Jelenkor, 1839. január-december (8. évfolyam, 1-104. szám)

1839-12-21 / 102. szám

FOGLALAT: Magyarország és Erdély ('kinevezések ; budapesti napló: Dunahidunk elbontva a’ jég miatt, vélemény a’ gabnakereskedésrőll. nyilatkozat •S zenekedvek.sz.il. literatúrai hírek, magyar játékszín, ’s a’t., m. nemzeti tud. Akadémia; budapesti hangászegyesület; montenegrói és szerbiai hírek hácsinegyei közgyűlési határzatok; különféle: szegedi tanácsvégzés Hunyady Mátyás emléke ügyében; vassunkról: ’s a’ t. ; tőzsér* ’« ipariig’; **» | Portugália. Spanyolország (Aragóniában a’ rosz idő miatt harezszünet; Espana gr. végnapjai; a’ cortes többség ünnepélyes nyilatkozványai sa .) Anglia (a’ parliament jun. Ilikén fog megnyittatni; léghajózási terv a’ tengeren keresztül; ’sa’t.) Francziaország (részletek a’legújabb elfogatásokrul ; Michel de Bourges hitvallása a’ választásjavitás ügyében; ’sa’t.) Német ’s Törökország. Hollandia. A’ karácsoni ünnepek miatt újsággal nem szolgálhatunk. Magyar ország, és Ur déy. () cs. ’s ap. kir. felsége a’ m. kir. helytartótanács utján, azon alapítvány következtében, mellyet Pajor Antal pestmegyei szállitási biztos a’ czeglédi nemzeti iskolánál jön, kegy. rendelni méltóztatott, hogy e’ szép tettéért legf. tetszése nyilványittassék neki, mitt Pestmegye a’múlt oct. 22diki kis- és nov. 12diki naggyűlésben hivatalosan teljesite is. — A’ m. kir. helytartó tanács f. hó 17iki határzatában Meirhoffer Károly keblebeli fogalmazó díjas gyakornok halála következtében Gerebényi Vilmos díjtalan fogalmazó gyakornokot fizetésessé alkalmazó. Budapesti napló. Ez egész hét folytában olly sajátszerű és változékony volt időjáratunk, mint különben az év végnapjaiban nem igen tapasztalhatni: eső, havazás, őszies légmérsék és fagylaló hideg gyorsan váltogaták egymást, legnagyobb ellentétben egymással küzdve, ’s csupán a’ szél vitt ki magának állandó uralkodást, melly két napig viharzó erőre emelkedve fúrt éjszakról, ’s jéggel boritá Dunánkat, főleg f. hó idén estefelé, minek következtében 20a reggelén már a’hid ki is volt szedve, ’s a'közlekedés azóta csolnakokon történik. Gőzösink mind téli nyugalomra költöztek, ’s a’malmokat is kihuzák szokott telelési helyeikre, hajót pedig alig láthatni. E’ szerint a’ kereskedés jövő tavaszig nélkülzendi azon élénk közlekedést, melly folyaminkon az év többi szakaiban eszközöltetik. Különösen érezhető a’ közlekedés e’ sulyosbulása a’ lisztre és illetőleg gabnára nézve , melly ez évszakban rendesen drágulni szokott, mit most is annál nagyobb valószínűséggel várhatni, minthogy az idei gabnatermés koránsem felelt meg azon nagy várakozásnak, mellyel táplálhatni mindenki jogosítva vélte magát az év elején. E’remény meghiúsultának legfőbb oka mindenesetre ilőjáratunk volt, mert a’ változékony és téli vetéseknek épen nem kedvező telet késő és gyakori hideggel páros tavasz követé , a’ nyár kezdete pedig igen meleg és annyira nedves volt, hogy az elkésett gabna rögtön rendkívül buján kezde növekedni, mit a’júliusi forróság is előmozdita, minek következében a’ mag csak kevés helyen juthat a tökéletes kiképeztetésre, és azért általányosan nem igen szaporadan. Múlt évben sokszal inkább volt födözve a honi fogyasztás, mint jelenleg , mert akkor nagy mennyiségek voltak magtárakban fölhalmozva korábbi évekről; az idén mindazáltal olly nagy mennyiségek szállíttattak külföldre, ’s jövő évben ugyan a’külföld olly nagy mennyiségekre szoruland, hogy hazánkban hihetőleg igen jó kelete lesz a’gabnának, mert a’ magyar gabna mind inkább’s nagyobb mértékben vonja külföld, főleg Anglia, figyelmét magára, úgy hogy évrül évre nagyobb kivitelre számolhatunk. Angliának jövő évben ismét nagy gabnamennyiségre leend szüksége , ’s nyilványos lapok szerint Francziaország is alig fogja saját szükségit tulajdon termékeivel födözhetni. Németországban meglehetős aratása volt ugyan a’gabnának, a’burgonya pedig, mi fő dolog, igen jól fizetett; de kivitelre mégis csak olly csekély mennyiséget fog ez ország nélkülözhetni,hogy csakugyan a szűkülő külföld szemei leginkább hazánkra leendnek függesztve. Bánságban sem volt legfényesb sikerű a gabnatermés az idén, pedig különben hazánk ez egyetlen része is képes lenne Anglia szükséges nagyobb részét födözni. E’ nézetek nem épen igen hízelgők vagy vigasztalók ugyan, de éhséget vagy drágaságot sem jóslók, hanem csupán arra kívánják figyelmeztetni a’ termesztőket, hogy ne adják el gabnáikat mohón s csekély áron a nyerészkedőknek, mert könnyen megbánhatnák, ha majd jövő évben, a kereskedés megnyílta után , valamennyire tetemesb áremelkedés találna bekövetkezni, mit a’ föntebbi körülményeknél igen valószínűnek mondhatni. Valamint hazánk általánosan, úgy intézvényink is egyenkint , folyvást nagyobb figyelmet és részvétet támasztnak külföldön és tárgyul szolgálnak többrendü érdekes vitatásra, mellyek némellykor félszegek ugyan, de mégis legalább életet tanúsítók, mi minden esetre jobb a pangó hallgatásnál, mert legalább elmesúrlódásra és eszmekifejlésre szolgálnak alkalmak Különösen nemzeti színházunkról is többször nyilatkoztak már külföldi lapok, é s most jelesül egy franczia divatlap tesz róla említést, különösen kiemelvén azon körülményt, miszerint a nemzetiség nem csekély kárára jobbatlan olasz dalművek bírják a’ közönség kegyét, mit következő figyelemre méltó megjegyzésre használ az érintett rajnán-tuli lap: „ Croesus egykor következőleg nyilatkozók : Ila rabszolgákat akarsz teremteni, adj nekik muzsikát! E’mondást talán túlzónak tartandják; de annyi minden esetre bizonyos, miszerint szabad népek soha nem mutattak kitűnő hajlamot a’ zenéhez. így például a’ mai Francziaországban a férfiak neveltetésiben igen alárendelt szerepet foglal el a zene, Angliában pedig még kevésbbé gyakorolják azt a’férfiak, ’s Amerikában majd egészen elhanyagolják. Általjában nem ismerek rendkívüli férfit, ki a zenészetet kitünőleg kegyelte volna, ’s ezt véleményem szerint alkalmasint főleg azért, mivel ki valamennyire jártas kíván lenni zenében, io*511 s°k időt kénytelen arra áldozni, jeles tulajdonokkal bíró férfi pedig, ki valódig nagyságra törekszik, jobban tudja használni idejét. Éjszakamerikában e sóhajtással hallgatják a’jó zongorászt: Milly kár azon időért, mellyet e’ lángész illyesmire pazarlott! Ha nő kedveli az éneket és zenét, az nem csoda, mert gyöngébb idegzete akaratlanul is hajló a’ gyöngítő hatásokhoz simulni, azt pedig senki nem fogja tagadhatni, hogy huzamos járás dalművek előadatasáa a legszilárdabb jellemű férfiban is némi lágyságot ’s elpuhulást szül, melly idővel az egész lelkületet is gyöngíteni képes. Az illy elpuhult férfi vagy nemzet pedig nem születék szabadságra.4* A* franczia iró e’ szavaiban sok igazság látszik lappangani, ’s e’ tárgy talán részletes, komoly vitatásra sem érdemetlen. Azonban a’miveltség sok oldalú pályáji józanon egyeztethetők a szabadsággal. A’ hajdani görög nemzet szabad volt, még is egyike legnagyobb bölcseinek ’s polgárinak 52 éves korában fogott a’ harantsiptanuláshoz. Azért a’ zenészeinek a’szinészettel mint testvéreknek együtt karöltve kellene járniok, ’s egymást rokonul versenyül gyámolniok. Az árvíz által károsultak fölsegélésire újólag küldött az erdélyi kormányszék több megye és szék résziről összesen 2051 f. 49'14 krt egyben. Liszt zongorász hazánkfia f. hu 1 Tibén Bécsbil Festetics Leo gróffal Pozsonyba utazók , hol két hangversenyt adand, ’s 23án folytatni fogja onnan útját Pest felé. Az itteni hangászegyesület ünnepélyes elfogadással készül meglepni a’ világhírű művészt. Nádor vendégfogadóban több szobát készítettek számára’s megjelentekor azonnal esti zenével fogják őt megtisztelni. Budán a’ magyar kir. egyetem bötűivel megjelent: ,,Honti literatúrai füzér“, kiadja Pongrácz Lajos. Első füzet, kbr. 03.; tartalma versek, utiszemlék , felföldi levelek , ’s egy novella és literatúrai vázlat, melly Hugo Viktort tárgyazza. A’ kiadó többel egyesülve évenkint 1 — 2 ehez hasonló elegy, főleg szépliteraturai tartalmú, füzetet szándékozik kiadni, melly Hontmegye ifjainak szellemi zsengéiből állami, ha kirekesztőleg nem is, de nagyobbára , ’s reményű a’ kiadó , hogy ez ..Itala’ megyei közönségét mindinkább ’s nagyobb buzgalomra biratdja a’ magyar literatura élénkebb pártolása iránt. Egyébiránt a’ kiadó az uj helyesírással él, melly elhagyja a’ hiányjeleket eső mellől a’ zbötüt. — Ugyan most hagyá el az egyetem sajtóit: „Argyrus királyfi“, tüneményes életkép 4rámában, előrajzzal ’s utóábrázolattal, irta Nagy Ignácz, kbr. 56 lap, csinos háromszínű borítékban a’ legfinomabb fiumei velinen, ára 30 pg. kr.; a’ szerző, ki valamint „ Színnótárában “ úgy itt is az uj helyesírást használja, e bohózatát a’ „Peleskei nótáriusnak“ ajánlá, nem annak ugyan, ki jelenleg Nagy-Peleske dolgait intézi, hanem annak , ki egykor „more patrio“ Pestre utazott, hol most is gyakran megfordul a’ színházban , mikép azt a’ . Színműtár 3adik füzetében olvashatni. — Egy német munka is most láta világot a’ nevezett intézetben, melly annyiból édemes e’ helyen említésre, hogy közhasznúságán kívül a’ magyar nyelvet is , különösen a’ szavak kimondását, megismerteti a’ külfölddel; czime a* munkának : „Általányos földtolmács, löwenbergi Chiolich Hugotul, vagy ulikönyvtár, gőzhajó és vasút szó- és nyelvtára minden jelesb, műveltebb néptörzs nyelvének, és ismerettár minden műveit, különösen pedig kelet fele utazó számára. A’ megjelent első kötet német, franczia, angol, olasz, orosz, szerb, uj-görög , és török nyelvtant foglal magában; a’ 2 dik sajtó alatti magyar , spanyol, portugál, hollandi, oláh, svéd , albán és arab nyelvtant közlend, a’ dik pedig ismerettárs, dokimastikonul az említett nyelvekben gyakorláshoz.“ Egy egy kötet ára 1 ft. 30 kr. p. p., előfizetésképen pedig a’ három köteté 3 p. f.; találtatik a’ könyv Budán a' kir. egyetemi könyvnyomó intézetben ’s Pesten a’ gőzhajóhivatalban. ” Magyar színpadunkon f„hóldikén Szerdahelyi jutalmául bérszünettel adaték ,,Borgia Lucretia“; 25ikén „Hinko a’ hóhérlegény és Markitta hóhérleány“, mellyben Szakácsy mint vendég Fülöp gróf szerepét játszó ; Idikán ,,Enzersdorfi postalegény“; ildikén ,,A’nagyravágyó nő“; Ildikán „Báléj“; 19ikén „Királyleány mint koldusnő, vagy az élet iskolája“ ; Szakácsy mint vendég az aranyműves szerepét adá 5 20ikán „Saardami polgármester, vagy a’ két Péter“ víg opera 2 felv.; mára, 21 ikére, Bartha jutalmául bérszünettel „Koszorú“ van hirdetve, vagy is víg-szolítoró és énekes játékokból összeszőtt egyveleg. Karácsom ünnepek előtt több játékszín előadás nem lesz. Magyar tudós társaság. Budán a’kir. egy. betűivel ’s academiai költségen legközelebb a’ következő munkák jelentek meg: I. Romai Classicusok magyar fordításokban. Kiadja a’ magyar tudós társaság. Harmadik kötet: C. J .. Caesar minden munkái, fordító és jegyzeteivel bővité Szenczy Imre acad. l.tag. Első kötet: a’ gallus háború, nor. 387 lap. Velinen, borit, fűzve 2 ft. ep. — 2. Elmélkedések a’ physiologia és psychologia körében különös tekintettel a’ polgári és erkölcsi nevelésre. Irta D. Mocsi Mihály. Különös dicséretet nyert munka, n 81. öszvesen 147 lap. Velinen, borít, fűzve 54 kr. ep. — 3. Külföldi Játékszín. Kiadja a’ m. t. társaság. XI d. két Rágalom iskolája. Vígjáték Sheridan után angolból Tóth L. által. N121. 151 lap, finom velinen, ékes borít, fűzve 36 kr. ep. — 4. XVIId. köt. Romeo és Julia. Szomorúját, Shakspeare után Náray Antal. N 21. 176 lap.Finom velinen, ékes borit, fűzve 48 kr.ep. —5. Astronomiai napló és kalén dómum 1840re. Szerkesztő Nagy Károly rtag. Bécsben, Sollinger bet. 81. 132 l. Finom velinen, kemény borítékban 20 kr. ep. — Sajtó alatt: 1. Romai Classicusok.