiták, ő cs. ’s ap. kir. fölsége ezer pgő forinttal ’s 100 for. egy évi várásdijjal méltóztatott őt megajándékozni, egyszersmind gyógyszere tettlegi megpróbáltatása és jónak találtatása után 6ezer Pgő for. jutalmat és 1500 pg. for. évdijt biztosítván számára. — Tőzsér'" ’s istísirigy. A’szegzárdi Erzsébet-vásár nem volt olly népes, mint máskor; a’ vásárt megelőzte szünetlen esőzés miatt megromlott it sok megjelenni akarót elidegenített. A’ termékár köv.: száz káposztafej 6—10 fr.; kender fontja 24 — 42 fr.; dió pozsonyija 4—5 fr; burgonyáé 2 fr. 15 fr.; szilvapálinka akója 22—25 fr; boré 5 — 9 fr.; biz. sertés 62 — 67 fr. váltó. — A’ gabonának Magyarországbul külföldre szállittatása , különösen pedig Fiume, Buccari, Buccariza, Portore és Martinsizza tengerpartinkon keresztüli kereskedés élénkebbitése végett ő fels. kegy. megengedni méltóztatott, hogy ha szükség kívántával a’ gabonafajoknak külföldre száll itatása megliltatnék ’s e tilalom Magyarországra is kiterjesztetnék, az imént emlitett helyeke tilalomba ne értessenek, sőt mindazon gabona - mennyiség, melly a tilalom beálltakor az emlitett helyeken ’s kikötőkben létezik, tilalom alatt is ugy mint tilalom előtt külföldre szállittathassék .) E’ kedvezés még a’ tilalom kezdődtekor Károly városi úton a’ nevezett kikötők felé szállításban levő gabonafajokra is kiterjed, sőt még e’ tilalom-kihirdetéskor Károlyvárosban levő vagy a’ tilalom-hirdetés után hat nap múlva oda érkező gabona mennyiségekre is akár magtárakban akár hajókon legyenek azok, de azon korlátozással, hogy ez iránti szoros vizsgálat után az e’ tárgyról ingyen kiadandó útlevelek segélyével a’ tilalomkezdet óta számítandó 6 hónap alatt mind a’ fenérintett kikötőkbe, mind innen külföldre azok kiszállittatását eszközölhetni. KÜLÖNFÉLE: P. Vácz városban néhány előbbkelő házbirtokos máradhatlan szorgalma által elérek valahára a’ lakosok azon olly rég óhajtott czél jókat, miszerint egyedül önkéntes ajánlatok összeszedésiből a belvárosban a’ győzedelmi kaputól kezdve az alsó vámházig , éji gömblámpások létesüljenek ; e’ dicséretes czél sikerülvén tehát ez úttal, köv. újévben már használatba is jövend. Azonban említésre méltó a’káptalan-város közönségének is e’ részbeni szorgoskodása , miszerint kényelem-nagyobbitásra közköltségükön kívánnak némelly járatosb utczáikba illy lámpásokat kiállítani. Az érintettek szerint nem kétkedhetni Vácz város czélszerű törekvésén, ’s ugyanezen okból méltán reménylhető, hogy némelly rész utalt is, jelesül a’felső kőkereszttől a’ Therezianumig (melyben teherrel éji utazó veszély nélkül alig mehet) legközelebb alkalommal ki fogják javitani — mert a’ keresztülutazó idegen legelső tekintettel is az út minemüségéből szokta következtetni az illető hatóság közhaszonra törekvő részes ösztönét. Szegzárdon nov.elején a’tisztujitás köv.ment véghez: bíró lett Schlegl Ferencz; főjegyző Antal János; al. Fejős János; tanácsosok : Bencsik János, Búzás Ferencz, Farkas Jakab, Lendvay János, Majsai János, Mizser József, Molnár Márton, Nichititsch József, Pál József, Szépnner János, Szigetit Ferdinand ; pénztárnok: Patkó Ferencz. — Segesvárott October okán tartá a’ város és szék közönsége kormányi tanácsnok és szász nemzet ispánja Wachsman János elnöksége alatt változó hivatalbra tiszti választását , midőn is a’ kijelöltek közül