Jelenkor, 1839. január-december (8. évfolyam, 1-104. szám)

1839-12-04 / 97. szám

- 1­3 S­­­­ úrbéri tabellákban e’ részben előforduló „secare“ és „conveliere“ szavak az úrbéri rendezési perekben mintegy 1810 óta a’ m. k. helytartó-tanács résziről ottan-ottan kü­lönbözőleg lett magyarázása miatt törvénnyel­ elha­tározást ki­vánó bizodalmatlanság támadott, a’ körülmények jelentett hely­zetében a’ KK. és RR. az idézett 81k §. 1. szakaszának megigazitását’s annak elrendelését szükségesnek találván, hogy a’ mondott három me­gyében is az ölfa­vágásra ’s behordásra nézve azon szabály állapíttassák meg, melly a’magyarországi több megyében közönségesen divatozik; ennélfogva úrbéri javaslatukat egy egészen uj­­szal szaporítva, ezt követ­kezőkép kívánják szerkeszteni: „Ugyanazon 7. t. ez. 8. §al. szakaszának rendelete azon szavak után: ,,a’ házas zsellérek pedig fejenkint fél ölfa­­összevágásra kötelesek“ , következőleg változtatva módosíttatik: egyéb­iránt a’törvény ezen rendelete az ölfa-vágás és behordás tekintetében Po­­zsega, Verőcze és Szerém ügyékre nézve is kiterjesztetik; mennyiben azonban az említett három megyebeli némelly helységekben az ölfa-vágás és behordás eddig gyakorlatban nem volt, úgy Temes, Torontái és Krassó vgyékben is, hol e­ czím alatti úri adózás eddig sem divatozott, az e’ rész­ben fenálló szokás jövendőre is fentartatik.“—11. 3dik üzenete a’KK. és RRneka’jelen országgyűlési költségeknek szabad aján­lásképen a’ nemesi rend általi viselése tárgyában. Itt a’ KK. és RR. azt jegyzik meg, hogy a’ kérdéses költségeket a’ nemesek és azok fogván viselni, kiket a’ törvény azon nevezet alatt ért, azt, hogy kik legyenek az ország valóságos nemesei, világosan meghatározta a’ törvény; azt pedig, hogy kik vétetnek és számláltatnak a’ nemesi rendet illető illy fizetések kivetésekor nemesi nevezet alá, szinte a’ törvény é s a’ tettlegi számos példán alapuló gyakorlat olly bőven kimagyarázták, hogy azon körülmény­re nézve a’ köztörvényhatóságoknak határzottabb utasítást adni, egy az, hogy semmi szorgos szükség nincs, más pedig az, hogy a’ jelen ország­­gyűlési költségek fejében kivetendő summák minden esetre olly csekélyek, hogy miattok hoszabb időbe és munkába kerülő am­i rendszeres intézke­désekbe bocsátkozni, hogy t. i. kik legyenek ezentúl azok, kiket a’tör­vény nemesek nevezete alá ért, vagy nem ért? — a’rá fordítandó időt és munkát a’summa csekélysége valóban nem érdemli; de lehet jövendőben olly eset és alkalom, melly a’ törvényhozás arróli rendelkezését szükség­ből­­ legalább méltányosabban fogja megkívánhatni. Mivel továbbá a’ megrovatás alá eső vagyon is az ország különféle részeiben számra, ha­­szonhajtásra és osztályozatra nézve olly tömérdek és sokféle tekintet alá eső, hogy róluk a­ rendszeres intézkedés még sokkal több időbe és munkába kerülne, ’s kérdés, hogy egy rájok nézve kidolgozandó közön­séges szabály tettleg még igazságos arányt is szülne és a’ KK. és RR annyival inkább, mivel a’ megrovatásokban netalán történhető egyes hi­bák és panaszok orvoslására, a köz­törvényhatóságok igazságot fognak a’ hozzájok folyamodónak szolgáltatni — a’ kivetési kulcs megkészítését legczélszenűbben és bátrabban a’megyékre bizatandónak tartják. De attól sem távozhatnak el, hogy a' kérdéses költségekből rájok háramlott tar­tozások megadására a’ fizetésben hátramaradók szóbeli per rövid utján szoríttassanak; mert az előbbi tizenegtökben már kifejtett okokhoz még azt is mondják járulni, hogy a’ szóbeli perekben kevesbek lévén a’ költsé­gek, mint a’ formás perekben, könnyebbségükre szolgál ez is a’tarto­zóknak; különben pedig — bármit rendeltek is hasonló illy esetekben az eddigi törvények — arra, hogy egy vagy más tárgyra nézve új biróság jelöltessék ki, úgy hogy egy fenálló biróság hatásköre bővíttessék — a’ tör­vényhozásnak joga van. Budapesti jótékony Nőegyesületek a’lefolyt évek példájára az idén is fognak szedetni önkéntes adományokat, az újévi üdvözletek megvál­­tandása végett. A’ gyűjtő-helyeket külön hirdetvény közlendi. Az ikervá­rosi nagyérdemű közönség , melly emberszeretetének annyi jeleit odá, most sem fog késni jótékonyságát azon valódi szegényekkel éreztetni, kik gyámoltalanságuk miatt inségöknek áldozati lennének. A’ h. gazdasági Egyesület örökítéséül köv. újabb alapitványok kelet­keztek, jelesül: Bodroghy József békésmegyei rendsz. eskütt 50 p. Rőt, Egan Eduard gazdatiszt ur 40 p. ftot,Hajnik János juhászatintéző ur 50 p. ft. Ktuzsy Károl szarvasi plébános ur 50 p. ftot­,Javorek János uradalmi ispán ur 50 p. ftot, Komáromy Károl gazdatiszt ur 40 p. ftot,Langer Henrik ur 25 p. ftot, Oláh Miklós gazdatiszt ur 25 p. ftot, Schmidt József gazdatiszt ur 100 p. ftot,Sréter Antal urad. kasznár ur 25 p. ftot,Sziver Mihály számvevői vizs­gáló ur 25 p. ftot, Taneszy János gazdatiszt ur 30 p.ftot, Válik Karol juhá­szat-­intéző ur 30 p. ftot,Veszély Sándor gazdatiszt ur 20 p. ftot kötelezett, kiknek e’hazafhű­ részvétükért az egyesület kormányzó választottsága szives köszönetét nyilványitja. 2) Újítja a’ választottság sz. kir.Arad városnak nyilványitott hálás köszönetét azon 1­00 p. f. alapítványért, mellyet az érin­tett czélra a’ n. m. magy.kir. kamra m.e.jun. 13án 20,195 számú kegyes ha­tározatában nyilatkoztatott helybenhagyásával ajánlani ’s legközelebb az egyesület illető pénztárába megküldeni szives volt. 3) Közeledvén a’ pálya­­iratok beküldéséül e’hónap utoljára tűzött határnap, azon t. hazafiak, kik az egyesület ezidei jutalmáért pályázni szándékoztak, annak jelentésével fi­gyelmeztetnek hogy eddig elő csak 3 pályairat van a’titoknoki hivatalhoz be­­küldve. 4) A Mezei naptár ügyében, több rendbeli kérdésre válaszo­lóig, egyszersmind további tudakozódás elhárításául jelentetik, hogy be­lőle alulirt példányokkal többé nem szolgálhat, ’s ámbár a’közönség ked­vező részvéte a 2dik kiadás kelendőségét is biztosítani látszik, az másod­szor azért nem adathatik ki, mivel olcsó ára miatt az Egyesületnek ezen első kiadás is tetemes pénzáldozatába került. Annál fájdalmasban eshetik ennél­fogva némelly könyvkötő és könyvárus uraknak legközelebb a’ szerkesztő­ség tudomására jutott tettük, miszerint az egyesület jótékony szándékát hiú­sítva, ezen szegényebb sorsú földmivelőknek ’s adózóknak szánt szabott árú csekélységet, ámbár a’szerkesztőségtől száztoli díjilletményöket előre ki­kapták, néhány garasnyi nyereségért nem átallották különféle szin alatt túl­­igázott áron (ném­ellyik 10 po­kron) árulni; minélfogva a’ szerkesztőség fénytelennek érzi magát, illyes jogtalan zsarlásoknak ellenmondani,­­» ünnepélyesen kinyilatkoztatni, hogy a’ Mezei Naptár czimű gazda­sági kalendáriom mindenütt csak 2 ezüst garasért árultathatik jogszerüleg. 5) A’Gazdasági Tudósítások ezidei adik füzete a’napokban mun­datlanul meg fog jelenni, mellynek tartalmáról’s jövő évbeni folytatásáról legközelebb. Addig is jelentetik hogy a’jövő évi folyamatra, melly az ed­digieknél bővebb, gazdagabb’s épű­letesb lesz, 2 pgc forinttal minden ha­zafinál előfizethetni, kinek e’ vállalat sikere, a’ gazdasági hasznos ismere­tek terjedése és a’ mezei gazdaságnak hazánkban­ tudományos fejlődése szi­vén fekszik. Ki 5 példánynál többre lesz szives előfizetést küldeni alulirthoz, a’ szerkesztőség hálás köszönetének némi jeleül aránnylagos számú ingyen példánynyal fog megtiszteltetni. Költ Pesten dec. 2-án 1839. Kacskovics Lajos s. k. gazd. egyes, titoknok. Jászó nov. 28 án , Jászó és Kassa között igen szembeötlő sőt a’ gyérebben erre utazónak mégis lepő Semse, a’ hosszas terjedelmű hegy­ség alatt kies dombtéren fekvő csinos helység, boldogabb létre szenderült Semsey Jób özvegyének buzini Keglevics Éva gr.nő asszonyságnak birto­ka, kiben hazai nyelvünk előhaladására különös példa mutatkozik. Ot.i. minden tehetségét arra fordította, hogy az általa újjá teremtett Semse helység késő maradéka hálás szívvel magyarul emlegesse drága jóltevőjit. Ugyanis a’ kies dombokon létező jeles úri­lakon , kápolnán, gazdasági épületeken’s kerteken kívül diszlik magyar iskolaház is 60—70 isko­lás csemetével. Ezen öt év óta itt a’ tisztelt grófnő által alapitott pél­dányiskolának derék ügyes tani­tója vagyon’s a’ lelkes alapitó által a’ gyer­mekekre árasztott adományok annyira serkentik a’ boldog népet, hogy aratási szünnapokat kivéve apák anyák jeles számmal ’s örömérzés kö­zött küldik magzatikat minden nap kétszer’s rendszeresen iskolába. Szé­pen hangzik is már a’ sztírdolmánykás fiú é s ezer ránezos szoknyáju lyány gyermekek alakb­ól a’ magyar szó, kiket álom után, majd a’kiosztan­dó ruhadarabok, majd könyvecske ’s kegyes asszonyuk nagy szívessé­ge il meg uj szorgalomra élesztnek. Gr. Keglevich Éva asszonynak nemze­tünk egyik érdemes lyányának köszönhetni tehát, hogy A­bau­­­ban a’Kas­sától Jászóig terjengő hegyi lakosság közt Semjén a’ gyermekek er­kölcsileg és szellemileg magyarul neveltetnek. (Gyógyszer a’ veszettség ellen.) L­a­l­i­c­h József verbovsakoi elemi iskolatanító biztos gyógyszert talált föl az ebdüht vagy­is veszettség ellen, mellyet már több emberen legszerencsésb sikerrel használt. Az emberi­ségre nézve olly annyira megbecsülhetlen felfedezés titkát Lalich legf. he­lyen bemutatván, miután gyógyszere czélszerüségét az illető hatóságok egyhangúlag bizonyiták, ő cs. ’s ap. kir. fölsége ezer pgő forinttal ’s 100 for. egy évi várásdijjal méltóztatott őt megajándékozni, egyszers­mind gyógyszere tettlegi megpróbáltatása és jónak találtatása után 6ezer Pgő for. jutalmat és 1500 pg. for. évdijt biztosítván számára. — Tőzsér'" ’s istísirig­y. A’szegz­árdi Erzsébet-vásár nem volt olly népes, mint máskor; a’ vásárt megelőzte szünetlen esőzés miatt megromlott it sok megjelenni akarót elidegenített. A’ termékár köv.: száz káposztafej 6—10 fr.; kender fontja 24 — 42 fr.; dió pozsonyi­ja 4—5 fr; burgonyáé 2 fr. 15 fr.; szilvapálinka akója 22—25 fr; boré 5 — 9 fr.; biz. sertés 62 — 67 fr. váltó. — A’ gabonának Magyaror­szág­bul külföldre szállittatása , különösen pedig Fiume, Buccari, Buc­­cariza, Portore és Martinsizza tengerpartinkon keresztüli kereskedés élén­­kebbitése végett ő fels. kegy. megengedni méltóztatott, hogy ha szük­ség kívántával a’ gabonafajoknak külföldre száll itatása megliltatnék ’s e tilalom Magyarországra is kiterjesztetnék, az imént emlitett helyeke ti­lalomba ne értessenek, sőt mindazon gabona - mennyiség, melly a tila­lom beálltakor az emlitett helyeken ’s kikötőkben létezik, tilalom alatt is ugy mint tilalom előtt külföldre szállittathassék .) E’ kedvezés még a’ tilalom kezdődtekor Károly városi úton a’ nevezett kikötők felé szállí­tásban levő gabonafajokra is kiterjed, sőt még e’ tilalom-kihirdetéskor Ká­­rolyvárosban levő vagy a’ tilalom-hirdetés után hat nap múlva oda ér­kező gabona mennyiségekre is akár magtárakban akár hajókon legyenek azok, de azon korlátozással, hogy ez iránti szoros vizsgálat után az e’ tárgyról ingyen kiadandó útlevelek segélyével a’ tilalomkezdet óta számítan­dó 6 hónap alatt mind a’ fenérintett kikötőkbe, mind innen külföldre azok kiszállittatását eszközölhetni. KÜLÖNFÉLE: P. Vácz városban néhány előbbkelő házbirtokos má­­radhatlan szorgalma által elérek valahára a’ lakosok azon olly rég óhaj­tott czél jókat, miszerint egyedül önkéntes ajánlatok összeszedésiből a belvárosban a’ győzedelmi kaputól kezdve az alsó vámházig , éji gömb­lámpások létesüljenek ; e’ dicséretes czél sikerülvén tehát ez úttal, köv. újévben már használatba is jövend. Azonban említésre méltó a’káptalan-vá­ros közönségének is e’ részbeni szorgoskodása , miszerint kényelem-na­­gyobbitásra közköltségükön kívánnak némelly járatosb utczáikba illy lámpásokat kiállítani. Az érintettek szerint nem­ kétkedhetni Vácz város czélszerű törekvésén, ’s ugyanezen okból méltán reménylhető, hogy némelly rész utalt is, jelesül a’felső kőkereszttől a’ Therezianumig (mely­ben teherrel éji utazó veszély nélkül alig mehet) legközelebb alkalom­mal ki fogják javitani — mert a’ keresztülutazó idegen legelső tekintet­tel is az út minemüségéből szokta következtetni az illető hatóság közha­szonra törekvő részes ösztönét. Szegzárdon nov.elején a’tisztujitás köv.ment véghez: bíró lett Schlegl Ferencz; főjegyző Antal János; al. Fejős János; tanácsosok : Bencsik János, Búzás Ferencz, Farkas Jakab, Lendvay János, Majsai János, Mizser József, Molnár Márton, Nichititsch Jó­zsef, Pál József, Szépnner János, Szigetit Ferdinand ; pénztárnok: Pat­kó Ferencz. — Segesvárott October okán tartá a’ város és szék közönsége kormányi tanácsnok és szász nemzet ispánja Wachsman János elnöksé­ge alatt változó hivatalbra tiszti választását , midőn is a’ kijelöltek közül

Next